szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kádár-kormány egykori belügyminiszterét, a ma 92 éves Biszku Bélát háborús bűnökkel vádolják az 1956-os sortüzek miatt. A per első, keddi tárgyalásán megjelent több jobbikos képviselő is, egyikük, Novák Előd azt mondta: a szemébe akarnak nézni az egykori pártfunkcionáriusnak. Az ügyészség történész szakértőkkel igyekszik bizonyítani, hogy Biszku döntési helyzetben volt, és felelős a sortüzekért.

A vádirat ismertetésével megkezdődött kedden reggel a Fővárosi Törvényszéken a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla tárgyalása. A Kádár-kormány egykori belügyminisztere, az 1956-os forradalomután újjáalakult kommunista párt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának egykori tagja két sortűz (a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni) miatt áll bíróság elé, illetve azzal is vádolják, hogy eltussolt egy Martonvásáron elkövetett bántalmazási ügyet.

A 92 éves egykori kommunista politikus tárgyalásán a hallgatóság soraiban megjelent Novák Előd, Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György jobbikos képviselő. Utóbbi volt az, aki korábban feljelentést tett Biszku ellen a Jobbik nevében. Novák a hvg.hu-nak azt mondta: ez a per 24 évet késett, és azért érezték fontosnak, hogy jelen legyenek a tárgyaláson, hogy Biszku szemébe nézhessenek. “Szívesen elbeszélgetnénk vele, mert a házánál többször is kísérletet tettünk rá, sikertelenül, de valószínűleg, itt sem lesz rá alkalom.”

A bíróság nem engedélyezte a folyamatos tudósítást, így munkatársunk a tárgyalás szüneteiben jelentkezik majd a per fejleményeivel. Biszku nem járult hozzá ahhoz, hogy róla kép- vagy hangfelvétel készüljön. Biszku védője szerint az ügy politikai viták tárgyává vált, nem véletlen, hogy a tárgyalás kampányidőszakban veszi kezdetét. Az ügyvédnek az sem tetszik, hogy polgári személy ügyét katonai bíróság tárgyalja. Ez nem a bíró személye ellen szól, hanem objektív meglátás - mondta. A bírói tanács elnöke ugyanakkor bejelentette, nem érzi magát elfogultnak. „Az alapügy a háborús bűntett, ahhoz egyesítették, a kommunista rendszer bűneinek tagadását” – mondta.

©

A bizonyítási eljárás Biszku meghallgatásával kezdődik, majd az okirati bizonyítékokat veszik végig. A tanúkat későbbi időpontra idézik, először április 8-ra. Biszku nem hallotta a bírót, és kérte, hogy ültessék előbbre. Novák Előd volt az egyik, aki átadta a széket. Biszku nem akar vallomást tenni, de a vádiratban foglaltakat megértette. A Dkorűbbi, una TV-s nyilatkozattal kapcsolatban azt mondta: azt fenntartja, szerinte Magyarországon nem volt kommunista rendszer, 1956-ban ellenforradalom volt.

Történelemóra a bíróságon

Szünet után iratismertetéssel folytatódott a bizonyítás. Többen tettek feljelentést szándékos testi sértés, kényszervallatás miatt többek közt. A bizonyítékok között szerepelnek a Biszkuról megjelent életrajzok is. Káel Frigyes volt az ügyészség szaktanácsadója, a szakértő nemzetközi kitekintést adott, beszámolt az oroszországi kommunista diktatúráról, majd azt elemezte, hogy a második világháború után hazánk hogyan került orosz megszállás alá.

1956. november 4. után kettős hatalom alakult ki. Kádár János fel akarta számolni a munkástanácsokat, ezért a karhatalmi ezredeket, a pufajkásokat bevetette. Kádár által kidolgozott stratégia végrehajtásáért a Biszku által vezetett osztályok feleltek, az irányítás Biszku Béla kezében volt - állítja az ügyészség. Fegyvertelen tömeg ellen több alkalommal is fegyvert használt a karhatalom, amelynek első fellépése 1956. december 6-án volt a Nyugati pályaudvarnál. A legkegyetlenebb mészárlás Salgótarjánban történt, a 46 áldozat többségét hátulról lőtték le.

