„Tehát hogy kompromittáló adatokat kellene beszerezni polgármesterekről, ami itt szintén felmerül a beszélgetés során, vagy külön elhangzik Rogán Antal neve, Orbán Viktor neve, hogyan és kivel lehet kapcsolatba hozni őket, rájuk nézve terhelő információkat nyilvánosságra hozni” – támadt rá Gulyás Gergely fideszes képviselő Laborc Sándorra, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) korábbi főigazgatójára tavaly november 27-én, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén.

A jegyzőkönyv korábbi, „bizalmas” minősítését csütörtökön oldotta el a bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt. Azon a három ülésen, amelynek jegyzőkönyveit a parlamenti honlapon is közzétették, a képviselők két, 2008 nyarán lezajlott találkozó résztvevőit faggatták: ekkor találkozott ugyanis Laborc Portik Tamással, az olajügyekben érintett Energol Rt. egykori vezetőjével. A találkozókon – amelyekről részletesen itt olvashat – részt vett még Glemba Zoltán műveleti főosztályvezető, és Vajtó Lajos üzletember, aki összehozta a feleket.

A dokumentumok nyilvánossá tétele egyfajta reakció lehet arra, hogy az NBH utódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kedden nyilvánosságra hozta a két, a titkosszolgálatok által rögzített beszélgetés leiratát, amelyek azonban egyrészt hiányosak, másrészt a neveket gondosan kitakarták belőlük, így csak nehezen értelmezhetőek. A bizottsági ülésen ugyanis a képviselők szájából elhangzottak nevek is, így néhány puzzle-t a helyére lehet illeszteni a Portik-Laborc találkozó körül kialakul politikai-titkosszolgálati kirakósban.

"Hogy létezik az, hogy így megerősödött"

Az ügy előzménye, hogy 2008-ban Szilvásy György akkori titkosszolgálatokat felügyelő miniszternél bejelentkezett Vajtó Lajos, aki Portik Tamás üzenetét továbbította: az alvilág ismert figurája – akinek nevét mindig emlegették, de akit soha nem ítéltek el semmilyen bűncselekményért – korrupt rendőrökről szeretne információkat adni. Szilvásy Laborcnak továbbította a megkeresését, akinek – mint azt a tavaly november 27-i ülésen fogalmazott  – voltak feltételezései Portik ajánlkozásának céljáról, de ezeket nem szerette volna megosztani a bizottság tagjaival.

Túry Gergely

A találkozó egyik célja az volt – folytatta a beszámolót a Laborc –, hogy a rendőrségi korrupcióról minden információt beszerezzen. A másik, hogy a preventív beszélgetés révén az NBH-nál lássák, melyek azok a súlyponti kérdések, amelyeket a nemzetbiztonsági érdekkörben fontosnak tart az aktuális vezetés. Az egyik ilyen az volt – a volt főigazgató szavai alapján –, hogy a rendőrség tulajdonképpen a nem foglalkozott a szervezett bűnözéssel, pedig az a testület dolga lett volna.

„Itt vannak igazából a nagy kérdések, és talán azt kellene vizsgálnia a bizottságnak, hogy 1993-tól Portik Tamás 2008-ig, illetve mostanáig, 2012-ig, hogy létezik az, hogy így megerősödött. Függetlenül attól, hogy ki volt kormányon. Függetlenül attól, hogy ki volt a belügyminiszter, függetlenül attól, hogy ki volt az országos főkapitány, ki volt a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, később a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság, később a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője, de kik voltak az illetékes megyei főkapitányok, kik voltak a felderítő főosztályok és osztályok vezetői” – vetette fel a bizottságnak.

