A vádirat ismertetésével megkezdődött kedden reggel a Fővárosi Törvényszéken a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla tárgyalása. A Kádár-kormány egykori belügyminisztere, az 1956-os forradalomután újjáalakult kommunista párt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának egykori tagja két sortűz (a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni) miatt áll bíróság elé, illetve azzal is vádolják, hogy eltussolt egy Martonvásáron elkövetett bántalmazási ügyet.

A 92 éves egykori kommunista politikus tárgyalásán a hallgatóság soraiban megjelent Novák Előd, Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György jobbikos képviselő. Utóbbi volt az, aki korábban feljelentést tett Biszku ellen a Jobbik nevében. Novák a hvg.hu-nak azt mondta: ez a per 24 évet késett, és azért érezték fontosnak, hogy jelen legyenek a tárgyaláson, hogy Biszku szemébe nézhessenek. “Szívesen elbeszélgetnénk vele, mert a házánál többször is kísérletet tettünk rá, sikertelenül, de valószínűleg, itt sem lesz rá alkalom.”

A bíróság nem engedélyezte a folyamatos tudósítást, így munkatársunk a tárgyalás szüneteiben jelentkezik majd a per fejleményeivel. Biszku nem járult hozzá ahhoz, hogy róla kép- vagy hangfelvétel készüljön. Biszku védője szerint az ügy politikai viták tárgyává vált, nem véletlen, hogy a tárgyalás kampányidőszakban veszi kezdetét. Az ügyvédnek az sem tetszik, hogy polgári személy ügyét katonai bíróság tárgyalja. Ez nem a bíró személye ellen szól, hanem objektív meglátás - mondta. A bírói tanács elnöke ugyanakkor bejelentette, nem érzi magát elfogultnak. „Az alapügy a háborús bűntett, ahhoz egyesítették, a kommunista rendszer bűneinek tagadását” – mondta.

MTI / Beliczay László

A bizonyítási eljárás Biszku meghallgatásával kezdődik, majd az okirati bizonyítékokat veszik végig. A tanúkat későbbi időpontra idézik, először április 8-ra. Biszku nem hallotta a bírót, és kérte, hogy ültessék előbbre. Novák Előd volt az egyik, aki átadta a széket. Biszku nem akar vallomást tenni, de a vádiratban foglaltakat megértette. A Dkorűbbi, una TV-s nyilatkozattal kapcsolatban azt mondta: azt fenntartja, szerinte Magyarországon nem volt kommunista rendszer, 1956-ban ellenforradalom volt.

Történelemóra a bíróságon

Szünet után iratismertetéssel folytatódott a bizonyítás. Többen tettek feljelentést szándékos testi sértés, kényszervallatás miatt többek közt. A bizonyítékok között szerepelnek a Biszkuról megjelent életrajzok is. Káel Frigyes volt az ügyészség szaktanácsadója, a szakértő nemzetközi kitekintést adott, beszámolt az oroszországi kommunista diktatúráról, majd azt elemezte, hogy a második világháború után hazánk hogyan került orosz megszállás alá.

1956. november 4. után kettős hatalom alakult ki. Kádár János fel akarta számolni a munkástanácsokat, ezért a karhatalmi ezredeket, a pufajkásokat bevetette. Kádár által kidolgozott stratégia végrehajtásáért a Biszku által vezetett osztályok feleltek, az irányítás Biszku Béla kezében volt - állítja az ügyészség. Fegyvertelen tömeg ellen több alkalommal is fegyvert használt a karhatalom, amelynek első fellépése 1956. december 6-án volt a Nyugati pályaudvarnál. A legkegyetlenebb mészárlás Salgótarjánban történt, a 46 áldozat többségét hátulról lőtték le.

A döntések az illetékes pártvezetők kezében voltak. A kormány is a pártvezetésnek számolt be, és a pártvezetés döntött a kegyvesztett miniszterek sorsáról is. Káel szakvéleménye korabeli cikkeket is idéz, többek közt olyat, amelyben Biszku kritizált egy bírói ítéletet, mert szerinte az ítész szimpatizált a vádlottal. Hasonló témáról szól egy, szintén a vádirathoz csatol, 1959-es keltezésű levél, amelyet Biszku belügyminiszterként kapott a bíróságok munkájáról.

A bizonyítékok közt szerepel egy korábbi interjú is, amiben Biszkut az 1956-os eseményekről kérdezték. Amikor azt kérdezték, az '56 előtti bűntettekért a felelősségre vonások miért csak a '60-as években történt meg, Biszku azt felelte, 1956 decemberében nagyobb gondjuk is volt ennél. Abban teljes volt az egyetértés a politikai vezetők részéről, hogy Nagy Imrééket bíróság elé kell állítani. “Sokan képtelenségnek tartják, de az volt a hozzáállás, hogy a hatóságok munkáját ne befolyásolják és ne avatkozzanak be a bírósági eljárásba sem” - mondta az egykori belügyminiszter.

Az ítélethirdetés várhatóan május 13-án lesz.

Az ember, aki ott sem volt

A nyomozás során Biszku vallomást nem tett, de egy, a Hír Tv-nek adott interjúban, 2012-ben Biszku Béla azt állította, hogy 1956-ban semmiféle kapcsolata nem volt a karhatalommal, „se közvetve, se közvetlenül”. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának egykori tagja kijelentette, hogy Salgótarjánban nem volt, így nem is adhatott parancsot. Azt pedig nem is tudja, hogy a Nyugatinál volt-e sortűz. Biszku azt mondta, volt egy felvonulás, a baloldali erők visszafoglalták a budapesti utcákat, utána volt egy gyűlés, de nem tud arról, hogy ott lett volna lövöldözés.

Biszku Bélát az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel vádolják két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati térivel és a salgótarjánival összefüggésben. A vád tartalmazza azt is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásáron három akadémiai kutatót, akik részt vettek a forradalomban, letartóztattak, majd órákon át súlyosan bántalmaztak. Biszku Béla ismerte a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést, az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel ellentétben azonban ismét csak elmaradt a felelősségre vonás.

A Fővárosi Főügyész szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.

MTI / Beliczay László

Mindezzel az ügyészség szerint háborús bűntettek valósultak meg. A cselekmények a vádirat szerint súlyosan megsértették a polgári lakosság védelmére vonatkozó genfi egyezményt. Biszkut a hivatalos megfogalmazás szerint felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolják, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. A vádhatóság ennek kiszabását is kérte a a bíróságtól.

Az ügyészség októberben emelt vádat a Biszku Béla lakásán 2012. szeptember 10-én tartott házkutatáson lefoglalt, engedély nélkül tartott tizenegy lőszernek minősülő sörétes vadásztöltény miatt is. A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelennek tüntette fel.

Mivel Biszku nem volt hajlandó vallomást tenni, az ügyészség áttanulmányozta a Magyar Országos Levéltárban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Vezető Testületei releváns jegyzőkönyveit, illetve az 1956-os forradalom eseményei kapcsán készült tényfeltáró vizsgálati anyagait. Ezt követően az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára dokumentumait dolgozta fel. Továbbá történész szaktanácsadókat is bevont a bizonyítás irányainak meghatározása érdekében.

Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje korábban az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Biszku Béla a fellebbezés mellett továbbra is kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, álláspontja szerint „a gyanúsítás, bármiféle kényszerintézkedés is felesleges és jogszerűtlen”.