A döntések az illetékes pártvezetők kezében voltak. A kormány is a pártvezetésnek számolt be, és a pártvezetés döntött a kegyvesztett miniszterek sorsáról is. Káel szakvéleménye korabeli cikkeket is idéz, többek közt olyat, amelyben Biszku kritizált egy bírói ítéletet, mert szerinte az ítész szimpatizált a vádlottal. Hasonló témáról szól egy, szintén a vádirathoz csatol, 1959-es keltezésű levél, amelyet Biszku belügyminiszterként kapott a bíróságok munkájáról.

A bizonyítékok közt szerepel egy korábbi interjú is, amiben Biszkut az 1956-os eseményekről kérdezték. Amikor azt kérdezték, az '56 előtti bűntettekért a felelősségre vonások miért csak a '60-as években történt meg, Biszku azt felelte, 1956 decemberében nagyobb gondjuk is volt ennél. Abban teljes volt az egyetértés a politikai vezetők részéről, hogy Nagy Imrééket bíróság elé kell állítani. “Sokan képtelenségnek tartják, de az volt a hozzáállás, hogy a hatóságok munkáját ne befolyásolják és ne avatkozzanak be a bírósági eljárásba sem” - mondta az egykori belügyminiszter.

Az ítélethirdetés várhatóan május 13-án lesz.

Az ember, aki ott sem volt

A nyomozás során Biszku vallomást nem tett, de egy, a Hír Tv-nek adott interjúban, 2012-ben Biszku Béla azt állította, hogy 1956-ban semmiféle kapcsolata nem volt a karhatalommal, „se közvetve, se közvetlenül”. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának egykori tagja kijelentette, hogy Salgótarjánban nem volt, így nem is adhatott parancsot. Azt pedig nem is tudja, hogy a Nyugatinál volt-e sortűz. Biszku azt mondta, volt egy felvonulás, a baloldali erők visszafoglalták a budapesti utcákat, utána volt egy gyűlés, de nem tud arról, hogy ott lett volna lövöldözés.

Biszku Bélát az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel vádolják két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati térivel és a salgótarjánival összefüggésben. A vád tartalmazza azt is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásáron három akadémiai kutatót, akik részt vettek a forradalomban, letartóztattak, majd órákon át súlyosan bántalmaztak. Biszku Béla ismerte a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést, az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel ellentétben azonban ismét csak elmaradt a felelősségre vonás.

A Fővárosi Főügyész szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.

©

Mindezzel az ügyészség szerint háborús bűntettek valósultak meg. A cselekmények a vádirat szerint súlyosan megsértették a polgári lakosság védelmére vonatkozó genfi egyezményt. Biszkut a hivatalos megfogalmazás szerint felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolják, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. A vádhatóság ennek kiszabását is kérte a a bíróságtól.

Az ügyészség októberben emelt vádat a Biszku Béla lakásán 2012. szeptember 10-én tartott házkutatáson lefoglalt, engedély nélkül tartott tizenegy lőszernek minősülő sörétes vadásztöltény miatt is. A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelennek tüntette fel.

Mivel Biszku nem volt hajlandó vallomást tenni, az ügyészség áttanulmányozta a Magyar Országos Levéltárban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Vezető Testületei releváns jegyzőkönyveit, illetve az 1956-os forradalom eseményei kapcsán készült tényfeltáró vizsgálati anyagait. Ezt követően az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára dokumentumait dolgozta fel. Továbbá történész szaktanácsadókat is bevont a bizonyítás irányainak meghatározása érdekében.

Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje korábban az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Biszku Béla a fellebbezés mellett továbbra is kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, álláspontja szerint „a gyanúsítás, bármiféle kényszerintézkedés is felesleges és jogszerűtlen”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Bűnügy

Vádat emeltek Biszku Béla ellen

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratot nyújtott be szerdán a Fővárosi Törvényszékhez Biszku Béla ügyében háborús bűntett és más bűncselekmény miatt.