„A keresztyéni közösséget lejáratva a Szabadság téri református templomban provokatív politikai akciót szerveztek, amelynek politikai hasznát máris ki-ki maga láthatja, ám egyházunk tisztességének és a lelkipásztori szolgálat becsületének okozott kára beláthatatlan” – így ítélte el hétfő délutáni közleményében a vasárnap a Szabadság téren történteket a reformátusok Dunamelléki Egyházkerületének püspöke. Szabó István egyben felkérte az illetékes egyházmegye esperesét, hogy indítson fegyelmi eljárást az ügyben.

Az 1920 és 1944 közötti államfő, kormányzó szobrát november 3-án állították fel a budapesti Szabadság téren található Hazatérés temploma előtt. A Szabadság téri gyülekezetnek ifjabb Hegedűs Loránt a lelkésze, aki 1998 és 2002 között volt a Csurka István vezette MIÉP parlamenti képviselője, felesége 2010 óta a Jobbik frakciójában ül. A szoboravatás előtt Hegedűs tartott istentiszteletet, majd a Jobbik képviselője – a parlamentben tavaly a zsidó közszereplők listázására vonatkozó javaslatával botrányt kavart –, Gyöngyösi Márton méltatta a templomban Horthy Miklós érdemeit. Továbbá felszólalt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja, Magvasi Adrián is. A szobor körül második világháborús egyenruhára emlékeztető katonai öltözékű fiatalok álltak.

A szoboravatáson a hvg.hu tudósítója szerint 150 ellentüntető is megjelent, sárga csillaggal a ruháján, a templomban 400-500 résztvevő hallgatta a beszédeket. A szoboravatás hétfőn a parlamentben is téma volt, az MSZP-s Steiner Pál támadta az eseményt. Időközben az V. kerületi polgármester és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is elítélte az avatást. Rogán szerint „se Kádár, se Horthy nem érdemel” szobrot, Lázár szerint az esemény „politikai provokáció volt”.

Hegedűsék felvették a kesztyűt

A Hegedűs-család szoboravatása nemcsak az egyházkerület püspökét botránkoztatta meg, hanem több lelkészt is. „Az evangéliummal ellentétes és egyházunkhoz méltatlan viselkedése nemcsak az egész Magyarországi Református Egyház életére vet rossz fényt, de a mi személyes szolgálatunkat is hiteltelenné teszi” – ezzel a petícióval tiltakozott kedden az interneten több lelkipásztor, akik felszólították az egyház legfelsőbb vezetését az ügy „mihamarabbi és megnyugtató megoldására”. A petíciót két óra alatt 26-an írták alá.

Szerettük volna megkérdezni az országos zsinat lelkészi elnökét, Bölcskei Gusztávot, miként vélekedik a zsinat elnöksége az ügyről, de a kommunikációs szolgálattól azt a választ kaptuk, hogy az eljárásrendet betartva az illetékes egyházmegyének, illetve a kerültnek kell eljárnia. Ugyanakkor a hvg.hu felekezeti forrásból úgy értesült, Bölcskei levelet írt Szabó Istvánnak, amiben kifejezetten kérte, hogy járjon el az ügyben. Információnk szerint a dunamelléki püspök válaszában jelezte, hogy nem marad következmények nélkül a szoboravatás, még a kerület gondnoki értekezletén is tárgyalni fogják az ügyet.

A reformátusok vezetőit leginkább az botránkoztatta meg, hogy Hegedűs engedte a jobbikos képviselőt és a hatvannégy vármegyés Magvasit szónokolni a templomban – mondta két, egymástól függetlenül nyilatkozó egyházi forrás is a hvg.hu-nak. A Zsinati Hivatal által kiadott reformatus.hu-n hétfőn megjelent egy cikk az avatásról, amely megjegyezte, hogy az 1998-as zsinati határozat értelmében „egyház tulajdonában (…) nem folytatható olyan tevékenység, amely párt, politikai mozgalom vagy az egyház hitvallásával és tanításával össze nem egyeztethető alapszabályú társadalmi szervezet céljait szolgálja”. A reformatus.hu szerint a szoboravatás a Jobbik rendezvénye volt, a párt oldalain hirdették meg. (A Jobbik viszont kedden közölte: ez nem volt pártrendezvény.)

„Önmagát minősíti azzal, hogy az úrnapi istentiszteletre jövő híveket, lelkészeket provokátorokként (…) állítja be” – ezzel vágott vissza Szabónak Hegedűs Lóránt kedden azt követelve, hogy a püspök „kövesse meg a híveket”, különben eljárást fognak kezdeményezni az egyházi és világi hatóságok előtt. Ugyanakkor bejelentette: mivel nem pártrendezvény volt a szoboravatás, ezért feljelentést tesz a „hírportálok”, köztük az egyház által kiadott reformatus.hu ellen.

Már „kurvaanyázott” is

A Hegedűs-család ügyében forrásaink szerint jól érzékelhető feszültség van a dunamelléki egyházkerület és a legfelsőbb vezetés között. A zsinat vezetősége ugyanis úgy ítéli meg, hogy a kerület nem lép fel elég hatásosan a Jobbikhoz, korábban pedig a MIÉP-hez kötődő lelkész ellen, aki botrányaival már hosszú évek óta vitákat gerjeszt az egyházon belül.

