Ezek lehetnek az új utcanevek Budapesten

Tizenkét közterület elnevezéséről, illetve nevének megváltoztatásáról dönthet jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

  • MTI MTI
Ezek lehetnek az új utcanevek Budapesten

A II. kerületben Tormay Cécile írónő, műfordító nevét veheti fel egy névtelen közterület, míg a VIII. kerületben Raduly József (Fidesz-KDNP) képviselő kezdeményezésére a Muzsikus cigányok parkja elnevezést veheti fel egy Baross utca menti névtelen terület. Utóbbi helyszínen a közeljövőben emlékfalat is felállítanak, amelyen neves muzsikus cigányok emléktábláit helyezik el.

Albert Flórián aranylabdás labdarúgónak, a Nemzet Sportolójának állítanának emléket azzal, hogy az FTC-stadion környékén róla neveznék el a Gyáli út egy szakaszát. Lakossági kezdeményezésre a XII. kerületben a Mártonhegyi út jelenleg névtelen, közhasználatra adott magánútja is felvenné az utcanevet.

A XIII. kerületi képviselő-testület azt kezdeményezte, hogy közparkot nevezzenek el Cziffra György zongoraművészről, a XVI. kerületi önkormányzat pedig a Békés Imre tér átnevezésére tett javaslatot, a közterület a Csíkszentmihály nevet venné fel.

A XVII. kerület Rákoskeresztúr központjában az egykori buszpályaudvar területén kialakult névtelen közterületet nevezné el Fő térként.

A XVIII. kerület a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmára vonatkozó törvényre hivatkozva öt változtatást javasol. A Pataky István utca Borics Pál kőfaragó nevét veheti fel. A Fürst Sándor utca elnevezését visszaállítanák: a közterület 1945-ig Kiss István építész nevét viselte. A Hámán Kató utca is visszakapná az 1946 előtti nevet, vagyis Szurmay Sándor tábornok, honvédelmi miniszternek állítana emléket. A Sallai Imre utca Cziffra György zongoraművész nevét venné fel. A Kulich Gyuláról elnevezett utca pedig Orbán Balázs székelyföldi írónak, tudósnak állítana emléket – derül ki az előterjesztésből.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.