Miközben a legtöbb bűncselekmény esetében nőtt a szigor, a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló fejezetben elengedték magukat a új büntetőtörvények alkotói – ebben a hvg.hu által megkeresett jogászok többsége egyetért. Bűncselekményeket gyúrtak össze, új tényállásokat alkottak, és vannak olyan változások is, amelyek a szakemberek szerint több mint aggályosak, még akkor is, ha csak nagyjából egy-két év múlva fognak kiütközni a szövegben már most látható ellentmondások. (Az új Büntető törvénykönyv, a Btk. szigoráról, a július 1-től érvénybe lépett új szabályokról itt olvashat részletesen.)

Mégsem sikerült a tiniszex szabályozása?

A fiatalok szexuális érése, fejlettsége napjainkra jelentősen eltér a korábbi Btk. elfogadása idején, az 1970-es években jellemző állapottól – olvasható a törvény indoklásában. Vagyis a törvényalkotók belátták, hogy manapság mennyire elavult megrontásért büntetni, ha egy 16 éves kamasz lefekszik a 13-14 éves barátnőjével. Az új beleegyezési korhatár a 12 év, aki ezt betöltötte, a jog szerint már elég idős szexuális életet élni – de csak egy 18 évesnél fiatalabb partnerrel. Ha viszont egy 18 évesnél idősebb nagykorú létesít aktust – bármilyen erőszak nélkül – ugyanezzel a 12-14 év közti fiatallal, akkor az mostantól szexuális visszaélés: ez az új bűncselekmény váltotta fel a korábbi, valóban poros elnevezésű megrontást. Az is visszaélésnek számít, és akár 5 év is járhat érte, ha a példabeli 18 éves egy 14-18 évessel jön össze, erőszak nélkül, de úgy, hogy „visszaél hatalmával vagy befolyásával”.

Stiller Ákos

Az új szabályozást pont azért dicsérik, mert eddig egyáltalán nem számított a kor, és ugyanúgy megrontónak minősült egy tinilányt elcsábító középkorú férfi, mint a tizenéves párjával szexuális kapcsolatra lépő tizenéves. A Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) szerint azonban kifejezetten káros, hogy csak a 18 feletti elkövetőt büntetik. „Ha például egy 17,9 éves elkövető 12,01 évessel szexuálisan visszaél, azt úgy tekintik, mintha ez valami közös megegyezés lett volna. Tehát mostantól abból indulnak ki, hogy ha egy 12-18 közötti gyerek szexuális cselekményt végez egy másik 12-18 közöttivel, és ebben nincs erőszak, akkor abba mindketten dalolva beleegyeztek, akármekkora a korkülönbség köztük. Ez nyilvánvalóan a fiatal gyerekek cserbenhagyása” – magyarázta a nők és gyerekek elleni erőszak miatt küzdő szervezet álláspontját annak munkatársa, Wirth Judit. A hatalommal, befolyással visszaélés szabályozásával pedig azért nem értenek egyet, mert szerintük eleve elképzelhetetlen, hogy például egy 50 éves férfi ne lenne eleve hatalmi helyzetben egy 14,5 éves lányhoz képest – mégsem büntethető ennek bizonyítása nélkül.

A civil jogvédők, illetve a hvg.hu által megkérdezett büntetőjogász szerint a külföldi példákat követve a minimálisan megkövetelt korkülönbséget kellett volna meghatározni ahhoz, hogy tényleg csak a kamaszok közti szex kerüljön ki a büntetőjog köréből. „Ez a német vagy osztrák jogban például 3-4 év, így érik el, hogy ne legyen bűncselekmény egy 14 és egy 17 éves kapcsolata. De nálunk most még 6 év korkülönbség is tolerálva van, pedig nagyon más eset, ha egy majdnem 18 éves elkövető egy 12. évét éppen betöltött gyerekkel kezd” – mondta Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának egyetemi docense. Az életkori különbségben gondolkodó szabályozás azért is jobb megoldás lett volna, mert ez állandó, vagyis két tini együtt járása akkor is legális marad, ha az egyikük betölti a 18. életévét. „Az új szabály alapján ebben a pillanatban ugyanis átcsúsztak a kriminalitásba, ezt a problémát az új Btk. sem oldotta meg” – jegyezte meg a büntetőjogász.

