szerző:
Stemler Miklós
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésekor felhorgadó pécsi reményekből kevés vált valóra, a kormány oktatáspolitikája pedig óriási gondba sodorta a város legnagyobb foglalkoztatóját, a Pécsi Tudományegyetemet. Nem csoda, ha egyre kevesebb a pécsi egyetemista, és ők is, ha végeznek, elhagyják a várost. A jelenség más vidéki nagyvárosban sem ismeretlen, de Pécsett a helyzet drámai. Ágyúval verébre-sorozatunk újabb pécsi darabja.

Hatezer új munkahely született Pécsett az elmúlt négy évben, büszkélkedett a választás előtt másfél héttel a pécsi önkormányzati lap a KSH adataira hivatkozva. Az impresszív statisztikával második ránézésre azért akadnak gondok, például belekerült a pécsi önkormányzat által szervezett 300 fős nyári diákmunka, illetve a város és az állam által szervezett közmunka, amely mintegy 1500 főt érint, nem beszélve a különböző pályázatilag támogatott munkahelyekről.

Ha a listát alaposan végigböngésszük, teljesen másra következtethetünk: összesen 1500 piaci céges munkahely jött létre ebben a ciklusban, miközben csak az Elcoteq bezárása miatt 2400 ember került az utcára. A városban most jóval 10 százalék fölött van az álláskeresők száma, ami sokkal magasabb a válság előtti adatoknál.

Ami azt illeti, sok pécsinek tűnhet úgy, hogy akármihez is fogott a város az elmúlt lassan nyolc évben, nem sült ki belőle semmi jó. Az Európa Kulturális Fővárosa címet azzal nyerte el Pécs, hogy elindul az országos szintű kulturális decentralizáció, a város pedig Európa kulturális térképére kerül. Ehelyett a projektet a bénázások sora és a kármentés határozta meg, no meg persze a menet közben kitört gazdasági világválság, ami óriási csapást mért a város és az egész térség gazdaságára is.

Gyárbezárás Pécsen
©

Az Orbán-kormány felsőoktatás területén végzett hihetetlen mértékű rombolásából ugyan egyetlen felsőoktatási intézmény se jött ki nyertesként, ám a nagy tudományegyetemek közül kétségkívül a pécsi szenvedte el a legsúlyosabb veszteséget. A nemrég még 35 ezer hallgatóval rendelkező Pécsi Tudományegyetemre 2010-hez képest tavaly 39 százalékkal kevesebb diák jelentkezett, a hallgatói létszám mára pedig 20 ezer alá csökkent.

Egy olyan város esetében, amely gazdag kulturális életéből és az egyetemisták nyüzsgő hadából kíván megélni, mindez óriási csapást jelent. A történet sokak szerint jóval egyszerűbb: Pécsett utoljára a szocialista Toller Lászlónak volt országos befolyása és kellő lobbiereje. Az utódai súlytalan polgármesterek és országgyűlési képviselők, akik képtelenek voltak kormányzati támogatást és befektetőket hozni a városba.

Ágyúval verébre – a sorozat korábbi cikkei

A sorozatunkban három választókerület (Szeged, Pécs, Budapest egy-egy körzete) politikai klímáját térképezzük fel.

Ágyúval verébre: Ahol a kampány a legbékésebb

A Fidesz legyőzhető, ha az elvtársak nem kavarnak be

Zugló, a botrányok földje

A város, ahol már visszaütött a rezsiháború

"Sok itt a szoci, de a jobbikosok is jönnek-mennek"

Lesz-e valaha főtere Zuglónak?

A pécsiek újra a föld alá vágynak

Toller László polgármester 2005-ös szavai szerint Pécs 100 év bányászkodás után tért vissza a felszínre a kulturális fővárosi cím elnyerésével, hiszen jövője mindig is a kultúrában rejlett. Bár ebben nem kevés volt a nagyotmondás, és a plebejus polgármesternek a bokszmeccsek és a sör-virslis majálisok is a kultúra magját képezték, az igaz, hogy Toller a kulturális városfejlesztésben látta Pécs kitörési lehetőségét.

Pénz jött is aztán dögivel: a város köztereinek átalakításába és új, európai színvonalú kulturális létesítmények kialakításába 35 milliárd forintot öltek, és a 2010-es, illetve 2009-es év programjaira, valamint azok kommunikációja is több mint kétmilliárd forint jutott. Az eredmény: látványosan megroppant pécsi kulturális élet, súlyos anyagi gondokkal küzdő új intézményhálózat, továbbra sem biztató idegenforgalmi adatok.

