„A politika- és elitellenes érzületre a mostani politikai garnitúra nem ad választ, egyik oldalon sincs megújulás. Egyre többeknek van elegük, és valami újra, jobbra, valami másra vágynak – ezt próbálta meg 2010-ben még a nevével is üzenni a Lehet Más a Politika. De erre tett kísérletet a civil támogatókkal induló Együtt 2014 is, csak csekély sikerrel” – nyilatkozta még a választások előtt Krekó Péter politológus, a Political Capital elemzője.

Krekóhoz hasonlóan sokan úgy gondolják, a baloldali pártok hitelvesztesége és a Fidesz győzelme miatt számolni kell új, a rendszeren kívülről érkező politikai erők megjelenésével. A jelenlegi magyar helyzet valóban párhuzamba állítható bizonyos, a közelmúltban, külföldön lezajlott politikai változásokkal, amelyek olyan pártok előretöréséhez vezettek, mint az olasz Öt Csillag Mozgalom, vagy a lengyel Palikot-mozgalom. Kérdéses azonban, hogy a hiteles, politizáló közszereplők hiánya és az a civil szféra gyengesége miatt kitermelhet-e a magyar társadalom hasonló pártokat.

"Már az előző ciklusban, a Milla időszakos sikerén is láttuk: van igény mozgalmi alapú, ellenzéki, baloldali politikai erőre, de egyelőre még nem lehet megjósolni, ki fogja ezt a hullámot meglovagolni, ha egyáltalán” – fogalmazott Krekó Péter. Szerinte a mai magyar helyzet rendkívül hasonlít a közelmúlt Olaszországához: mind a bal-, mind a jobboldal hitelét vesztette, a kiábrándult szavazókat az eredetileg humoristaként ismertté vált Beppe Grillo és új pártja, az Öt Csillag Mozgalom tudta megszólítani.

Az olasz példa

Beppe Grillo 2010-ben alapította meg Öt Csillagot, amely az egy évvel később tartott önkormányzati választásokon már négy polgármesteri széket szerzett, a 2013-as parlamenti választásokon pedig 26 százalékkal a legnagyobb frakciót alakíthatta meg. Grillo pártjának felemelkedését két körülmény segítette: a mozgalom azután alakult, hogy Romano Prodi az addig domináns, Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobboldali erőket korábban legyőző pártja csúfosan leszerepelt a választásokon. Prodi és az általa vezetett koalíció elvesztették hitelességüket a folyamatos korrupciós ügyek és a gazdaság miatt. A kormánypártok gyengülését Berlusconi használhatta ki (akit azóta szintén korrupciós ügyek miatt elítéltek), aki hosszú uralma alatt egy egész, a saját személye körüli rendszert épített ki Olaszországban: szövetségesei domináns pozíciót szereztek a médiában és a gazdasági elitben, amelyeket ellenzékben is megtartottak, Prodi veresége így a Berlusconi-rendszer visszarendeződését jelentette.

Beppe Grillo portréja egyik támogatója kezében

AFP / Filippo Monteforte

Hozzá kell tenni azonban, hogy Grillo már a ’90-es évek óta Olaszország legnépszerűbb humoristájának számított. Népszerűségét az sem csorbította, hogy politizáló műsorszámai miatt hosszú időre kitiltották az olaszországi tévékből: amikor 1993-ban hosszú szünet után ismét szerepelhetett, a műsorát 16 millióan nézték. „Grillo pártja megalapítása előtt még régen ismert volt politikai aktivizmusáról, mindenki tudta, hogy csak idő kérdése, hogy mikor lép politikai pályára. Jelenleg Magyarországon nincs olyan politizáló médiaszereplő, akit párhuzamba lehetne állítani vele” – mondta Krekó Péter.

"Kevésbé professzionális imázs kell"

Ami az üzeneteket és a módszereket illeti, a karizmatikus szereplők fellépésén kívül a populizmusra, elit- és korrupcióellenességre lehet jelenleg igény. „Schiffer Andrásnak abban igaza volt az emlékműügy kapcsán, hogy az ellenzéki pártok és a nyilvánosság is azon kérdésekkel foglalkoznak, melyekkel a Fidesz akarja, hogy foglalkozzanak, és nem lépnek ki a kormányoldal szabta keretek közül – fogalmazott Krekó. Szerinte az egyenlőtlenség növekedése és a korrupcióellenesség lehetne egy megújuló ellenzéki pólus fő üzenete, igaz, ezt a csak a jelenlegi politikán kívüli szereplők tudnák hitelesen előadni.

