szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Budapest XVIII. kerületének több iskolájában voltak kénytelenek elutasítani olyan gyerekek beiratását az első osztályba, akik nem tartoztak az adott intézmény körzetéhez. A korábbi éveknél sokkal több elsős kezdi meg ugyanis ősztől a tanulmányait. Az okokat előre tudni lehetett, úgy tűnik, mégsem készült fel rá a fenntartó. Valószínűleg jogszabállyal legalizálják a szükségmegoldásokat, de ez hosszú távon is visszaüthet a gyerekekre.

Nem zajlik zökkenők nélkül az általános iskolai beiratkozás. Több fórumon, így közösségi portálokon is arról számoltak be szülők, hogy nem tudják abba az iskolába íratni gyermekeiket, ahová szeretnék, mert helyhiányra hivatkozva elutasították őket. Különösen a XVIII. kerületben jelentkezik a probléma, a Népszabadság szerint van, ahol sorsolással fogják eldönteni, ki tanulhat szeptembertől az iskolában.

A kerületből több mint tíz iskolát hívtunk fel érdeklődni, hogy mi a helyzet a beiratkozásokkal. A legtöbb esetben azt mondták, hogy valóban több a beíratásra váró elsős, de ezt pluszosztályokkal meg tudják oldani. A Kandó Téri Általános Iskolában például az elballagó három nyolcadikos osztállyal szemben szeptembertől összesen 142 kerületi gyerek kezd el tanulni, öt osztályban. A körzetből senkit nem utasítottak el, de ha valaki máshonnan szeretett volna ide jelentkezni, azt nem tudták sok jóval kecsegtetni. A Kapcsolat Általános Iskolában is annyit mondtak érdeklődésünkre, hogy csak a nem a körzethez tartozó, az agglomerációból jelentkező gyerekek beiratkozását utasították el.

Fazekas István

A pestszentlőrinci Gloriett Általános és Sportiskolába például kétszeres volt a túljelentkezés, ám nem indítottak új osztályokat, hanem inkább a meglévők létszámát növelték. A szintén a kerületben lévő Gulner Gyula Általános Iskolában is ezt a megoldást fogják alkalmazni: ha erre törvényi lehetőség van, 28 fős vagy akár ennél még magasabb létszámú osztályok is indulhatnak jövőre.

"Érzékelik a korábbinál magasabb létszámot"

Hományi Tamás, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) XVIII. kerületi vezetője a hvg.hu érdeklődésére megerősítette: valóban érzékelik a korábbinál nagyobb létszámot, de nem igaz az az állítás, amely szerint háromszáz gyereket elutasítottak volna a kerület iskoláiból. Az esetleges elutasításról egyébként is csak a kedden lezáruló beiratkozás után hoznának határozatot az igazgatók, de a KLIK és az intézmények azon dolgoznak, hogy minden, a kerületben található gyereknek találjanak megfelelő helyet.

Stiller Ákos

A tankerületi vezető szerint alapvetően új osztályok indításával igyekeznek megoldani a helyzetet – a hvg.hu érdeklődésére a kerület több iskolájában is megerősítették, hogy pluszosztályok indulnak –, és csak ott jöhet szóba a létszám emelése, ahol a pluszosztály indítása fizikailag nem lehetséges. Jelenleg a köznevelési törvény szerint 27 fős lehet a legnagyobb osztálylétszám, de Marekné Pintér Aranka, a KLIK elnöke már korábban javasolta a törvény módosítását, hogy a túljelentkezések kezelése érdekében ezt emeljék fel 32 főre.

Írjon nekünk!
Ismer hasonló történetet más kerületből/településről is? Írja meg az itthon@hvg.hu -ra! Köszönjük!

A problémát alapvetően az okozza, hogy az új köznevelési törvény másként határozza meg a tankötelezettség alsó korhatárát, mint a régi közoktatási törvény. Míg korábban annak a gyereknek volt kötelező első osztályba menni, aki az adott év május 31-ig betöltötte a hatodik évét, jelenleg már augusztus 31. a határnap, vagyis az aznap hatéves gyerek is tankötelesnek számít. A háromhónapos különbség miatt pedig átlagosan 25 százalékkal nő meg az első osztályba lépő gyerekek száma.

Ki iskolaérett?

A jogszabályváltozás érdekessége, hogy korábban az iskola vezetője volt hivatott arról dönteni – az óvoda véleménye alapján –, hogy iskolaérett-e egy hatéves, az új törvény szerint viszont már az óvoda vezetője dönt. Ez látszólag formaság, de nagy jelentősége lehet, hiszen jövőre már minden hároméves gyereknek kötelező lesz óvodába járnia, így az óvodáknak érdekük lehet, hogy igyekezzenek felszabadítani a férőhelyeket.

