A frekvenciahasznosítást nevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jelenlegi legfontosabb feladatának az intézmény nemrég kinevezett elnöke, Karas Mónia a kulturális és sajtóbizottság hétfői ülésén.

Az NMHH elnöke hangsúlyozta: a jogállamiságot, a törvények feltétlen tiszteletét helyezi előtérbe munkája során, ugyanakkor a hatóság a gazdasági fejlődést és az ország versenyképességének jobbítását is szem előtt tartja. Emellett kiemelten kezelik a kiskorúak védelmét, valamint az új médiakultúra megerősítését.

Minden pártnak volt kifogása

A jobbikos Pörzse Sándor a hatóság hatékonyabb fellépését szorgalmazta a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében, és kifogásolta, hogy bár hatósági és bírósági döntések mondták ki, hogy egyes médiumok nem megfelelően számolnak be pártja tevékenységéről, nincs változás. Elfogadhatatlannak találta a bűnügyi hírek arányát a hírekben. 

Gulyás Dénes (Fidesz) szerint a tévékben, értékszempontból számos "ócskaság" jelenik meg, akár a közszolgálatiakban is - mondta. Osztolykán Ágnes (LMP) azt szorgalmazta, hogy a televíziók a nyelvtanulást segítve több műsort sugározzanak eredeti nyelven, és arra is rákérdezett: az esélyegyelőség érdekében mit tehet a hatóság, hogy a romák akár műsorvezetőként is megjelenjenek a médiumokban. 

Karas Mónika

Stiller Ákos

Mandur László (MSZP) kifogásolta, hogy a jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy a testületük már a kinevezése előtt meghallgassa az NMHH elnökét. A képviselő úgy fogalmazott: nem tartja sikeresnek sem a hatóság működését, sem az elnök és elődje felelős vezetői magatartását. Azt is mondta: a közmédia intézményei nem ellenőrizhetők a nyilvánosság által, az MTVA vezetője a székházvásárlásra fordított forrásokkal együtt több mint 100 milliárd forinttal rendelkezik úgy, hogy szinte senkinek sem tartozik elszámolással. Rákérdezett a Klubrádió 92,9 MHz-es frekvencia-használatára is, hozzátéve: fél éve nem történt meg az ezzel kapcsolatos jogerős bírósági ítélet végrehajtása. Felvetette Péceli Edit, az NMHH egykori elnöki tanácsadójának ügyét és szerepét is, és választ várt a letartóztatásának részleteire. 

Szerinte Böröcz Istvánt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) korábbi vezérigazgatóját az eddigi tevékenysége nem predesztinálta arra, hogy a hatósághoz kerüljön és vagyongazdálkodással kapcsolatos vezetői feladatokat lásson el. Úgy vélte: eddigi tevékenysége nyomán a közmédiában káosz uralkodik. Bírálta az MTI szakmai működését is. 

L. Simon László ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy Mandur László több mint hat hónapja elnöke a testületük ellenőrző albizottságának, amelyet még egyszer sem hívott össze, holott ott alkalma lenne ezen kérdések megvitatására. 

Cigányozás és kurucinfózás lett Osztolykán felvetéséből

A jobbikos Novák Előd Osztolykán Ágnes felvetésére azt kérdezte: vajon a tévék a felelősek azért, mert "az általa roma kisebbségnek nevezett közösséggel szemben előítéletesek az emberek?" Ismét felhívta a figyelmet a médiatanácsnak egy kerecsendi riporttal kapcsolatos döntésére, amelyben szerinte a testület azt mondta ki: nem volt gyűlöletbeszéd, sem kirekesztő, hogy a riportban kimondták, a betörések és lopások többségét cigány családok követték el. 

Ezt követően kiabálásig fajuló vita alakult ki a jobbikos Novák Előd és az elnök, L. Simon László (Fidesz) között, aki többször szólította fel a jobbikos képviselőt: őrizze meg az Országgyűlés méltóságát. L. Simon László kijelentette azt is: ahogy már többször felszólította a képviselőt, hogy ne zsidózzon, úgy arra is felszólítja, hogy ne cigányozzon. 

Novák Előd ezután még szóvá tette a bűncselekmények arányát a hírműsorokban, valamint azt, hogy pártja a médiahatóság kimutatása szerint is a társadalmi támogatottságánál jóval alacsonyabb szereplési lehetőséghez jut. Szólt arról is, hogy Magyarországon az internet ára a hatodik legdrágább az unióban, kevesellte a kereskedelmi tévék frekvenciadíját, valamint a rájuk kiszabott büntetések mértékét. Kifogásolta, hogy Böröcz Istvánt az NMHH egyik vezetőjévé nevezték ki, nem véve tudomást a közéleti múltjával kapcsolatos vádakról.

L. Simon László ekkor megjegyezte: véleményét híveinek azon az oldalon tegye közzé, ahol rendszeresen publikál. Később Novák Előd hozta szóba a Kuruc.infót, L. Simon László pedig kijelentette: a jobbikos politikus ezzel elismerte, hogy rendszeresen publikál ott. Amikor erre egyértelműen rákérdezett, Novák Előd azt bírálta válaszul, ahogy L. Simon László az ülést vezeti. 

Karas Mónika: nem tartunk fent ízlésrendőrséget

Karas Monika Pörzse Sándornak válaszolva azt mondta: a hatóság minden bejelentést kivizsgál, ám közvetlen beavatkozási lehetősége nincs arra vonatkozóan, hogy a médiumok milyen hírműsorokat készítsenek. 

A bűnügyi kvóták teljesülését a hatóság rendszeresen monitorozza, és törvénysértés esetén él a büntetés lehetőségével. Sem a hatóság, sem a médiatanács nem tart fenn ízlésrendőrséget - fogalmazott a bírált reklámok minőségével kapcsolatban -, a műsorok minőségére pedig a támogatások által lehet hatással, ahogy ezt meg is teszi a Magyar Média Mecenatúra programja keretében.

A műsorok eredeti nyelven sugárzásának kérdését a digitális átállás oldja meg - felelte Osztolykán Ágnesnek, hozzátéve: már most is vannak roma műsorvezetők a tévében. 

A Klubrádióról azt mondta: már előkészítés alatt van az a hatósági szerződés, amellyel a rádió áttérhet az ingyenesen használható budapesti frekvenciára, várhatóan a következő médiatanácsi ülésen foglalkoznak ezzel, így az ügy nyugvópontra juthat. Böröcz István bírálatáról szólva azt mondta: fenntartja korábbi állítását, miszerint a közmédia korszerűsítésében és egységesítésében elvégzett munkája alapot adott arra, hogy az NMHH struktúrafejlesztési feladatainak irányítására kérje fel. A Péceli Editre vonatkozó kérdésre azt mondta: az ellene indított eljárás titkos minősítésű, így nem jogosult arról nyilatkozni. 

Novák Elődnek azt felelte: a médiamegjelenéseket nem a társadalmi támogatottság tükrében vizsgálják, hanem a sokszínű tájékoztatás megvalósulásának szempontjából.