Szeged belvárosában, az Anna-kúthoz demizsonokkal, üres műanyag palackokkal járnak a helyiek. Sokan azt mondják, a kút vize jótékony hatással van az emésztésre, de egyre többen innen hurcolják haza a vizet főzésre, mosakodásra.

Egy asszony elkeseredve magyarázza, hogy ő mindennap jön, 10 palackkal visz, mert kénytelen ebben fürödni is. A rezsicsökkentést nem érzi, mert sem gázt, sem villanyt nem használ belvárosi lakásában. A lánya nemrégiben meghalt, a 30 ezer forintos nyugdíjából a temetést nem tudta kifizetni, ezért az önkormányzattól kapott pénzt, a nyugdíjából most vonják havonta.

Egy szőregi néni csak hetente egyszer jön – ahogy mondja –, ő az összegyűjtött esővízben mos, az Anna-vizet főzésre használja. A Szegedi Vízmű díja, az országos átlagot tekintve nem magas, 141 forint köbmétere az ivóvíznek, ráadásul 2012 óta nem is emelkedett az ivóvíz ára. A Szegedi Vízmű Zrt. felerészben francia cég, a Veolia Eau tulajdonában van, az önkormányzat 51 százalékos tulajdonrésszel bír, az üzletkötést a rendszerváltás utáni első közgyűlés hagyta jóvá. Működését tavaly 691 millióval, idén 906 millió forinttal támogatja a szegedi önkormányzat.

Bajban a közműcégek

Az önkormányzatok állami adósságátvállalása könnyebbséget hozott a helyi vezetéseknek, de ennek jótékony hatását kioltja a közműadó bevezetése és a rezsicsökkentés, melyek az önkormányzati cégek gazdálkodását borítják fel – hangsúlyozta Botka László szocialista polgármester a szegedi költségvetés vitájában februárban.

A 25 milliárd forintos adóssághoz kapcsolódó 1,5 milliárdos éves adósságszolgálattól ugyan megszabadult Szeged, de a részben vagy teljes egészében önkormányzati tulajdonú közműcégek támogatását oly mértékben kellett növelni, hogy ez újra nehéz helyzetbe hozza a város pénzügyi egyensúlyát.

Ráadásul az önkormányzati finanszírozási struktúra tavalyi átalakításával a város büdzséje felére csökkent, Botka szerint nagyobb arányú a pénz elvonása, mint amennyi feladatot elvitt az állam az önkormányzattól. A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-t már tavaly decemberben meg kellett menteni a bedőléstől, miközben a lakosság pár száz forintos csökkenést tapasztal a 3-4 évvel ezelőtti díjakhoz képest.

Nincs számszerűsítve

A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-t 2002 előtt, még a fideszes Bartha László polgármestersége idején adták el az Alfa Nova Kft.-nek úgy, hogy 51 százalékban a városé maradt, s a magáncég a szolgáltatás működtetésért felel.

Mostanra – nem kifejezetten a rezsicsökkentés következtében – meglehetősen nehéz helyzetbe került a cég, ezért is került sor arra, hogy tavaly decemberben sürgősséggel kellett dönteniük a képviselőknek egy 510 millió forintos gyorssegélyről. Miután 500 millió forintot, tulajdonrészének arányában az Alfa Nova Kft. tett bele, egymilliárd forinttal kellett megtámogatni a távhőszolgáltatót.

A tavaly nyári rezsicsökkentés után a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a szolgáltatóktól adatokat kért be, majd ennek alapján ősszel döntött az állami támogatás mértékéről. Az adatokból az látszik, hogy a Szegedi Hőszolgáltató Kft. éves szinten kevesebb támogatást kap kompenzációként, mint Hódmezővásárhely vagy Debrecen. Az önkormányzatnak ez viszont többletköltséget jelent, ahogy ez decemberben kiderült, eddig 510 millió forint pluszkiadást.

Nem kellett a biomassza?

A fideszes képviselők a távhődíjakkal kapcsolatban a baloldaliakra mutogatnak, hiszen – ahogy ők mondják – tálcán kínálták a rezsicsökkentés lehetőségét, amikor az Alfa Nova Kft.-vel közösen egy biomassza-erőmű és egy termálkút üzemeltetésére adtak be pályázatot, amivel a díjak szerintük akár 30 százalékkal is csökkenthetők lettek volna. Ezt azonban a szocialista és zöldpárti képviselők megakadályozták, az LMP még aláírásokat is gyűjtött a projekt ellen.

Valójában az LMP amiatt tiltakozott, hogy a szegedi tervek bemutatásával párhuzamosan fogadta el a parlament azt a törvényt, amely megengedi, hogy ne kelljen visszasajtoló kutakat építeni a geotermikus energia felhasználásánál. A szocialisták pedig azt kifogásolták, hogy az erőművet egy sűrűn lakott terület közelében építették volna, ahol a lakosok a helyi környezetterhelés megnövekedése miatt ellenezték a beruházást. Végezetül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tette tartaléklistára az egyébként a tiltakozások ellenére is beadott pályázatot.