A kommunikáció terén pedig a hagyományos médiafelületeken kívül vannak kihasználható lehetőségek. „Az internetes kampány nagyon fontos lehet egy olyan helyzetben, ahol rendkívül lehatároltak a médiafelületek, hasonló eszközökkel élt az Öt Csillag Mozgalom is, és szintén így erősödtek meg több országban a kalózpártok. Az internet a szavazói bázis egyik fő tere lehet az új pártok számára” – mondta Krekó, aki szerint egy jó kampánnyal akár a kormánypárti média túlsúlya is felülírható. Például a Jobbik 2010 előtti, főképp a személyes jelenlétre és az internetre alapozó kommunikációját említette, szerinte most egy kevésbé „professzionális” imázs és több, korábban nem politikusként ismert személy felvonultatása tenne jót a baloldalnak, beleértve a mostani pártokat és az esetleges újakat is.

Lehet-e tüntetni a Békemenet után?

Az Együtt-PM vezetője, Bajnai Gordon által is emlegetett utcai politizálással kapcsolatban Krekó azt mondta: a Békemenet megjelenése óta eléggé behatároltak az ellenzék lehetőségei, a „számháború” megnyerésére kevés az esély, mert a kormánypárt sokkal jobban képes mozgósítani. Ennek ellenére lehet értelme az utcai akcióknak, mivel az ellenzéki szavazók már nem feltétlenül várják el a számháború megnyerését, a parlamenti politizálás hatóereje erősen beszűkült, a médiát meg a kormányoldal dominálja.

„2010 után rövid időre a Milla tudta becsatornázni a hiteles baloldali alternatívára vágyókat, és nagy tömegrendezvényeket szervezni” – fogalmazott Krekó, aki szerint a Millát mindkét oldalról támadások érték, a Fidesz felmorzsolni, az MSZP kooptálni próbálta őket – ez utóbbi végül, ha kerülőúton is, de sikerült. Korábban felmerült a lehetősége annak is, hogy az LMP a 4K!-val és a Millával fogjon össze, egyfajta „civil pólusként” a politikában. „A jövőben az LMP is megpróbálhatja a bal- és jobboldali pártokból is kiábrándult szavazókat becsatornázni” – mondta az elemző. „Az LMP sikerként értékeli a mostani eredményt, és bizonyos szempontból az is, de ne feledjük, hogy a párt egyáltalán nincs növekedési szériában. Eddig nem tudták kihasználni a kívülállóságukat, sőt, míg a hagyományos baloldali pártoknak nőtt idén a támogatottsága, nekik csökkent.”

„Nem minden kispárt volt bizniszpárt"

„Nagyon nehéz a civil szférából a politikai szférába átlépni, ez Magyarországon eddig csak az LMP-nek sikerült” – mondta Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Pedig, mint mondta, az új pártfinanszírozási rendszerrel erre történelmi lehetőséget kaptak a politikai pályára vágyó civilek. „Nem minden kispárt volt bizniszpárt, sokan próbáltak a civil szférából áttörni a politikaiba, például Seres Máriáék, vagy a 4K. Ráadásul róluk azt sem lehet mondani, hogy csak a kampányidőszakban aktivizálódtak, ezért nem volt idejük megismertetni az emberekkel az üzeneteiket.”

Novák szerint közrejátszik az is, hogy a magyar civil szféra eleve nagyon gyenge, átpolitizált és alulfinanszírozott, és ez a helyzet csak romlott az elmúlt négy évben, emiatt nem igazán jelentenek nálunk ugródeszkát a politikába a civil szervezetek. „Emellett a magyar választók körében kevéssé van meg a nyitottság az új szereplők felé, még ha a jelenlegi elitből sokan ki is vannak ábrándulva. Valódi sikert csak nagyon hatékony kampánnyal, karizmatikus szereplőkkel lehet elérni” – mondta Novák.

