szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A legmakacsabb tévhiteink egyike, hogy a karácsonyi ünnepekkor megugrik az öngyilkosok száma. A média évről évre feleleveníti ezt a mítoszt, holott az adatok soha nem támasztották alá, sőt az ellenkezőjét bizonyítják: az ünnepek feldobják az embereket, visszaesik az öngyilkosságok száma. Magyarországon egyébként is hosszú ideje javulnak a statisztikák, bizonyítottan nem vagyunk öngyilkos nemzet, még ha nemzetközi összehasonlításban továbbra sem állunk jól. Viszont a szomorú jelenséget számos rejtély lengi körül.

„Nem könnyű túlélni a karácsonyt”, „Szomorú ünnep: ezért több az öngyilkosság karácsonykor” – az év végi ünnepek közeledtével gyakran találkozhatunk ilyen címekkel a médiában. Sőt, gyakori, hogy ezekben a tudósításokban pszichológusok, pszichiáterek is megszólalnak arról beszélve: télen sokkal nehezebb megküzdeni a depresszióval, különösen azoknak, akik egyedül karácsonyoznak.

Kétségtelen, hogy az emberek túl nagy várakozással néznek az ünnepek elé, sokszor a családi együttlét nem örömmel, hanem stresszel jár. Számos olvasónk számolt be hasonló élményekről a múlt heti riportunkban, mint ahogy arról is, hogy sokan tényleg egyedül töltik a karácsonyt. Ráadásul olyanoknál is jelentkezik ilyenkor a lehangoltság, akik az év többi szakaszában nem szenvednek depressziótól.

Ám a karácsonyi öngyilkossági hullámról szóló állításoknak nincs valós alapja, a statisztikák hosszú évtizedekre visszamenőleg azt mutatják, hogy nyáron a legnagyobb a gyakoriság, sőt a más országokban ősszel jelentkező emelkedés nálunk egyáltalán nem jellemző. Más kérdés, hogy noha Magyarországon 1988 óta folyamatosan csökken az öngyilkosságok száma, ám még mindig rosszak a mutatók: 2010-ben az EU 27 tagországa közül Litvánia után a másodikak, az OECD országok között pedig szintén a másodikak voltunk Dél-Korea után.

©

Megtört remények

„Az ünnep alatt kifejezetten kevés esetünk volt, amikor kórházban ügyeltem” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Szilvia pszichiáter szakorvos. Viszont a magánpraxisában azt tapasztalta, decemberben – főleg a hónap elején – sokkal több válságban lévő, depressziós tüneteket mutató, pánikbetegségben szenvedő ember kereste meg, mint máskor, tehát az a tétel valószínűleg igaz, hogy ilyenkor sokkal többen szenvednek lelki betegségektől. „A közvélekedéssel ellentétben szenteste – továbbá a nagy egyházi ünnepek napjain – nem magas az öngyilkosságok száma, inkább az ünnepeket követő napokban észlelhető emelkedés” – mondta az öngyilkosságot 30 éve kutató Zonda Tamás, neurológus-pszichiáter.

Erre a jelenségre nehéz egyértelmű magyarázatot adni, de valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az emberek reménykedéssel, várakozással tekintenek az ünnepek elé, s ha ezek nem válnak valóra, akkor következhet be a kritikus állapot. Ezt a tudományos szakirodalom „a megtört remény hatásának” (broken promise effect) nevezi. A pszichiáter szerint ilyenkor a lelki segélyvonalak hívásszáma azt mutatja, hogy „az egyedül élők számára valóban jelentős szenvedést hozhat ez az időszak”.

Nagy Szilvia szerint különösen az úgynevezett „larvált depresszióban” szenvedőkre kell odafigyelni, amikor a betegségnek a lelki tünetei nem, csak a fizikai tünetei látszanak. A pszichiáter szerint nemcsak a pszichológusok, hanem a lelkészek, háziorvosok is kiszúrhatják, ha valaki ebben szenved, ilyenkor pedig feltétlenül szakemberhez kell irányítani az illetőt.

Rejtély a köbön

Az is tévhit, hogy a ködös-zord téli időszakban történik a legtöbb önkezű halál, épp ellenkezőleg, ez pont a késő tavaszi, nyári hónapokról mondható el. És ugyanez tapasztalható a Föld déli féltekén is, most épp ott emelkedik az öngyilkosok száma. Az elmúlt ötven évben folytattak is számtalan kutatást, hogy kiderítsék, miért a napfényes hónapok alatt követnek el többen öngyilkosságot. Egy régebbi magyarázat szerint télen az emberek begubóznak, az emberi kapcsolatok kevésbé intenzívek, így kevesebb a konfliktus is – idézett fel egy elméletet Zonda. Ám szerinte a 21. századra az emberi kommunikáció a mobiltelefon, az internet stb. révén átalakult, így ma már nem állja meg a helyét ez a feltételezés.

De nem ez az egyetlen rejtély ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Európában az 1980-as évek közepe óta csökken az öngyilkosságok száma, még az addig csúcstartó Magyarországon is. Ugyanis nemcsak rossz értelemben vagyunk csúcstartóak: az OECD szerint az utóbbi évtizedekben Dánia, Észtország, Finnország és Ausztria mellett nálunk csökkent a leginkább a ráta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint míg 1983-ban 4911 öngyilkosság történt, tavaly 2350-en esetet regisztráltak. Arra viszont nincs egyértelmű és minden szempontból meggyőző magyarázat, hogy ez miért következett be Európában.

