Rácz Johanna
Rácz Johanna

A római-parti fák kivágása közvetlenül 55 ezer embert, közvetve pedig az egész várost érinti, mégis alig érdekel valakit, mi fog történni a Dunával, ha 190 ezer köbméter földet hordanak bele. Pedig a mobilgát tervei január első hetében elkészülnek, és ha marad az eddig tapasztalt hatósági hátszél, becslések szerint már 2014-ben megindulhat a part menti terület rendezése. Biztosat senki sem tud, mert a Főpolgármesteri Hivatal teljes hírzárlatot rendelt el: jelenleg a nyilvánosság és a civilek kizárásával dől el, hogy mi lesz Budapest utolsó természetes dunai partszakaszával.

Decemberben valaki váratlanul különös kavicsszobrokkal, tornyocskákkal, kősárkányokkal, helyi anyagok felhasználásával készült térformákkal népesítette be a Római-part ötvenméteres szakaszát. Rövid internetes kutatás után kiderült, hogy Kánya Tamás fotóművész rendezte be a kőkertet, amelyet a mai napig bárki szemrevételezhet, ha arra jár, vagy megnézheti a facebookos fotókon. A műalkotás-együttes egy zaklatott időszakban állít emléket a Duna ezen közkedvelt partszakaszának. Ha megvalósul a mobilgát, nem lesz kavics és uszadékfa, amiből az egyszeri térszobrász építkezhet.

 Mit szeretünk a Római-partban?

A város utolsó, természetes formájában fennmaradt dunai partszakaszát ellentétekben lehet csak leírni. Van játszótér, de kicsi és szegényes, van kavicsföveny, de építkezési törmelékkel keveredik, van bicikliút, de szinte járhatatlan, van csónakházas romantika, de jobbára már csak kirakat az intenzív ingatlanfejlesztés eredményei – jachtparkolók, lakóparkok és szállodák – előtt. A nyári hétvégéken nyüzsgő parti sétány bizonyítja, hogy a város népe még ebben a késő-balkáni megkopott állapotában is szereti a Rómait. Hétköznap és téli hétvégéken pedig a közel lakó futók, sportolók, gimnazisták, kutyások és gyerekesek népesítik be a környéket.

A római-parti Kőkert
©

A Római-part dicső múltját jobb-rosszabb állapotú vállalati üdülők, szállodák őrzik. A belvárosból is könnyen elérhető, ártéri üdülőtelepnek valaha pezsgő evezős élete volt, ma már kevesen, de annál eltökéltebben lapátolnak tavasztól őszig. Ott húzódik az Eurovelo nevű nemzetközi bicikliút, amelynek római-parti szakaszán a jobb útviszonyokhoz szokott holland nyugdíjas biciklis turisták meghökkenten nézik a bokáig érő murvában papírtálcás hekkel le-föl mászkáló tömegeket. Nem kétséges, hogy az óriási üdülőpotenciállal rendelkező vízpartot rendezni kell, csak az a kérdés, hogyan.

Sokan nem értenek egyet azzal a megoldással, amelyet a fővárosi önkormányzat minden ellenérv dacára eltökélten keresztülvisz. „Mi azt szeretnénk, ha a főváros elsősorban Óbuda lakóterületeinek árvízvédelmével foglalkozna, és nem veszélyeztetné a lakosok biztonságát azzal, hogy a haveroknak ajándékoz egy parti gátat a mi pénzünkből” - összegeznek az ellenzők a Maradjanak a FÁK a Rómain Facebook-oldalon.

Tény, hogyha a mobilgátas projektet csak címszavakban vázoljuk föl, már akkor is nehezen védhető: először is kizárólag közpénzből valósul meg, miközben haszonélvezői – akiknek az ártérre épült ingatlanjai óriási értéknövekedés elé néznek – meglehetősen szűk körből kerülnek ki. Az MTA ad hoc bizottságának - egyébként a tervet támogató - szakvéleménye hiányolta a hatástanulmányt arról, hogy a part menti ingatlanok értéke mekkorát növekszik a gátépítés után. Bús Balázs III. kerületi polgármester az ősszel egy rendelettervezetet nyújtott be arról, hogy a Főváros saját hatáskörben értéknövekedési adót szedhessen az ingatlantulajdonosoktól, a rendelettervezet azonban elakadt a törvényhozásban - mondta a hvg.hu-nak Bús Balázs.