A jó kommunikáció mellé kell egy olyan ideológia vagy komplex világkép, amit jelenleg nem képviselnek mások a politikai eliten belül. „Ilyen volt a zöld politika az LMP-nél, igaz, ez csak a bejutásra volt elég. De még mindig sikeresebbek voltak, mint például Seres Mária, aki bár következetesen képviselt egy antipolitikus álláspontot, ezen túlmutató üzenetet nem közvetített.” Példaként említette a Jobbikot, akik szintén nem csak a „cigánybűnözés” középpontba állításával tettek szert népszerűségre, hanem azzal, hogy ezt a témát felfűzték egy már meglévő nézetrendszerre. „A Jobbik továbbvitte a megszűnt MIÉP szélsőjobboldali ideológiáját, amire így már eleve volt egy befogadó közönség, és ezt az ideológiát modernizálta többek között azzal, hogy az antiszemitizmus helyett elsősorban a cigányellenes érzelmekre apellált.”

Novák szerint jelenleg hasonló módon építhetnének bázist maguknak Magyarországon a fiatalokat megszólító kalózpártok, vagy egy a női szavazókat megszólító szervezet. „Sem az információszabadságot, sem a nők jogait nem képviseli hangsúlyosan jelenleg egy párt, vagy akár erős civil szervezet sem.” A médiamegjelenés korlátozottsága miatt Novák is a mozgalmi, grassroot működést tartja egy feltörekvő párt legjobban alkalmazható működési modelljének.

Vágó: a baloldal már telítve van

„Nem a baloldalon van a vákuum, hiszen az állam szerepvállalásáról alkotott felfogását tekintve a Fidesz is baloldali párt” – fogalmazott Vágó Gábor volt LMP-s képviselő. Szerinte „nincs szükség új populizmusra”, hiszen az összes párt – beleértve az LMP-t is – etatista-populista üzeneteket fogalmaz meg. „Jelenleg azoknak nincs pártja, aki az öngondoskodásban hisznek, és nem az államtól várják a megoldást minden problémájukra. Nem baloldalt, hanem középen nyílik most lehetőség, egy kisebb állami bürokráciát, alacsonyabb adókat, egyszerű adórendszert ígérő pártnak lehet jövője.” Vágó szerint hasonló üzenetekre lenne igény egy új párttól, mint amit Janusz Palikot lengyel libertariánus politikus mozgalma képviselt.

Janusz Palikot beszéde egy tüntetésen a püspöki rezidencia előtt 2010. október 28-án

AFP / Janek Skarzynksi

Palikot 2005-ben tűnt fel a lengyel közéletben, amikor a Civic Platform nevű jobboldali párt színeiben lett képviselő. Az eredetileg vállalkozóként és bloggerként ismertté vált politikus hamar ismertté vált polgárpukkasztó akcióival, amelyekkel a többi párt korrupciós ügyeit, illetve vélt képmutatását kritizálta: egy alkalommal A keresztapa című film híres jelenetét idéző levágott disznófejjel „üzent hadat” a korrupt képviselőknek, máskor Lech Kaczyński keresztény-konzervatív államfőtől kérdezte, hogy homoszexuális-e. Emellett több addig tabutémának számító ügyet is feszegetett, többek között az egyház szerepét a politikában, a melegházasságot vagy a könnyűdrogok legalizálását.

Nagy lehetőség előtt az LMP

Vágó az LMP-vel kapcsolatban azt mondta: az LMP és a PM szakadását megelőző viták lényege az volt, hogy a párt tagjai nem tudták eldönteni, hogy a baloldal megújítása legyen a párt célja, vagy a baloldal-jobboldal felosztás meghaladása. „Akik később megalapították a PM-et, az előbbiben hittek, remélték, hogy Bajnaival egy újfajta, szakmaibb baloldalt lehet építeni. Később csalódniuk kellett, a baloldal megújítása kudarcot vallott, a lejáratódott, régi MSZP-s vezetőkkel nem lehet megújulni” – mondta a most leköszönő képviselő.

Vágó szerint a mostani LMP-nek, amelynek célja ma már egyértelműen a bal-jobb törésvonalakon való túllépés, lehet esélye arra, hogy megszólítsák a kiábrándult és bizonytalan szavazókat, ezzel egy erős középpárttá váljanak. Ehhez azonban szerinte „erősebb rendszerkritika és megnyerhető ügyek kellenek, valamint az, hogy ki tudjanak építeni egy szövetségi rendszert a civil szférával, különböző véleményformálókkal, vagy akár más pártokkal. Emellett a szimbolikus kérdések helyett az emberek mindennapi egzisztenciális gondjaira érdemes koncentrálniuk.”