Cigány forradalmárokra emlékeztek a Várban

A hazáért hősi halált halt cigány áldozatok előtt tisztelegve tartottak koszorúzást az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 165. évfordulójának alkalmából a budavári Hadtörténeti Múzeum udvarán lévő emléktáblánál hétfőn.

  • MTI
Cigány forradalmárokra emlékeztek a Várban

A Farkas János Alapítvány által szervezett ünnepségen koszorút helyezett el az emléktáblánál Schmittné Makray Katalin, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Mága Zoltán hegedűművész, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, valamint Mezei István, a megemlékezést szervező alapítvány elnöke és Kedves Gyula ezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója.

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 2008-ban Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszter jelenlétében leplezték le az emléktáblát, amely emléket állít az elmúlt évszázadok cigány hőseinek. Azoknak, akik végvári vitézként, hajdúként, Thököly és Rákóczi kurucaiként haltak hősi halált, és azoknak, akik 1848-ban vagy a világháborúk során vesztették életüket.

Embereket mentett a tűzből az elítélt gyilkos Szabó Zoltán, aztán tarkón lőtte a szomszédját, akinek végül szintén megmentette az életét

Szabó Zoltán és gyerekkori barátja a nyolcvanas években hidegvérrel ölt meg egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből végül csak tíz évet ült le, mert a kigyulladt szegedi bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán tisztázatlan körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.