A szegedi Jobbik is a rezsicsökkentés védelmezője

Egy szegedi toronyházban horribilis összegű gázszámlát kaptak a lakók januárban, nem értették, hol a rezsicsökkentés, miért fizetnek ilyen sokat, hiszen átalányt fizetnek. Tóth Péter, a Jobbik képviselője kiderítette, hogy a városi tulajdonú Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. lakásai nagyfogyasztónak számítanak, mert 20 köbméter per óránál többet fogyasztanak, így nem vonatkozik rájuk a csökkentés. Hasonló helyzetben van több száz lakás a városban.

Tóth Péter városi Jobbik-elnök azt javasolta, különítsenek el egy összeget a lakók megsegítésére. Arra a kérdésre azonban, amit egy Gyöngyösi Márton látogatása alkalmával rendezett fórumon egy résztvevő kérdezett a képviselőtől, hogy meg tudják-e akadályozni, hogy egy szolgáltató a rezsicsökkentést a dolgozók elbocsátásával gazdálkodjon ki, sem Gyöngyösi, sem a két jelenlévő szegedi jelölt nem válaszolt. A szegedi székhelyű áramszolgáltató ugyanis több száz dolgozójától vált meg még a tavalyi évben. Az idén pedig több százan tüntettek a székház előtt azért, hogy a leépítések miatt a megmaradtakra háruló többletmunkát kompenzálja a cég.

Fidesz: túl sok pénz az intézmények működésére

Botka László polgármester szerint lyukak tátonganak a költségvetésben, ami köszönhető a finanszírozási struktúra átalakításának, bizonyos új adótípusoknak (pl. tranzakciós adó, közműadó) és az önkormányzati cégek megnövekedett támogatási igényeinek.

2010-ben az önkormányzati cégek 5,1 milliárd támogatást igényeltek a várostól, ez az összeg az idei évre már meghaladta a 6,5 milliárd forintot, ennek majd felét a közüzemi szolgáltatók működésére kell fordítani. Mindemellett a város vezetése és a tulajdonában levő cégek vezetői nincsenek túl jó viszonyban, így a kommunikáció is nehézkes.

2010-ben a közgyűlésben többséggel bíró jobboldali képviselők „lecserélték” a korábbi vezetőket azzal, hogy ennek nyomán átláthatóbbá és hatékonyabbá teszik azok működését. Ezt mégsem sikerülhetett túl fényesen, aminek egyik jele, hogy a napokban ülésezik a szegedi közgyűlés pénzügyi bizottsága, mert az Ifjúsági Ház Kht. oly mértékben eladósodott, hogy sürgős segítségre van szüksége, különben nem tudják kifizetni közüzemi számláikat.

A bizottság fideszes elnöke az utóbbi bizottsági ülésen azt vetette fel, hogy az IH igazgatója mellé (2010 óta a mostani a harmadik az igazgatók sorában, mindig a jobboldal választotta a vezetőt) egy tanácsadót kellene felvenni. Az ügyben pénteken ismét ülésezik a bizottság.

Politikai adok-kapok

A költségvetés februári megvitatásakor a jobboldali képviselők azzal álltak elő, hogy a Botka által előterjesztett költségvetésben szereplő összegeket csoportosítsák át úgy, hogy az oktatási intézményeket kezelő Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának pénzéből csípjenek le. Szerintük két év alatt több mint egymilliárddal növelte a város vezetése a NGSZ költségvetését, ebből vettek volna el 900 millió forintot a jobboldali képviselők, mert úgy látják, hogy évek óta mesterséges tartalékot képeznek az NGSZ-nél, ahol a szocialisták delegálta vezető ül az igazgatói székben. Ezzel szemben a többi önkormányzati cég, ahova 2010 – ben a jobboldaliaknak sikerült saját embereiket beültetni, ki van véreztetve.

A polgármester szerint viszont a normatíva, amelyet az állam folyósít az önkormányzatnál maradt intézmények bérköltségére, nem elegendő a bérek fizetésére, azokat rendre az önkormányzatnak kell kipótolni, nem beszélve arról, hogy az NGSZ által végzett karbantartói munkákra sem futja. Ahogy korábban az NGSZ igazgatója nyilatkozta, sok iskolában például be kellett szögelni az ablakokat, hogy ki ne essenek.

Végül a költségvetést egy rendkívüli ülésre halasztott döntéssel úgy fogadták el februárban, hogy a jobboldali képviselők megelégedtek 500 millió forint átcsoportosításával, amelyet sport- és egyházi célokra fordítanak, valamint a részönkormányzatoknak jutó pénzt bővítenék. Botka László polgármester a kialkudott, valamivel több, mint 500 millió forint felét zárolta azzal, hogy abban az esetben lehet hozzájutni a kerethez, amennyiben a város eladásra szánt ingatlanjait értékesítik.