A projekt ellenzőinek legfőbb problémája, hogy a közvetlenül a Duna-parton felhúzott mobilgát túlságosan nagy természetpusztítással jár, mivel a védmű közelében nem lehetnek fák. További több száz fa pusztul el a nagymértékű partfeltöltés miatt is. További ellenérv, hogy a fővédvonal a parttól beljebb, a Nánási út-Királyok útja vonalában húzódó, elhanyagolt nyúlgát, bár ennek tényét újabban a fővárosi önkormányzat vitatja. Akárcsak azt, hogy a Nánási út és a Duna között húzódó parti szakasz hullámtér, nem pedig ártér. Emellett a kritikusok szerint senki nem mérte fel pontosan, milyen hatása lesz a Duna többi budapesti partszakaszára, ha északon erőteljesen leszűkítik a medret – a korábbi, alacsonyabb gáttal számoló terv szerint 190 ezer köbméter földet hordanak a vízbe –, és gyakorlatilag megszüntetik azt az árteret, amely az idei nyári áradások során is óriási víztömeget vett fel.

Az Átlátszó becslése szerint a projekt közvetlenül 55 ezer környékbelit, közvetve viszont az egész várost érinti.

A Fővárosnál a kulcs

December közepén a III. kerületi önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága szinte egyhangú döntéssel rendelkezett arról, hogy a közvetlen Duna-parti területet kivegyék a helyi szabályozási tervből, így az a továbbiakban a Főváros kompetenciájába tartozik. Bús Balázs kerületi polgármester szerint erre a jogharmonizáció miatt volt szükség. Egyrészt egy júliusban hatályba lépett kormányrendelet már 99 évre a Főváros illetékességébe utalta a mobilgátprojektben érintett területet. Másrészt az építési törvény is úgy rendelkezik, hogy a Duna-parti területekről a fővárosi szabályozási tervnek kell rendelkeznie. Bús Balázs szerint mindez nincs is összefüggésben a mobilgáttal.

A kerületi szabályozási terv az érintett területtel kapcsolatban korábban rögzítette, hogy az árvízvédelemmel nem rendelkező szakaszon a part menti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni – állította Bardóczi Sándor tájépítész, a mobilgát ellenzőinek egyik szószólója. A kerület polgármestere azonban azt mondta, ezt nem a szabályozási terv, hanem egy bizottsági állásfoglalás mondta ki korábban.

Árvíz a Római-parton 2013-ban
©

A mobilgát megtervezésével megbízott Erbo Plan Kft. munkatársa a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az áprilisban beadott terveket a rekordméterű nyári árvíz miatt át kellett dolgozniuk, egyebek mellett a gát magasítására volt szükség 9,4 méterről 10 méterre. Az átoldogott terv nem nyilvános, ahogy az sem, hogy az eredetileg 4,8 milliárd forintos beruházás költsége a magasítás miatt mennyivel növekszik.

A tervek átdolgozása már a végső fázisban lehet, ugyanis január első munkahetében beadják a vízjogi hatóságnak, azaz a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. További kérdéseinket a tervező cég elhárította, mondván, a Főpolgármesteri Hivatal kifejezett kérése volt, hogy ne nyilatkozzanak az újságíróknak. Tarlós István hivatalának pedig hiába tettük fel a kérdéseinket: elzárkóztak, és mindössze annyit közöltek, a terv átdolgozása folyik. 

