szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

Jobb, ha mindenki gyorsan hozzászokik a bajai időközi választáson tapasztalt "mozgósításhoz", hiszen 2014-ben három választást is úgy fognak levezényelni, hogy nem lesz kampánycsend. Ez pedig azt is jelentheti, hogy egyáltalán nem lesz jogsértő, ha ingajáratban szállítják a választókat, a szavazókörnél pedig valaki egy névsoron jegyzi, ki szavazott már.

„Az új választási törvény értelmében pedig jövőre már nem lesz kampánycsend, amit meg lehetne sérteni" – zárta rövidre a bajai időközi választás megismétlésének kérdését Kövér László házelnök a Heti Válasznak adott interjúban. A Fidesz választmányi elnöki posztját is betöltő politikus ehhez persze még hozzátette: nem a kormánypártok tehetnek arról, hogy így alakultak a választási játékszabályok, hiszen „minden innovációt a balliberális oldal hozott a politikai életbe”.

A bajai időközi önkormányzati választást azért kellett megismételni, mert a Kecskeméti Törvényszék bizonyítottnak látta, hogy a mindent eldöntő 32-es szavazókörben szeptember 22-én szervezetten szállították a szavazókat, ami pedig kampánycsendsértésnek minősül. Ugyanez a vád felvetődött a vasárnapi, megismételt voksoláson is, többen például összefüggésbe is hozták gyanújukat azzal, hogy jóval többen voksoltak most, mint két hete, és kétszer annyian, mint 2010-ben az önkormányzati választásokon.

"A választópolgárok választói akaratának befolyásolása"

A jelenleg már nem hatályos, de az időközi választásokon még alkalmazandó, 1997-ből származó választási eljárási törvény egyik sokat vitatott eleme volt a kampánycsend, amely eredetileg péntek éjféltől a választás lezárásáig tartott, később ezt leszűkítették a vasárnap nulla órától urnazárásig tartó időre. A törvény szerint „a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása)”.

Fazekas István

Az új, 2013-as választási eljárási törvény viszont eltörölte a kampánycsendet, sőt, egyértelműen kimondja, hogy a kampányidőszak „a szavazás befejezéséig tart”. Ez a változás megkíméli a választási bizottságokat és a sajtót egy rakás pluszmunkától: előbbiekhez százával érkeztek ellenőrizhetetlen bejelentések mindenféle szórólapokról, később pedig sms-ekről és e-mailekről, utóbbinak pedig úgy kellett csinálnia, mintha nem a választás lenne a legfontosabb hír azokban a napokban, például eltávolítani minden belpolitikát az internetes címlapokról.

Az új választási eljárási törvény ugyanakkor azt is kimondja: „nem minősül választási kampánynak (…) az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától”. Ezzel a törvényalkotó legalizálta az úgynevezett mozgósító, vagy door-to-door (ajtótól ajtóig) kampányt, amelynek lényege, hogy a pártok ismerik a szimpatizánsaikat, mert van róluk valamiféle nyilvántartás, aktivistáik pedig választás napján felhívják, vagy személyesen felkeresik őket, és szólnak: „Tessék elmenni szavazni!”

Csalásból bevett gyakorlat

Ahogy erre Kövér László a fent idézett interjúban utalt, ezt 2002-ben először az MSZP alkalmazta, ráadásul sikerrel. Ezt ekkor a jobboldalon sokan csalásnak tekintették (Kövér máig így emlegeti), de aztán inkább átvették a módszert. Az ezt lehetővé tevő adatbázis lett a sokat emlegetett Kubatov-lista, amelyet ma is folyamatosan frissítenek, legutóbb például a rezsicsökkentés támogatására indított aláírásgyűjtéssel. Maga Kubatov Gábor pártigazgató nem szívesen nyilatkozik, de mikor muszáj – például általa indított perekben a bíróságon –, azt mondja: minden legálisan működik.

Fazekas István

A szavazók szervezett szállítása persze több annál, minthogy bekopogtatnak a választópolgárokhoz. Minden választáson felmerül, hogy bizonyos helyekről a pártok aktivistái autókkal, sőt, helyenként buszokkal viszik szavazni az embereket, akiket vagy juttatásokkal (Baján például felmerült, hogy tűzifaosztással), vagy valamiféle kényszerrel (például „nem lesz segély, nyugdíj, ha nem szavaztok!”) vettek rá a csalásban való részvételre.

Mint arra Kövér egyértelműen felhívta a figyelmet, jövőre már nem lesz kampánycsend, így kérdéses, mi lesz a jogi megítélése ezeknek az akcióknak. A törvény ugyan előírja, hogy „szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható”, de egyáltalán nem biztos, hogy a szavazók autóval szállítása kampánytevékenységnek minősül. Lehet ugyanis, hogy ezeket az eseteket a választási bizottságok és bíróságok a „magánszemélyek közötti személyes kommunikáció” kategóriába sorolják majd.

Ki kellene mondani, hogy tilos

A bizonytalanság, illetve a korábban jogsértőnek minősített tevékenység legalizálása is végtelen vitákra, kölcsönös vádaskodásokra adhat alapot, ami alááshatja a választások tisztaságába vetett bizalmat. Erre a megoldás tehát csak az lehetne, ha jogszabályban rögzítenék, hogy tilos a szavazók szervezett szállítása. Erre lehetőséget adna Schiffer András LMP-frakcióvezető múlt héten benyújtott, rövid javaslata, ami három dolgot tiltana meg. Az egyik, hogy „a jelölő szervezetek, a jelöltek, ezek megbízottjai vagy az egyébként tudtukkal és érdekükben eljáró személyek” a szavazásra szállítsák a választópolgárokat (a rokonok, barátok fuvarozása tehát kívül esne a tiltáson).

Schiffer emellett megtiltaná, hogy a pártok privát nyilvántartást vezessenek arról, ki szavazott és ki nem, illetve ki kire voksolt. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a nem, vagy nem megfelelően szavazó polgárok okkal tarthatnak a pártok közhivatalt viselő képviselőinek bosszújától. A frakcióvezető emellett megtiltaná azt is, hogy a pártok vagy aktivistáik átvegyék a levélben szavazó polgároktól a regisztrációs ívet vagy épp a levélcsomagot. Ez utóbbi kellő garancia lehetne azokra a problémákra, amelyeket a határon túliak szavazati jogának gyakorlása vet fel.

A parlament alkotmányügyi bizottsága egyelőre nem vette napirendjére a javaslatot, de nagyon valószínű, hogy nem fogják tárgysorozatba venni. Egyrészt nem szokás ellenzéki javaslatokkal foglalkozni, másrészt a bajai választással kapcsolatos kormánypárti megszólalások – Kövér László interjúja mellett például Bayer Zsolt publicista dicsérte a Fidesszel szövetséges Lungo Drom bajai aktivistáinak "hatalmas munkáját" – arra utalnak, hogy nagyon is kedvük szerint való lesz, ha legálisan lehet mozgósítani és szállítani a szavazókat. Bizonyos eredmények pedig egyenesen arra utalnak, Fidesznek erre már bevált módszerei vannak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!