szerző:
Hír24
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A párt alelnöke szerint ha a szívére hallgat, „naponta el kell mondja, mit nem tart jónak, de az nem tenne jót sem a Fidesznek, sem a kormánynak”.

Még sosem volt ennyire Orbán pártja a Fidesz, mint most – mondta a Hír24-nek adott interjújában Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnöke szerint „hallatlan teljesítmény, hogy egyben van ez a szélesedő, egyre tagoltabb párt”, amiben ugyan „Orbán Viktoré a dicsőség zöme, de például Áder János rengeteget tárgyalt az MDF-esekkel”, maga Pokorni pedig a kisgazdákkal és a Lungo Drom-osokkal. Szerinte ennek is köszönhető, hogy „a magyar politikában nem jött létre egy protest, származási alapon elkülönülő cigánypárt”.

A Fidesz alelnöke jövőre nem lesz képviselő, a XII. kerület polgármestereként folytatná tovább. Erről a politikus azt mondta, „kormányozni jó, kormánypárti képviselőnek lenni viszont nem annyira jó”. Jelezte ugyanakkor, hogy nem ért egyet azzal, hogy választás elé állítottak minden városvezető-képviselőt: „egy város, egy kerület profitál abból, ha a polgármestere bent ül a parlamentben, hiszen gördülékenyebben intéződnek a település ügyei. A törvényhozás szintén profitál, ha olyan képviselőkkel is rendelkezik, akik nemcsak a jogalkotásban, hanem a jogalkalmazásban is napi tapasztalattal rendelkeznek, s két lábbal állnak a földön”.

Pokorni több alkalommal – elsősorban az oktatásban – szembe ment a kormány és Orbán Viktor álláspontjával, erről úgy fogalmazott a Hír24-nek, „a közélet sajátja, hogy az ember nem mindig tudja érvényesíteni a véleményét, az akaratát.  Ha a szívemre hallgatok, naponta el kell mondjam, mit nem tartok jónak, de az nem tenne jót sem a Fidesznek, sem a kormánynak”.

Szóba került az is, hogy Pokorninak is voltak elhíresült kijelentései a mostani ellenzékről, például, hogy „a hideg leheletünket mindig ott érzik majd a nyakunkban”. Erről azt mondta, kiforgatták a szavait, ő úgy értette: „az elől haladó sprinternek mindig tudnia kell, ruganyos lábunkat fehér tornacipőbe bújtatva ott futunk a nyomában… mindig érezni fogják tarkójukon hűvös leheletünket”. Korántsem a géppisztolyt szorongató továris konyec lebegett a szemem előtt, hanem amolyan karinthys tornaórás kép.”

Arra a felvetésre, hogy ő is egyike volt azoknak, akik 2002 után választási csalást emlegettek, Pokorni Zoltán úgy reagált, „azt mondják, hogy a jó komfortérzethez hozzátartozik a rossz memória”.

Ha Orbán Viktor távozna, Pokorni szerint a Fideszt „egy darabig biztosan összetartaná a lojalitás, a sok rutin, de idővel beindulna a centrifugális mozgás”. Kérdés, a most porondon lévők között van-e, aki képes lenne megállítani ezt, de erre úgy válaszolt, „biztosan lehet ilyen embert találni”.

A kormány sokfrontos harcával kapcsolatban arról beszélt „így szokott ez lenni a nagyon összetett kérdésekben. Nincs tankönyv. Vagy van, de többféle. Néha valóban érthetetlennek tűnik, mit szaladgálnak itt ezek a fideszesek, miért találnak ki hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb húzásokat annak érdekében, hogy egyensúlyban tartsák a költségvetést. Mint, amikor a tengerjáró úri közönsége csodálkozik, a kapitány miért rohan át feldúlt képpel a zenészek és a fehér asztalok között”, mert valójában a Titanic kapitánya, és „az ő felelőssége, hogy a hajó elkerülje a jéghegyet”.

Ugyanakkor hibának nevezte, hogy „a kormánynak időnként instrumentális a gondolkodása: egy-egy eszközbe szeret bele, azt tekinti megváltónak, ahelyett, hogy magát a problémát vázolná, elemezné. A közoktatásban ez történt: az államosítás mint eszköz vált önmagáért valóvá, és még önmagunk előtt sem tettük világossá a döntéshozatalban, mely gondokra keresünk megoldást”.

A Fidesz alelnöke szerint pártja „képes alakítani a baloldalt”, persze „nem beépített ügynökökön és politikai machinációkon keresztül, hanem az általa sikeresen vitt témákkal. Például a határon túli magyarok kérdésében sikert aratott a jobboldal, hiszen a ballal is elfogadtattuk az általunk helyesnek vélt kontextust. Egyedül Gyurcsány beszél ellene”.

Saját szerepéről azt mondta, „ambícióm, hogy a Fidesz megőrizze a tagok különböző politikai életútjából fakadó sokféleségét. Ehhez időről időre el kell tolnunk magunktól a szektás gondolkodást, a „minél kevesebben vagyunk, annál inkább igazunk van” és az „az árulók a sorainkban rejtőznek” tartalmú botorságokat. Politikai családunkban őrizni kell a békés egyet nem értés kultúráját. Különben szétesünk”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!