Korábban Tarlós István főpolgármester azt mondta, népszavazáson döntsenek a helyiek arról, hogy szeretnének-e mobilgátat vagy sem. Hajlandó lett volna erre pénzt is áldozni, a népszavazás ötlete azonban hamarosan lekerült a napirendről és online közvélemény-kutatás lett belőle.

Amikor felzúgnak a buldózerek

A mobilgát érdekében kitartóan kampányol egy másik civil szerveződés, a Római-partért Egyesület is, amelynek fő érvei közé tartozik, hogy a néhány évente kiöntő Duna veszélyes mikroorgazmusokat hagy a parton,. A partszakaszt fertőtleníteni kell, és ez szerintük sokkal nagyobb kárt okoz a környezetnek, mint néhány száz fa kivágása. A civil szervezet tőkeerősebbnek tűnik, mint a másik "érdekcsoport". Alelnöke az az Egri Gábor, akinek szállodája van közvetlenül a Duna-parton. Az egyesület célját – árvízvédelmet a Római-partnak! – évek óta hirdetik a környéken óriásplakátokon és szórólapokon, mostanában pedig leginkább egy mozgó hirdetőoszlopként funkcionáló teherautón, amely hónapok óta parkol az Aquincumi Múzeum közelében. Facebook-oldalukon elrettentő fotókat közölnek a part mai állapotáról, és fekete-fehér képeslapokat a múltból.

A Római nyáron
©

Érveik közé tartozik az is, hogy a Nánási út mellett húzódó nyúlgát megerősítéséhez sokkal több fát kellene kivágni, mint a mobilgát építéséhez. Bús Balázs is ezt a meggondolást hozta fel a hvg.hu-nak, amikor arról beszélt, hogy a mobilgát jó, de később azt mondta, hogy még senki sem mérte fel pontosan, hány fát érintene egy esetleges Nánási úti gáterősítés. Vida Gábor ökológusnak az MTA-szakvéleményhez csatolt különvéleménye vitatja, hogy a fővédvonal megacélozása nagyobb ökológai kártétellel járna, mint a Duna-parti beruházás. 

A mobilgátas megoldás pártolói előszeretettel hasonlítják a Római-partot a Kopaszi-gát környékéhez is, ahol a part rendezése a terület előnyére vált. Gyakran hivatkoznak az idei árvíznél jól szerepelő szentendrei mobilgátra is. Rácz Tamás, az MTA tájépítészeti albizottságának tagja szerint azonban a mobilgát rövid partszakaszok, például történelmi városrészek védelmére alkalmas, ahol egyébként sincsen túl értékes természeti környezet.

Minden ellenérv dacára a mobilgátprojekt már a finisben van, a politika és az üzletileg érdekelt körök akarata legalábbis adott. De hogy mikor épülhet meg a hullámtér gátja? A civilek számításai szerint feltehető, hogy a vízjogi engedélyt hamar megkapja a projekt, mivel a hatóságok eddig sem tanúsítottak nagy ellenállást a mobilgáttal szemben. Szerintük idén ősszel, a választás és a nyári turisztikai szezon után akár fel is zúghatnak a buldózerek. Bús Balázs kerületi polgármesternek sincs pontos információja, de ő ugy kalkulál, hogy 2015 tavasszal kezdődhetnek az első munkálatok a Római-parton.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tovább terjeszkedik a kormánykedvenc Valton üzlettársa

Tovább terjeszkedik a kormánykedvenc Valton üzlettársa

A pszichológiailag biztonságos munkahelyeknek bátor vezetőkre van szükségük

A pszichológiailag biztonságos munkahelyeknek bátor vezetőkre van szükségük

Erdogan: Moszkvába elmegyek, Washingtonba talán

Erdogan: Moszkvába elmegyek, Washingtonba talán

Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos

Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos

Iskolába menet tűnt el két budapesti fiatal

Iskolába menet tűnt el két budapesti fiatal

Nincs meglepetés, még mindig az Apple a világ egyik legértékesebb márkája

Nincs meglepetés, még mindig az Apple a világ egyik legértékesebb márkája