Bár törvényben tiltanák, a Fidesz honlapján továbbra is várják a külföldről érkező támogatásokat
Erre csak az „átláthatósági” törvény elfogadásáig van lehetőségük a tervezet szövege szerint.
hvg.hu
„Aki politikával foglalkozik, ne kaphasson pénzt külföldről! Nem nagy kérés, inkább szerény és egyszerű, de nem fogunk engedni belőle, mert a haza nem eladó semmi pénzen” – így említette meg Orbán Viktor a múlt héten benyújtott, „a közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezetet a Harcosok Klubjának vasárnapi gyűlésén.
Ezzel szemben a Fidesz honlapján egyelőre továbbra is feltüntetik, hogyan lehet külföldről támogatni a pártot. „Átutalással (külföldről): A támogató magyar állampolgár külföldi bankjában kezdeményezve, kedvezményezettként a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség […] bankszámlaszámát megjelölve [SWIFT (BIC) kód: …]. A Közlemény rovatban a támogató címét és a »támogatás« szót fel kell tüntetni” – szúrta ki a Telex a párt honlapján.
A külföldről érkező támogatások elfogadására nem lenne lehetőség a törvényjavaslat jelenlegi szövege szerint, a Szuverenitásvédelmi Hivatal bejelenthetné ezt a kormánynál, akik feketelistára tehetnék a Fideszt. Ennek persze semennyi realitása nincs, ahogyan azt a Fülke erről szóló adásában is elmagyaráztuk.
A Telex kérdéseket küldött a kormánypártnak, többek között azt kérdezték, tartanak-e attól, hogy a gyűjtés miatt rákerülnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékére, de választ nem kaptak. Igaz, a törvény elfogadásáig még van idejük, a tervezet várhatóan június közepén kerül a parlament elé.
A politikai fenyegetések után benyújtotta átláthatóságijogszabály-tervezetét a Fidesz. Ez sokkal több, mint a korábban elbukott civiltörvény, mert szélesebb kört érint, és sokaknak lehet félnivalójuk. Arra keressük a választ, hogy kiknek, miért és mitől kell tartaniuk.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