"Saját aspektusának megfelelően szolgáltatja"

Laborc állításait némileg alátámasztja az a javaslat, amit Glemba Zoltán írt a két éttermi találkozó után, és amelyből a tavaly november 6-i ülésen hosszan idézett Göbölös László, az NBH utódjának, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) a főigazgatója. Glemba azt javasolta, hogy Portikkal „speciális érdekviszonyon alapuló konspirált kapcsolatot” kellene kiépíteni. Portikot az NBH e szerint a BRFK és az ORFK, mint „védett objektumok” nemzetbiztonsági védelméhez, illetve a szervezett bűnözőkkel szemben „végzett felderítő munka hatékonyságának javítása, az informáltsági szintünk további emelése érdekében” lehetne használni.

Glemba a dokumentum szerint úgy ítélte meg, hogy Portik olyan „mélységi információkkal” tud szolgálni, amelyeket máshonnan beszerezni nem lehet. Ezeket viszont minden esetben ellenőrizni kell – figyelmeztetett a főosztályvezető –, mert Portik „előadásában tetten érhető, hogy saját aspektusának megfelelően szolgáltatja” az információkat. Glemba szerint az együttműködés előkészítése során „nem merült fel arra vonatkozó információ, amely alapján a műveleti munkánkat támogató szándékát vissza kellene utasítanunk”.

A november 27-i bizottsági ülésen Laborc tartotta magát ahhoz, hogy a rendőri korrupció és a szervezett bűnözés volt a fő csapásirány, de a Portikkal folytatott beszélgetést úgy értékelte: „gyakorlatilag semmi érdemi információt nem bocsátott rendelkezésünkre.” Később viszont a fideszes Kocsis Máté rákérdezett: Portik valóban azt állította-e egy (a képviselő által meg is nevezett) magas beosztású rendőrrel kapcsolatban, hogy jogszerűtlenül befolyásolt büntetőeljárásokat. Laborc szerint nem hangzott el ilyen, további kérdésre pedig megismételte: „olyan információ emlékezetem szerint nem hangzott el, ami minősített adatot eredményezett volna.”

Ellentmondások, megfakult emlékezet

Hasonlóan reagált Laborc, amikor Gulyás Gergely elkezdte Rogán vagy Orbán nevét emlegetni, illetve azt, hogy polgármesterekre gyűjtöttek volna terhelő adatokat. Azt mondta: szeretné, ha elé tárnák az információkat, amikre a képviselő hivatkozik. „És még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem volt folytatása a dolognak” – zárta rövidre a kérdést (polgármestereket egyébként valóban emlegetnek, az egyik leiratban Laborc azt mondja: polgármesterek esetében az ügyek nagy része nem fog eljutni a bíróságig, de nem is ezt a célt kell kitűzni).

Laborc és egykori beosztottja szavahihetőségét némileg gyengíti, hogy mindketten azt állították: mindössze egy találkozó volt Portikkal. Annak ellenére is ezt állították, hogy előttük Göbölös László világosan elmondta, hogy két találkozóról van tudomásuk. A képviselők is többször rákérdeztek, de ez nem változtatott Laborc emlékezetén, és hangsúlyozta, hogy ő csak egyre emlékszik. Glemba Zoltán még nála is határozottabban állította: nem volt második találkozó.

Érdekes ellentmondásba keveredett Göbölös is, aki november 6-án és 27-én is azt állította, csak az után kezdtek kutakodni az AH-ban, hogy október 16-án, Vajtó Lajos bizottsági meghallgatása során kiderült a találkozó ténye. Ez egyrészt azért furcsa, mert a HírTV Célpont című műsora már szeptember végén megszellőztette a hírt. Vajtót is épp azért hívták meg a bizottság elé, hogy megtudják – Kocsis Máté szavaival élve – „valós-e az az információ, mondjuk úgy, városi legenda, bír-e alappal, amely szerint Portik Tamás és Laborc Sándor közötti találkozóban vagy annak megszervezésében önnek lehetett szerepe”. E szerint tehát városi legendák már jóval hamarabb elterjedtek, minthogy az AH hivatalosan elkezdte volna a vizsgálatot.