Bejárta a 12,325 milliárd forintból épülő 265 ágyas klinikai tömböt, és letette a lézerközpont alapkövét Orbán Viktor Szegeden, a volt szovjet laktanya területén. A miniszterelnök ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy tudományos kutatóbázisok hálózatát kell megteremteni, mert szerinte Magyarországnak nem csupán termelési, de kutatás-fejlesztési központtá kell válnia. Ehhez pedig a Magyar Tudományos Akadémia 2020-ig tartó programját valósítják meg, amely tehetségek hazatérését segíti, valamint több pénzt biztosít tudományos fejlesztésekre.

A miniszterelnök gratulált Botka László polgármesternek az elmúlt években elért eredményekhez, és megköszönte a szocialistáknak, amiért bíztak kormányában, hogy valóban megvalósítja az ELI ALPS-beruházást.

Orbán Viktor a szegedi politikai helyzetet bár nehéznek és bonyolultnak, de egyúttal áthidalhatónak nevezte. Nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az állam 25 milliárd forint adósságot már átvállalt, és az elmúlt hat és fél év alatt 293,4 milliárd forintos fejlesztési támogatást biztosított Szegednek.  "És akkor még nem beszéltem arról, hogy az önök méltán híres kézilabdacsapatának főszponzora folyamatosan dögönyöz engem egy csarnok-beruházásért és a püspök úr intő szavaival szóvá teszi, hogy egy ilyen nagyvárosban nincs egy rendes stadion" - tette hozzá, utalva a szegedi közvéleményt egyébként megosztó új tornacsarnok és futballstadion esetleges felépítésére.

Magyar gondolkodásmód és kampány

Orbán egyébként elemében volt, a lézerközpont szükségességéről folytatott korábbi viták kapcsán egy román munkásmozgalmi bölcsességet is elengedett: "kevesen voltunk, de sokan maradtunk" - szerinte ez jellemzi az ELI-hez való viszonyt, de nem szégyen belátni, hogy egy beruházás ellenzőjéből az ember jó lelkiismerettel válhat a beruházás támogatójává.

Szimbolikusnak nevezte, hogy a szegedi lézerközpont egy volt szovjet laktanya helyére épülhet, mert szerinte ezzel a 20. század maradványát és romjait egy 21. századi modern kutatóközpont válthatja fel.

Orbán szerint létezik magyar gondolkodásmód, amely a gazdaságban és a politikában is sikeressé tette az országot. Ehhez a gondolkodásmódhoz nyúltak vissza 2010-ben. "Nincs nekünk bajunk az Európai Unióval, csak nem hisszük, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika lehet egyszerre jó Nagy-Britanniának, Svédországnak, meg Magyarországnak. Elég abszurd gondolatnak tűnik" - fogalmazott a miniszterelnök.

"Most hosszan kellene beszélnem a rezsicsökkentésről és az alacsony információról, merthogy kampány van, ami nem kíméli az alapkőletételeket sem, de miután önök úgyis fejből tudják az idevonatkozó információkat, ezeket nem ismétlem meg, csak nyugtázom az elismerő tapsokat" - sziporkázott tovább Orbán, majd lerakta a lézerközpont alapkövét.

Paks szelleme

„A lézer és az oroszok már a spájzban vannak” - mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az alapkőletétel után, némi áthallással, a kormány oroszokkal kötött paksi megállapodására. A lézerközpontot olyan tudományos beruházásnak nevezte, amellyel Európa felzárkózni kíván a világ élvonalához, sőt, vezetni szeretné azt. A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a lézerközpont körüli tudáspark felépítése is stratégiai fontosságú, amelyben továbbra is kéri a kormányok támogatását.

Botka: az Orbán-kormány késlekedett

„Szeged győzött – az ország nyert” – reagált az eseményekre Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki szerint a Fidesz-kormány késlekedése miatt csúszott két évet a lézer-beruházás. „Az EU lézerközpontra kiírt pályázatát a Bajnai kormány idején, 2009-ben, neves nyugat-európai nagyvárosokat maga mögött hagyva nyerte meg Szeged. A kormány biztosította az előkészítéshez szükséges forrást, ám ennek folyósítását a 2010-ben hivatalba lépő kabinet leállította. Ezután közel két évig kormányzati nyilatkozatok sora vonta kétségbe az ELI szükségességét és megvalósíthatóságát, az EU viszont ragaszkodott a beruházás megvalósításához, amit végül a kormány is elfogadott” – olvasható Botka László közleményében.

A 24.400 négyzetméter összterületű szegedi lézerközpont, kiemelt nagyberuházásként 85 százalékos európai uniós támogatással, 61,3 milliárd forintból készülhet el 2015-re az M5-ös és az M43-as autópályák találkozása közelében. A várhatóan legalább 400 új munkahelyet teremtő beruházás első üteme 36,9 milliárd forintba kerül, az összeg tartalmazza az építkezés és a tudományos berendezések egy részét.

Az ELI-ALPS projektnek köszönhetően várhatóan nemcsak ultragyors fizikai alapfolyamatok, de biológiai-, orvosi- és anyagtudományok, valamint az optika és a fizika terén is kiemelkedő eredmények elérését teszi lehetővé az elektronika, a telekommunikáció vagy akár gyógyszeripar vonatkozásában.