Az egyház vezetősége 2007-ben két ügyben is bíróság elé vitte Hegedűs Lórántot. A zsinat elnöksége azt kifogásolta, hogy négy évvel ezelőtt egyházközségének egyik termében helyet biztosított a holokausztot tagadó David Irving brit történész-publicista könyvének dedikációjához. Pár hónappal később egy szónoklatában pedig arról beszélt, hogy Magyarország már az izraeliek zsebében van, majd egy Petőfi verset átírva azt üzente az izraeli elnöknek: "Foglalod a kurvanyádat, De nem ám a mi hazánkat!" A 2007-es rendezvényen a Magyar Gárda tagjai is feltűntek a tömegben. A pert Hegedűs a megyei egyházi bíróság előtt megnyerte, de az egyház vezetősége a legfelsőbb bírói fórumhoz fordult, kérve a per felülvizsgálatát, miután kiderült, hogy a megyei bíróság úgy ítélkezett, hogy nem vette komolyan az összeférhetetlenségi szabályokat.

Forrásaink szerint az országos vezetőségben úgy látják, a dunamelléki püspök az elmúlt években határozottabban is felléphetett volna Hegedűsék ellen. Valójában Szabó sincs jóban a Szabadság téri lelkésszel. Elődje 2002-ig Hegedűs édesapja volt, aki rendszeresen jelét adta annak, hogy Csurka István pártjával szimpatizál. Ebben az időszakban az egyházkerület fokozatosan elszigetelődött az egyházon belül – főleg azután, hogy 1997-ben Bölcskei lett a zsinat elnöke. 2001-ben hiába határozott úgy a zsinat, hogy a politizáló lelkészeknek választaniuk kell a képviselőség és az egyházi szolgálat között, ezt a Hegedűs-család nem tartotta magára nézve kötelezőnek.

Végül Szabó István körül szerveződött meg az a csoport, amely célul tűzte ki a dunamelléki kerültben az idősebb Hegedűs leváltását. A zászlóbontó rendezvényüket a jelenlegi miniszter, Balog Zoltán lelkész Hold utcai templomában tartották, ahol megjelent Orbán Viktor is. Válaszként néhány órával később a Hegedűs-család szétharangozta a Fidesz Szabadság térre szervezett nagygyűlését. Végül Szabó 61:39 arányban legyőzte az idősebb Hegedűst. Forrásaink szerint a Hazatérés templomának pásztorát azért sem olyan könnyű elítélni a kerületben, mert nemcsak ő kötődik a politikához, hanem Balogon keresztül Szabó is. Balog – aki egy ideig Orbán lelkésze volt – kollégiumi szobatársa volt Szabónak a debreceni kollégiumban. Korábban Bölcskei sem tagadta, hogy szimpatizál a jelenlegi kabinettel. „Szeretnénk ennek a kormánynak hátszelet biztosítani, csak néha nem találjuk a vitorlát” – nyilatkozta 2011-ben a Magyar Narancsnak hozzátéve: egyházügyi kérdésekben a kabinet kapkod, következetlen.

Egyházi források szerint a szoboravatás kiváltotta mostani vitára rányomja a bélyegét, hogy jövőre a reformátusok tisztújítást tartanak. Bölcskei három ciklus után visszavonul, megüresedik a posztja. Ráadásul Szabó már 2009-ben is elindult az elnöki posztért, forrásaink szerint most is erre készül. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott: ugyan a Szabadság téri gyülekezet az utóbbi években „zárványként” működött az egyházon belül, a kerületben még vannak hívei Hegedűséknek, ráadásul sokan rossz szemmel néznék, ha „külső nyomásra” ítélné el az MRE a családot.

Milyen egyházi szabályokat sérthetett a Hegedűs-család?

A reformatus.hu szerint a szoboravatás a Jobbik rendezvénye volt, és a honlap szerint ezzel az egyházközség megsérthette azt az 1998-as zsinati határozatot, amely kifejezetten tiltja, hogy pártrendezvényeket engedjenek be az egyház falai közé. A vizsgálatot kezdeményező dunamelléki püspök ugyanakkor a hétfői közleményében erről a határozatról nem tett említést.

Bár Szabó István utalt arra, hogy "provokatív politikai akciónak" tartja az esetet, nem az 1998-as határozatot, hanem egy másik szabályt hozott fel. Szerinte a Szabadság téri lelkész megsérthette az egyház lelkészekről szóló törvényét. A püspök szerint Hegedűs szembemehetett azokkal az előírásokkal, melyek szerint a lelkésznek ápolnia kell „a tiszta erkölcsöt, az emberszeretetet és a hazaszeretetet, egyháza jó hírét”, magatartásával nem kelthet viszályt, megbotránkozást, és tartozódnia kell minden olyan tevékenységtől, „amely akadályozza a lelkészi szolgálat végzésében, vagy amely az egyház, a gyülekezet, a szolgált közösség megosztásához vezethet”.

Az egyházi bíráskodási törvény szerint, ha megállapítják a fegyelmi vétséget, akkor Hegedűst lefokozhatják, pénzbírságot róhatnak ki rá, legdurvább esetben megfoszthatják a lelkészi palástjától. Esetleg nem lesz választható, ami a jövőre esedékes egyházi tisztújítás előtt lenne kellemetlen büntetés. A kerületi püspök kérte vizsgálatot a megyei esperes folytathatja le, és ha olyan jelentést tesz le Szabó asztalára, akkor per lehet az ügyből, melyet első fokon a kerületi bíróság folytathat le. Fellebbezés esetén az ügy a zsinati bíróságig is eljuthat.