A Pécs2010 projekt finoman fogalmazva is mérsékelt sikerének rengeteg oka van, ezek részletes bemutatása túlnő ennek a cikknek a keretein. Ami biztos, hogy az eredeti pályázatot megíró civileket, értelmiségieket gyorsan kipöckölték a rendszerből – valószínűleg már bekerülni is csak azért tudtak, mert a városházi apparátusnak fogalma sem volt arról, miként is kellene megírni a pályázatot. Majd miután Toller balesete után recsegni-ropogni kezdett a pécsi városvezetés, a helyi apparátust is kiiktatta az országos szintű botránytól rettegő Hiller István kultúrminiszter.

Zsolnay negyed
©

A hosszú ideig csak a folyamatos káoszról és csúszó beruházásokról halló pécsiek ezek után már nem tudták sajátjukként kezelni a történetet. A 2010 során a programokba öntött több mint egymilliárd forint nagyobbrészt nyomtalanul múlt el, a jelentős késéssel felhúzott Zsolnay Negyed pedig mai napig idegen testnek számít a város szövetében, hiába mondható egyedülállónak egész Magyarországon.

Az új intézmények küszködése kétségkívül nem a pécsiek hibája, hiszen a 2008 végén beütő válság több idegenforgalmi beruházást is lenullázott a városban, a mai napig a történelmi belváros szélén rozsdásodnak például egy félbemaradt építkezés vascsövei, a néhai Ifjúsági Ház előtt pedig egy gödröt sikerült megásni. A Zsolnay Negyed révén funkcióját vesztett volt Ifjúsági Házban pedig mostanság bálás ruhavásárok zajlanak.

A Márta István által vezetett Zsolnay Negyed vergődése azonban ezzel együtt is látványos. Hiába az 500 milliós kormányzati támogatás, tavaly a kommunikációs stáb nagy részét elküldték, idén pedig az önkormányzat 160 millióval kurtította meg az éves büdzsét, ami a programszervezési költségekből hiányzik majd. A kieső programok valószínűleg nem teszik népszerűbbé a negyedet, holott most is az érdeklődés hiánya a legnagyobb gond: azok a kísérletek, hogy ide telepítsék a hagyományosan nagy közönséget vonzó szabadtéri nyári fesztiválokat, látványosan megbuktak a közönség távolmaradása miatt.

Egyetemváros egyetemisták nélkül

A Zsolnayt az egyetemisták tehetnék nyüzsgővé, ám hiába költözött ide egy egész egyetemi kar és a bölcsészkar egy népes intézete, a pezsgés kevésbé érezhető. Ez persze nem meglepő: az egész város azzal küzd, hogy az elmúlt fél évtizedben tízezres nagyságrendben tűntek el a szolgáltatóipart hagyományosan éltető egyetemisták Pécsről.

Mindez egyrészt országos jelenség, több helyen brutálisan visszaestek a felvételi létszámok, ráadásul a hivatalosan vidékbarát kormányzat legjobban a vidéki intézményekkel szúrt ki. A hallgatóik felét-harmadát elvesztő kisebb főiskolákhoz képest Pécs valamelyest jobban járt, ám rengeteg, az egyetemistákból élő helyi vállalkozás került nehéz helyzetbe, legyen szó vendéglátásról, szállásközvetítésről.

Tüntető pécsi egyetemisták
©

A lyukat valamennyire a most már ezres létszámban itt tanuló, többnyire igen jómódú külföldi hallgatókkal próbálják betömni, vegyes sikerrel. A PTE szintén ezen bevételek révén próbál előre menekülni, bár sokat elmond a Fidesz felsőoktatás politikájáról, hogy az egyetemi költségvetés szempontjából nem a rohamosan csökkenő hallgatói létszám jelentette a legnagyobb csapást, hanem a korábban háromlábú finanszírozási forma egyik lábának eltörése: 2013 óta az intézmények nem kapnak úgynevezett tudományos normatívát, ami épp a magasan kvalifikált, azaz drága oktatók tömegével rendelkező, állítólag a kormányzat által előnyben részesített tudományegyetemeknek tett be.

Április 6. nagy kérdése, hogy a pécsiek kin próbálják leverni a ciklusokon átívelő hanyatlást: a 2009 és 2010 során már egyébként is megbüntetett baloldalon, vagy a város helyzetén helyi kormányzása öt éve alatt jottányit sem javító Fideszen. Sokan persze már szavaztak: Pécs lakossága 13,12 százalékkal csökkent a rendszerváltás óta, amivel Miskolc után a legnagyobb lakosságvesztést szenvedte el a vidéki nagyvárosok közül, 2009 és 2013 között pedig majd' 10 ezerrel fővel esett vissza a népessége, 156 ezerről 147 ezerre.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Így mutatna a lemezfelnis fapados új Mercedes S-osztály

Így mutatna a lemezfelnis fapados új Mercedes S-osztály

Egy lépéssel közelebb kerültünk a cukorbetegek álmához

Egy lépéssel közelebb kerültünk a cukorbetegek álmához

Amikor magyar gyerekek éheztek, külföldről jött a segítség

Amikor magyar gyerekek éheztek, külföldről jött a segítség