Mint az várható volt, Áder János köztársasági elnök április 6-ra tűzte ki az országgyűlési választásokat. Január 20-tól, hétfőtől számítva ez azt jelenti, hogy még 76 nap van hátra a voksolásig. Az új választási törvény érdekessége azonban, hogy hiába ismert a választás napja, a hivatalos kampány csak az azt megelőző 50. napon, vagyis február 15-én kezdődik el. Ettől a naptól kezdve futnak majd a politikai reklámok a közszolgálati tévé- és rádiócsatornákon, illetve azokon a kereskedelmi csatornákon, amelyek vállalják, hogy ingyen biztosítanak reklámidőt a kampány céljaira.
A választást megelőző 48. napra, vagyis február 17-re több fontos határidő is esik. Egyrészt a helyi választási irodáknak eddig a napig kell kiküldeniük az értesítőket azoknak a választópolgároknak, akik a választást megelőző 58. napon már benne voltak az úgynevezett szavazóköri névjegyzékben (vagyis helyben laktak már február 7-én is).
Szintén február 17-től kell átadnia a választási bizottságoknak a jelölő szervezetek részére az ajánlóíveket. A megszűnő kopogtatócédulák helyébe lépő íveken 500, a választókerületben lakó választópolgár aláírását kell összegyűjteni ahhoz, hogy valaki egyéni jelöltként indulhasson (korábban 750 cédula kellett a mainál kisebb körzetekből). Egy választópolgár a korábbiakkal ellentétben több jelöltet is támogathat, ami szintén megkönnyíti az indulást.
Stiller Ákos
Az egyéni jelölteket a választást megelőző 34. napig, vagyis március 3-án délután 16 óráig kell bejelenteni, vagyis legfeljebb 14 nap alatt kell összeszedni az 500 aláírást.
Az országos listák bejelentésének határideje egy nappal később, március 4-én délután jár le. Országos listát az a párt állíthat, amelynek sikerült – legalább kilenc megyében és a fővárosban elosztva – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állítania. Az új rendszerben ez valószínűleg több szervezetnek sikerül majd, mint korábban.
A választást megelőző 15. napon, vagyis március 22-ig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező – határon túli – magyar állampolgárok (a Nemzeti Választási Iroda hétfői adatai szerint eddig 114 ezren életek a lehetőséggel). Aki levélben kíván szavazni – vagyis nem külképviseleten – annak szintén legkésőbb ezen a napon kell bejelentenie a szándékát.
Március 22. az a nap, amikortól a határon túli szavazók elkezdhetik beküldeni az úgynevezett levélcsomagokat. Ha postán küldik, akkor arra kell vigyázniuk, hogy április 5-én éjfélig megérkezzen a levél a Nemzeti Választási Irodához, a szavazás napján már csak a külképviseleten, vagy bármely magyarországi választási irodában lehet leadni, igaz, nem feltétlenül kell személyesen. Az NVI munkatársai március 31-én kezdik meg az ezekben található iratok ellenőrzését (a szavazatokat tartalmazó kisebb borítékokat ekkor még nem nyitják ki).
A választást megelőző 8. napig, vagyis március 29-ig kell beérkeznie azok kérelmének, akik külföldön, valamelyik magyar külképviseleten kívánnak voksolni. A külügyi államtitkár becslése szerint 350 ezren lehetnek, akik élhetnek ezzel a lehetőséggel, többségük Nagy-Britanniában és Németországban, ahol ezért iskolákban, sportcsarnokokban kell majd lebonyolítani a voksolást.
Azoknak, akik a szavazás napján Magyarországon lesznek, de nem a bejelentett lakóhelyükön, a választást megelőző 2. napig, vagyis április 4-én délután 16 óráig van lehetőségük átjelentkezni. Fontos változás, hogy az átjelentkező választók az eredeti lakcímük szerinti választókerület jelöltjeire szavazhatnak, vagyis például a Budapesten tanuló egyetemisták nem szólnak bele a fővárosi jelöltek versengésébe.
Szintén április 4-ig lehet előzetesen mozgó urnát kérni az idős, beteg, vagy fogyatékkal élő választópolgárok számára. Ez ugyanakkor még nem a végső határidő, mert a szavazókörben még április 6-án 15 óráig is lehet kérni, hogy a szavazatszámláló bizottság két tagja menjen ki a nagymamához.
A szavazóhelyiségeket elvileg április 6-án 19 órakor zárják, de a 2010-es tumultus miatt kialakult bizonytalanságból tanulva bekerült a törvénybe, hogy „a 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak”. Előzetes adatokat ugyan már késő este közölni fognak, a végeredmény megállapítására több okból is várni kell.
Egyrészt a levélben beérkező, akár százezernyi szavazatot csak a magyarországi szavazás lezárását követően kezdik el megszámolni. Másrészt minden választókerületben lesz egy szavazókör, aminek az eredményét eleve nem számolják meg vasárnap esten, hanem ahhoz keverik hozzá a külképviseleteken leadott, illetve a belföldön átjelentkezett polgároktól származó szavazatokat. Ezeket csak a szavazást követő 6. napon számolják meg, vagyis szoros eredmény esetén április 12-ig izgulhatnak a pártok és a jelöltek.