Feltalálták a szexuális erőszakot

A változtatási szándék már a kódex „szexfejezetének” új elnevezésén is meglátszik, ami egyelőre csak a büntetőjoggal foglalkozó jogászokat hozta lázba, pedig ennek majd érzékelhető hatása lesz a mindennapi jogalkalmazásban is: a nemi erkölcs védelmezése mellett most már szó szerint az egyes emberek „nemi életének szabadságát” akarják óvni. Az új törvény indoklásából világosan ki is derül, hogy többek közt a nemzetközi jogi egyezmények hatására nemcsak az a cél, hogy a társadalmat óvják a szexuális erőszaktevőktől, hanem ezután legalább ennyire fontos azoknak a megbüntetése, akik más „magánszférája”, vagyis a nemi önrendelkezése, integritása ellen vétenek.

Elítélt pedofil férfi fotója egy spanyol lapban.

AFP / Fadel Senna

Ennél sokkal látványosabb változás, hogy a jogászok által csak „ek”-nak rövidített, a mindennapi szóhasználatban viszont csak nemi erőszakként futó erőszakos közösülés többé nem létezik. Az egyszerűsítés érdekében ugyanis e kifejezés, illetve a szemérem elleni erőszak helyett ezentúl már egy új bűncselekmény, a szexuális erőszak létezik – a törvényalkotók többek közt azt remélik, hogy ettől az új bűntett a „köznyelv számára is egyértelmű” lesz. Mindenesetre muszáj volt változtatni, mert Magyarország aláírt olyan uniós és más nemzetközi egyezményeket az előző Btk. óta, amelynek végképp nem felelt meg a korábbi szabályozás. A megerőszakolás minősített esetei nem sokban változtak, a leglényegesebb, hogy azt is szigorúbban büntetik ezentúl, aki egy 18 éven aluli fiatalon követi el a szexuális erőszakot. Az alapesetért viszont ugyanannyi, 2-8 évig terjedő börtön jár, a törvényalkotás által szívesen hivatkozott szigorítás csak a gyerek sérelmére elkövetett erőszaknál igaz.

Randidrogért három év

Az is módosult, hogy több olyan szexuális bűncselekmény van, ahol többé nem kell az áldozatnak magánindítványt tennie ahhoz, hogy eljárás induljon eljárás az ügyében, vagyis a rendőrök még akár kifejezetten az akarata ellenére is nyomozásba kezdhetnek. Csakhogy a megerőszakolás alapesetében maradt a feljelentési kötelezettség, ami Wirth Judit, a NANE munkatársa szerint hiba. „Így megnyugodhat, aki attól tart, hogy a szomszédja feljelenti, amiért szeretkezik a partnerével, és erre a rendőrség büntetőeljárásba fog. Valójában azonban a magánindítványt akkor követelik meg, amikor az állam egy bűncselekményt nem tart elég fontosnak ahhoz, hogy hivatalból üldözze.”

A civil szervezet képviselője szerint álszent dolog arra hivatkozni, hogy a magánindítványra azért van szükség, mert az áldozat számára ez egy nehéz eljárás, így döntsön ő, elindítja-e vagy sem. Ugyanis tapasztalataik szerint a megtett feljelentések nyomán indult ügyeknél állandóan abból a feltételezésből indulnak ki a jogalkalmazó szervek, hogy a nők úton-útfélen feljelentést tesznek nemi erőszak miatt, és hazudoznak összevissza. „A nemi erőszak miatti eljárás korántsem ’buli’ az áldozatnak, akit általában jobban meghurcolnak, mint az elkövetőt. A valódi megoldás az lenne, hogy az eljárást emberségesebbé teszik, és ilyen erőszakos bűncselekményeknél, úgy ahogy van, eltörlik a magánindítványt” – mondta.

A randidrogok elterjedésére akartak reagálni a törvényalkotók azzal, hogy az új Btk.-ban már önálló bűncselekmény a szexuális erőszak előkészülete is: akár három évet is kaphat, aki valamilyen drogot ad ahhoz, hogy valakit megerőszakoljanak. Csakhogy az indoklásban szereplő „ehhez helyszínt előkészít” fordulat kissé nehezen értelmezhetőnek tűnik, ráadásul kevésbé bizonyíthatónak, de a legfontosabb változás, hogy ezentúl ezért a bűntettért rács mögé kerülhet az is, aki a pohárba csempészte a szexdrogot.