Túry Gergely

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a hvg.hu kérdéseire azt mondta, tudnak róla, hogy főként a budapesti, illetve nagyvárosi általános iskolákban többen jelentkeztek, mint a kapacitás, de csak a XVIII. kerületi iskolák esetében hallottak olyanról, hogy el kellett küldeni gyerekeket. „Nem megoldás az, hogy megnövelik az osztályok létszámát. A túlzsúfoltság sok gondot okozhat. Egyrészt sok helyen nem elég nagyok a tantermek. Másrészt, a döntés szembemegy a nevelés hatékonyságával, sokkal kevesebb figyelem kerül majd a diákokra, ez különösen akkor lehet probléma, ha az osztályban van magatartászavaros vagy hiperaktív gyerekek. A tanárokat pedig egyre jobban lestrapálja majd a helyzet” – mondta Mendrey László.

Nyilatkozni legalább már lehet
Körlevélben tiltotta meg korábban a KLIK az iskolaigazgatóknak, hogy az intézményeket érintő kérdésekben nyilatkozzanak. Ezzel kapcsolatban még március elején azt az információt kaptuk a KLIK-től, hogy „az elnöki iránymutatás alapján a szervezet kommunikációs szabályzatának elkészüléséig az iskolák életét érintő szakmai kérdésekben az iskolaigazgató, a tankerületet érintő szakmai kérdésekben a tankerületi igazgató, a szervezet egészét érintő ügyekben pedig az elnök jogosult nyilatkozni”. Most újra megkérdeztük Lővey Tündét, a KLIK sajtófőnökét, hogy elkészült-e a kommunikációs szabályzat, és a túljelentkezések kérdésében nyilatkozhatnak-e az iskolaigazgatók. Elmondta: a szabályzatot az államtitkárság fogja kiadni, ám erre még mindig várniuk kell. A cikkünkben szereplő túljelentkezés kérdése pedig, "abban az esetben, ha csak adott iskolát érinti, szakmai ügy" – így az igazgatók adhatnak ki információkat erről.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a túlzsúfoltság oka lehet az is, hogy az önkormányzatok az előző években több helyen zártak be, szüntettek meg és vontak össze iskolákat, annak ellenére, hogy „ennek nem volt semmilyen szakmai indoka, ráadásul tudniuk kellett, hogy ebben az évben jóval több jelentkező lesz”. A szakszervezeti vezető szerint értékes ingatlanokat több önkormányzat nem szívesen adott át ingyenesen az államnak, ezért „kimentették ezeket még a 2013-as fenntartóváltás előtt”.

Simon Gábor XVIII. kerületi szocialista képviselő szerint a kormányzat, az Emmi évek óta készülhetett volna a helyzet előállására, hiszen egyik tényező sem olyan, amit ne lehetett volna előre ismerni. „Mégsem tettek semmit, és ezzel tökéletesen megmutatkoznak a jelenlegi rendszer legfőbb problémái: a kormány nem képes előre felmérni saját intézkedései következményeit. Mivel mindent központosítanak, a döntéshozók nincsenek tisztában a helyi viszonyokkal, így cselekedni is nagyon nehezen tudnak. Harmadszor: ha már baj van, kapkodó jogszabály-változtatásokkal akarják a valóságot az elképzeléseikhez igazítani. Az osztálylétszámot csak úgy lehet megemelni, ha ehhez módosítják a törvényt. Ezt nyugodtan hívhatjuk ’Lex XVIII. kerületnek’ is majd, hiszen egyértelműen az itt kialakult helyzet miatt van rá szükség” – mondta a képviselő, hozzátéve, ezzel párhuzamosan a kerületben egy korábban jól működő és népszerű általános, valamint középiskolát is átadtak egyházi kezelésbe, holott erre nem volt valós igény, „most is konganak az ürességtől, alig jelentkezik oda valaki, miközben máshol meg zsúfoltság van”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Társadalom

Beiratkozás sorsolással

Az április 30-án lezáruló beiratkozással a 94 ezer elsőst már a januártól hatályos új beiskolázási szabályok szerint...

MTI Itthon

Emmi: csak lakcímkártya kell az óvodai beiratkozáshoz

Nincs szükség "személyi igazolványra" az óvodai beiratkozáshoz, a médiában megjelent téves beszámolókkal szemben a szülőknek nem kell ilyen okmányt készíttetniük gyermekük számára - tájékoztatott hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma.