Ha sikerrel jár, perek sorát indíthatja el a ScienNet-ügy egyik károsultja, aki nem bízik abban, hogy a százmilliós adócsalással gyanúsított szervezők esetleges felmentése után újraindul a törzsvásárlói rendszer. A pert már elindítani sem volt egyszerű, de van rá esély, hogy a Szegedi Törvényszéken végre kiderül, ki tartja magáénak a rendszer központi elemét, a milliárdokat megforgató amerikai céget.
Jogi versenyfutás alakulhat ki az egykor több mint 400 ezer tagot számláló ScienNet Törzsvásárlói Programot működtető cég számláján zárolt 1,6 milliárd forintért, ha sikerrel jár az az egykori ügyfél, aki a Szegedi Törvényszéken indított pert azért, hogy visszakapja a korábban – kedvezmények, illetve busás jutalék reményében – befizetett 15 millió forintját.
Néhány éve szinte mindenhol találkozhatott a járókelő vagy a tévénéző a "Gazdagodjon meg költekezéseiből!" szlogennel. A ScienNet a kívülállók számára szinte követhetetlenül bonyolult rendszerében elvileg az járt jól, aki sokat költött a szerződött partnereknél, de ezt lehetett pótolni újabb tagok beléptetésével. A regisztrált tagságból legalább 80 ezren be is fizettek kisebb-nagyobb összegeket, remélve, hogy hamarosan eljön a várt meggazdagodás.
...és jött a kiábrándulás
A tagok nagy része azonban hiába vár a vásárlási utalványok és készpénz formájában megígért jutalékokra. A program honlapja szerint jelenleg „vis maior esete áll fent és a szerződés hatálya szünetel”. A vis maior (előre nem látott, elháríthatatlan akadály) kifejezés használata némileg szépíti a valós helyzetet: a rendszer ugyanis azért nem működik, mert 2009 novembere óta büntetőeljárás folyik a szervezők ellen adócsalás gyanúja miatt, a nyomozók pedig lefoglalták a szervert és zárolták a számlákat.
A nyomozás immár három és fél éve tart. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi sajtóirodája a hvg.hu érdeklődésére azt közölte: Magyarországon már nincs mit nyomozni, de arra várnak, hogy – közelebbről meg nem nevezett – külföldi hatóságok teljesítsék a magyarok jogsegélykérelmét, és megadják az ügy lezárásához szükséges adatokat. Amíg erre várnak, az eljárást felfüggesztették, és ez az idő nem számít bele abba a két évbe, ameddig a törvény szerint nyomozhatnak. A jelenlegi adatok szerint a gyanúsítottak összesen mintegy 800 millió forinttal károsították meg az államkasszát.
„Nem jogos, nem korrekt, nem erkölcsös az, ha a Törzsvásárló jelen helyzetben, amikor a ScienNettől független elháríthatatlan akadály fennáll a szerződésszerű teljesítésre, akkor bármilyen követeléssel lépjen fel a ScienNettel szemben” – írták a szervezők a hangzatos nevű International official ScienNet Blogon. Az aláírás nélküli, helyenként bikkfanyelven írt szöveg arra reagált, hogy néhány ember megbízott egy ügyvédet, és – akkor még peren kívüli egyezség keretében – szerették volna visszakapni a ScienNet bankszámlájára befizetett összegeket.
„A ScienNet interneten kötött szerződései úgy voltak megfogalmazva, hogy csak jelentős veszteséggel lehetett volna felmondani azokat” – mondta a hvg.hu-nak Gondola Zsolt Zoárd debreceni ügyvéd, aki a pénzüket kérő ügyfeleket képviselte. Bár többször is tárgyaltak a törzsvásárlói rendszert szervező Leinemann Zsolttal és ügyvédjével, a megállapodás végül nem jött létre (a büntetőügyben is meggyanúsított, a 2010-es választásokon is elinduló férfi nem biztos, hogy tulajdonosa is a rendszer középpontjában álló amerikai cégnek).
Amerikába mentek
Végül csak egy ügyfél döntött a per mellett, aki 15 millió forintot szeretne visszakapni a cégtől, a többiek a precedensértékű ítéletre várnak. Gondola szerint azonban a per megindítása sem volt egyszerű, hiszen a rendszer működtetője hivatalosan a Washington DC-ben bejegyzett ScienNet International LLC nevű cég, aminek még a létezését is nehéz volt igazolni, mivel a magyar bíróság nem fogadta el az ottani elektronikus cégnyilvántartás adatait. Gondolának ezért egy amerikai ügyvédet kellett keresnie, aki hitelesíttette a helyi hatóságokkal a cégkivonatot.
A pervitelt nehezítette az is, hogy a ScienNet International LLC-nek nincs hivatalos magyarországi képviselete. Az ügyvéd ezért úgynevezett ügygondnok kirendelését kérte, aki a távol lévő alperest képviselte volna a polgári perben. Valakinek azonban mégis fontos lehet a ScienNet pénze, mert egy nappal a március végén megtartott első tárgyalás előtt befutott egy ellenkérelem. A ScienNetet jogi képviselője ugyanakkor nem közvetlenül a cégtől, hanem egy másik ügyvédtől kapta a megbízását. Miután a bíróság felszólította az alperes ügyvédjét, hogy igazolja a képviseleti jogát, van rá esély, hogy kiderül, ki is áll valójában a ScienNet International LLC mögött.
A törzsvásárlói rendszer felépítése ugyanis meglehetősen bonyolult: a franchise jogokat a ciprusi bejegyzésű ScienNet Holding Ltd. birtokolja, amelynek magyarországi leányvállalata, a jelenleg végelszámolás alatt álló, 2010 óta nulla bevételt produkáló Headmin Kft. (ennek ügyvezetője Leinemann) végezte az adminisztrációs és marketing feladatokat. A jogokat azonban nem a ciprusi vagy a magyar cég, hanem a washingtoni cég, az ScienNet International LLC gyakorolta, és ennek a számlájára utaltak a törzsvásárlói rendszer tagjai is.
A hvg.hu megkereste a ScienNet ügyvédjét, aki írásban kérte kérdéseinket, amelyekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ (ha megérkeznek, természetesen közöljük azokat). A fent idézett blogbejegyzésből azonban kirajzolódik, mi lehet a cég jogi álláspontja: azt állítják, ők vásárlási utalványokat árusítottak, amelyeket a tagok megvettek, és ha újraindulna a rendszer, fel is használhatják azokat. A tagok ugyanakkor egyes utalványokért csak foglalót tettek le, amit viszont a polgári jog szabályai szerint nem lehet visszakérni, hacsak nem az eladó mondja fel a szerződést.
A bejegyzés szerzői szerint a már megvásárolt vagy foglalózott utalványok értékének visszaadása azért is tisztességtelen lenne, mert a rendszer újraindulásakor esetleg e miatt nem tudnák kifizetni más tagoknak a jutalékokat. Gondola Zsolt Zoárd ügyfele viszont épp az újraindulásban nem bízik, és az ügyvéd is úgy látja, csak addig van esély visszaszerezni a befizetett pénzt, amíg az a zárolt számlán van: ha jogerősen megnyernék a polgári pert, akkor az ítélet alapján a zárolt összegből is kiadnák a követelt összeget.
Frissítés:
2019. február 19-én Leinemann Zsolt ügyvédje arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Fővárosi Főügyészség megszüntette az ügyfelével szemben a büntetőeljárást, mivel – levele szerint – „a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem volt eredmény várható”.
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