Európai öngyilkossági statisztika 2010-ből 100 000 lakosra számítva
©

Zonda szerint Magyarországon és a volt szocialista országokban fontos ok, hogy a jogállam megszületésével, a rendszerváltás idején az emberek reménykedőbbek, optimistábbak lettek. Egy másik lehetséges ok: ha valakinek romlik valamiért a helyzete, most már megvannak a tiltakozási lehetőségei, az indulatokat nem fojtja magába, bíróságra mehet, tüntethet, az új kommunikációs technikák révén levezetheti a feszültségeket. A társadalmi-gazdasági feszültségek és a rossz statisztikák közötti összefüggést támaszthatja alá, hogy a válság berobbanása után 2009-ről 2010-re enyhén emelkedett az öngyilkosságok száma, amit az ombudsman is szóvá tett - felhívva a figyelmet egyben a pszichiátriai ellátás hiányosságaira és a szakemberhiányra. 

Ám azt Zonda is elismerte, ezzel az elmélettel is akadnak gondok: a csökkenés ugyanis valamivel a rendszerváltás előtt megindult, miként a depresszió ellen ható gyógyszerek elterjedése is jóval később következett be Nyugat-Európában is, mint az öngyilkosságok csökkenése. Szintén gyengíti ezt a feltételezést, hogy a nők körében jóval erőteljesebb a csökkenés, miközben számos kutatás igazolja, hogy a férfiak még mindig könnyebben jutnak álláshoz, és jobban is keresnek. Zonda egyébként azt sem zárta ki, hogy a kezdetektől precízen vezetett statisztikák is hatással lehetnek arra, hogy nálunk nagyobbak a számok. Volt ugyanis példa már arra is, hogy Párizsban 20 százalékot néztek el egy statisztikában.

Nem vagyunk öngyilkos nemzet

A csökkenés eddig meg nem fejtett rejtélye mellett számos egyéb talány is magyarázatra vár. Több mint 150 éve az tapasztalható, hogy az országot kettévágja a Nyíregyháza és Pécs között húzható ívelt vonal: felette alacsonyabb, alatta magasabb az önpusztítási hajlandóság. Változás történt ugyanakkor Budapesten: itt az országos átlaghoz képest is nagyobb a javulás: 1970 és 1980 között a fővárosban volt a legmagasabb öngyilkossági ráta az országban, ma viszont a legalacsonyabb.

A statisztikákból az látszik, hogy a 3 ezer alatti (és ezek közül főleg az alföldi) településeken a legmagasabb az öngyilkossági hajlandóság. Mindez úgy, hogy Zonda és társai kutatásából kitűnik: a vallásosság, a modernizáció, a családi integráció erőssége, az elérhető háziorvosi és főként a körzeti nővéri ellátás csökkenti a kistérségek veszélyeztetettségét. A pszichiáter szerint egyben biztosak lehetünk: az európai átlagnál magasabb öngyilkossági hajlandóságnak nincs genetikai meghatározottsága, a magyarság genetikai térképe ugyanis rendkívül heterogén. De az "öngyilkos nemzet" féle elmélet ellen szó az öngyilkossági hajlandóság markáns területi különbsége is. Nagy Szilvia úgy látja, a magas öngyilkosságszámban az viszont közrejátszhat, hogy nem beszéltük ki a 19-20. századi történelmi traumáinkat, így ezeket egyik generáció lényegében átruházza a másikra.

Az a bizonyos vörös vonal
©

A szakember szerint sokat segíthetne egy devianciakutató intézet létrehozása, ahol nemcsak az öngyilkosságok okaira, hanem a többi önpusztító jelenségre is odafigyelnének: a drogfogyasztási szokások változására (az aranylövést nem tartják öngyilkosságnak), az alkoholizmusra. Kezdésként Zonda szerint a legveszélyeztetettebb 10-15 településen kellene kialakítani egy mindenkor elérhető krízis-intervenciós rendelést.

Jelenleg a magyar állam főleg a gyógyszeres kezelést támogatja (90 százalékkal), a pszichoterápiát viszont nem finanszírozza az Országos Egészségügyi Pénztár. A pszichológusokhoz nehéz bejutni, több hétig is várni kell. Nagy Szilvia szerint a kettőt kombinálni kéne, a gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápiára is szükség van, de az utóbbit inkább csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak. Az öngyilkosságok mögött ugyanis nemcsak depressziós betegség áll, hanem számos egyéb krízis, gond, veszteség áll, ami pirulával nem orvosolható, véli Zonda.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
BI Kult

„Nem a karácsonnyal van baj, hanem velünk!”

Zavart, frusztrált felnőttek, csalódott gyerekek, utálkozó rokonok - a hagyományos, és a reklámok által felerősített idillikus karácsonykép nem mindig hasonlít a valódi ünnepekre, a hétköznapokban is rosszul működő családok és a magányosok számára kifejezetten rossz élmény lehet. Az ilyentájt megugró öngyilkos-arány viszont csak legenda.

Közelgő adózási határidőre figyelmeztet a kormány több mint százezer vállalkozást

Közelgő adózási határidőre figyelmeztet a kormány több mint százezer vállalkozást

Bottas simán nyert Hamilton büntetése után

Bottas simán nyert Hamilton büntetése után

Szlovénia enyhít a beutazási szabályokon

Szlovénia enyhít a beutazási szabályokon