Szerdán számolt be tapasztalatairól az ENSZ önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportja, az UNWGAD. Az "ENSZ emberjogi mechanizmusának gyors reagálású küldöttsége" még sosem járt Magyarországon. A delegáció tagjai a szenegáli El Hadji Malick Sow elnök és jelentéstevő, valamint az ukrán Vlagyimir Tocsilovszkij. Őket a munkacsoport titkárságának egy pakisztáni, egy chilei és egy norvég munkatársa kísérte el.

Az ENSZ jelentéstevőinek szerdai sajtótájkoztatóján ott volt a német ARD és a brit BBC, de a magyar média csak gyéren képviseltette magát. A munkacsoport sötét általános képet festett a magyar igazságszolgáltatás gyakorlatáról, bár az ukrán Vladimir Tocsilovszkij elismerte, hogy a magyar kormányzati szervek igen együttműködőek voltak és segítségük nélkül nem jutottak volna be a fogva tartással foglalkozó intézményekbe. Azt is a magyar helyzet pozitívumai közé sorolta, hogy az alaptörvény garantálja az emberi jogokat, illetve hogy a civil szerveztek képviselői bejárhatnak a zárt intézményekbe. Mint mondta, ez nem minden országban van így, ahol megfordultak.

A rendőrséghez lojális ügyvédek

A delegáció előzetes megállapításai szerint a legtöbb aggodalomra az előzetes letartóztatás gyakorlata ad okot. Az ügyészségek szinte mindig ezt az eszközt javasolják a bíróságoknak, amelyek "nem elég bátrak", hogy felülbírálják az ügyészség álláspontját – mondta a munkacsoport ukrán tagja egy magyar alkotmánybírót idézve.

MTI / Czeglédi Zsolt

Nem csoda, hogy a börtönök 140 százalékos kihasználtsággal működnek. Pedig a magyar állam is elfogadja azokat a nemzetközi ajánlásokat, amelyek az előzetes letartóztatás alternatíváit, pl az elektromos nyomkövetőt és a házi őrizetet javasolják. A politikai szándék megvan erre, de a törvényhozók nem szólhatnak bele az igazságszolgáltatás munkájába – mondta Vladimir Tocsilovszkij.

Gond van a kirendelt védelem rendszerével is. A szegényeknek semmi esélyük valamire való jogi védelemre, mert a kirendelt ügyvédek díja 3 euró óránként, ami még a parkolójegyre sem elég, nemhogy egy család eltartására. A piacon sikeres ügyvédek nem vállalnak ilyen feladatot. Bár sok ügyvéd megtalálta a módját, hogy így is megéljen ebből: a munkacsoport tapasztalatai szerint sok helyen ugyanaz az ügyvéd viszi az ügyek 50-70 százalékát. Az ügyvédeket a rendőrség rendeli ki, ami már eleve aggodalmat keltő, mivel így az ügyvéd megélhetése a rendőrségtől függ, tehát hozzájuk kell lojálisnak lennie. Találkoztak olyan őrizetessel, akit hat hónap alatt egyszer keresett fel a kirendelt védője.

Nem sokat javult a menedékkérők helyzete

A munkacsoport foglalkozott emellett a menekültügyi őrizettel is, amelyet szintén aggasztónak találtak. Bár a szabályozás a korábbiakhoz képest enyhült, a delegáció tapasztalatai szerint a valóságban ez nem sok változást hozott. A bírák rutinszerűen hosszabbítják meg azoknak az őrizetét, akiknek a menedékkérelme még folyamatban van. A menekülteket küldő harmadik országok gyakran nem együttműködőek, nem küldik el a migráns iratait, de ezért az ENSZ-delegáció szerint nem a menedékkérő felelős és nem is neki kellene bűnhődnie.

Vladimir Tocsilovszkij példaként említett egy esetet, amikor a bíró úgy hozott döntést, hogy egy teremben egy csoport embertől megkérdezte, van-e köztük kiskorú, és amikor azt mondták, nincs, mindenkinek automatikusan meghosszabbították az őrizetét. A munkacsoport szerint ezt egyénenként kellene elbírálni.

A harmadik agagsztó jelenség az volt, hogy Tocsilovszkij szavai szerint rengetetgen ülnek börtönben apró-cseprő vétkekért, olyan emberek, akik nem bűnözők. A munkacsopoprt nagy számban találkozott olyanokkal a börtönökben, akikre egy törött biciklilámpáért, vagy azért, mert szabálytalanul keltek át az úton, akkora bírságot róttak ki, amelyet képtelen kifizetni, és ezért le kell ülnie a büntetést.

Stiller Ákos

Aggodalomra ad okot az is, hogy nagyon sok kiskorút tartanak fogva ítélet nélkül, akár 6-8 hónapokra is – mondta az ukrán. A munkacsoport járt a több éve házi őrizetben tartott szülészorvosnál, Geréb Ágnesnél is, de ezzel kapcsolatban nem állapítottak meg jelentősebb jogi sérelmet. Tocsilovszkij emklékeztetett rá, hogy Gerébet egy kérvény hatására engedték ki az előzetesből.

Következmények

A munkacsoport ukrán tagja elmondta, hogy a fentiek csak az előzetes megállapításaik voltak. Ha visszatérnek Genfbe, megbeszélik a tapasztaltakat és elkészítenek egy részletekbe menő jelentést. Ezt aztán elküldik a magyar kormánynak, majd az ENSZ emberi jogi tanácsa elé viszik a jelentést. Az ENSZ ajánlásainak tudomásulvétele után a magyar kormánynak két éve lesz, hogy a hazai gyakorlatot harmonizálja a világszervezet elvárásaival.

A munkacsoport múlt hétfőn érkezett, tíznapos küldetésük szerdán járt le. Bár programjukat saját igényeik alapján a Külügyminisztérium szervezte, látogatásuk nem volt puszta formaság. Amellett, hogy beszéltek a fogva tartásban érintett kormányzati szervek képviselőivel, civil szervezetekkel és más szakértőkkel, sorra járták a menekült-befogadóállomásokat, pszichiátriákat, javító-nevelő intézeteket, rendőrségeket és börtönöket, ahol beszéltek a fogvatartottakkal is.

Budapest mellett Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyei intézményeket is felkerestek. Azt vizsgálták, hogy a jogi szabályozás és a gyakorlat mennyire küszöböli ki a fogva tartás önkényességét, illetve hogy a megfelelő jogi garanciák mellett tartják-e fogva az embereket ezeken a helyszíneken.

Mint arról beszámoltunk, Magyarországon főként a menekültek fogva tartása vethet fel problémákat. A terület szabályozása többször is változott az elmúlt időszakban, de civilek és az ENSZ menekültügyi szervezete szerint még mindig kifogásolható.

Ugyanez az ENSZ-testület korábban Tóásó Előd fogva tartása ellen is szót emelt, felszólítva Bolíviát, hogy bocsássa őt szabadon.