Zaklatás szigorítva, gyerekprostitúció félreszabályozva

Még egy új bűncselekményt sem árt megjegyezni, amit a manapság nagyobb nyilvánosságot kapó zaklatásos esetek hívtak életre: mostantól szexuális kényszerítést követ el, aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít. Eddig ilyen nem volt, a munkatársa fenekét fogdosó zaklatót az általános kényszerítés alapján büntették.

„Ez eddig is bűncselekmény volt, amiért legfeljebb 3 évet szabhattak ki, most önálló tényállásként a szexuális kényszerítésért akár 5 évet is kaphat az elkövető. Ez jobban kifejezi, hogy az új törvénnyel az egyén szexuális önrendelkezését védenék, és látszik, hogy a társadalom most már érzékenyebb az ilyen esetekre. Csakhogy eddig is az volt a gond, hogy nagyon nehezen lehetett bizonyítani, ha például egy igazgató állásának elvesztésével fenyegette a beosztottját, ha az nem fekszik le vele. Hiába büntetik most már fokozottabban, ez még nem oldotta meg ezt a bizonyítási problémát, vagyis félő, hogy ezentúl sem kerül a hatóságok elé, aki ilyet tesz” – magyarázta Szomora Zsolt, aki szerint azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a szexuális kényszerítés csak magánindítványra büntetendő, míg korábban a kényszerítés eseteként hivatalból is indulhatott eljárás.

A nemzetközi trendeknek megfelelően a gyermekprostitúció kihasználása azért került be új bűncselekményként a Btk.-ba, hogy ezt hatékonyabban és szigorúbban büntethessék, csakhogy a büntetőjogász szerint az újraszabályozással bizonyos esetekben pont ellentétes hatást értek el. „Eddig kiskorú veszélyeztetése miatt akár öt évet is kaphatott az, aki egy 17 éves lányt arra próbált rábírni, hogy álljon ki az utcasarokra. Az újonnan megalkotott bűncselekményért ilyen esetben viszont csak 3 évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni” – hívta fel a figyelmet Szomora Zsolt, aki azt a kérdést is felteszi egyúttal, hogy vajon a jogalkotó tudatában volt-e annak, hogy valójában enyhítette az ilyen cselekmény büntetési tételét.

Házi feladatért cserébe szex: 3 év

Ráadásul az új büntetőkódex a gyerekprostituáltnak „ellenszolgáltatást nyújtó”-t, vagyis az ügyfelét is bünteti, csakhogy továbbra sem húztak életkori határt a tettesnek. „Az a 15 éves fiú is elkövetőnek minősül, aki egy 17 éves lánynak fizet, pedig itt nyilván nem beszélhetünk egy gyerek kizsákmányolásáról, ami ellen a tényállást megalkották. Sőt, ha a 17 éves lány szexuális szolgálataiért cserébe a másik tizenéves megírja a házi feladatát, már akkor is bűncselekményt követett el, mert a jogalkotó itt is hibázott: nem szűkítették le az ellenszolgáltatás fogalmát a vagyoni jellegű ellenszolgáltatásokra” – mondta a büntetőjogász.

MTI / Máthé Zoltán

Az ilyen kodifikációs hibák és szabályozási ellentmondások azonban még nem érzékelhetőek, mert főszabályként az elkövetés időpontjában hatályos normákat kell alkalmazni, így a most ügyészségek, bíróságok előtt futó ügyekben még a korábbi Btk.-ból indulnak ki. Nagyjából egy-két év, mire a július 1-je után elkövetett bűncselekmények tömegesen eljutnak a bírósági szintig, de akkor Szomora Zsolt szerint ki fognak ütközni a jogalkotási hibák. „A nemi bűncselekmények új szabályozásának fő iránya alapvetően pozitív, de a törvény szövegét nem sikerült jól megírni. Ez komoly dilemmákat fog okozni, amikor alkalmazzák, vagyis jogbizonytalansághoz vezet. Ami elsősorban úgy fog megjelenni, hogy a különböző bíróságokon – hiába ugyanarról a bűncselekményről van szó – egymással ellentétes ítéletek születhetnek majd”.

A témáról bővebben a csütörtökön megjelenő HVG-ben olvashat.