Pár nap híján pontosan három éve, 2011. április 21-én írt alá Orbán Viktor miniszterelnök együttműködési megállapodást egy átfogó fogturizmus-fejlesztési program megvalósításáról az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatójával, Szűcs Lászlóval. Az ünnepélyes szignózást a Herceghalmon megrendezett konferenciára összesereglett több mint 400 fogorvos nézte végig, míg sokan az interneten követték az ágazat nagy eseményét. Utólag is úgy emlékszik mindenki, hogy a szakma roppant lelkes volt, rengeteget vártak a programtól, amely sokat is ígért: az ország nyugati részén Sopron epicentrummal évtizedek óta alakuló, majd a fapadosoknak köszönhetően Nyugat-Európáig lendületesen terjeszkedő magyar fogturizmus újabb aranykorát.

„A kormány meghallotta a szakma hívó szavát” – jelentette ki Szűcs, aki a komplex fogászati turizmusfejlesztési stratégia” egyik „alapítója”. Már akkoriban is akadtak, akik szerint Orbán Viktor sokkal inkább saját fogorvosának, Bátorfi Bélának a szavát hallotta meg, hiszen ő a program másik kidolgozója, az azt levezénylő Orvosi Turizmus Iroda Zrt. felügyelőbizottsági elnöke. Az orvos-páciens kapcsolat tényét mindkét oldal megerősítette ugyan, azonban azt határozottan cáfolták, hogy az együttműködéssel járó közel 1 milliárd forintos állami apanázs mögött személyi érdekeltségek lennének. „Senki nem képes ma már nagy sikert elérni anélkül, hogy a közösség és az állam mögötte ne állna” – hangoztatta Matolcsy György, aki akkori nemzetgazdasági miniszterként szintén előadást tartott a fogászati csúcsceremónián.

De hol vannak a fogturisták?

Bár „Orbán fogorvosát” időnként azóta is elővette a média, pont a lényegről, a nagy hévvel beharangozott program eredményeiről keveset lehetett tudni. Még mindig „fogászati nagyhatalom” vagyunk? Mennyit tett ehhez hozzá három év alatt a magáncég-csoport, amelyet egyetlen kormányzati húzással az évi több mint 60 milliárdos bizniszt jelentő fogturizmus csúcsára pakoltak? A magyar fogászoknak hála már 2011-ben is a kontinentális élmezőnybe tartoztunk: ha ezt az állami segítség még meg is tolta, akkor mostanra már mindent el kellene özönlenie a fogturistáknak – de akkor ez miért nem látszik jobban?

Ezeknek a kérdéseknek eredt utána a hvg.hu, a fogászati turizmusfejlesztési programban részvevő, és abból – önként vagy kényszerűen – kimaradó fogorvosokat, más ágazati szereplőket, és ugyanerre a tevékenységre szakosodott külföldi cég képviselőit faggatva. A kérdés átpolitizáltsága miatt túlnyomó többségük csak nevük elhallgatása mellett volt hajlandó beszélni, de több olyan – amúgy állami/uniós támogatásban részesült – fogász is akadt, aki ugyanerre hivatkozva szóba sem állt velünk. Végül az összegyűlt állításokkal megkerestük a fogászati turizmus fejlesztési program lebonyolítóit.

Nem közszereplők: Szűcs László és Bátorfi Béla Orbán Viktorral az MTI fotóján

MTI / Soós Lajos

Egy cégcsoportról van szó, az ezen belül található Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft.-nek a cégnyilvántartás adatai szerint három tulajdonosa van: Bátorfi Béla, Szűcs László, valamint a kettejük tulajdonában lévő Dental World Kft. A 2011-es herceghalmi konferencia házigazdái is ők voltak, ahol Orbán Viktor megjelent, és aláírta az együttműködési megállapodást, azonban megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy Bátorfi sem a cégek társtulajdonosaként, sem a turizmus iroda felügyelőbizottság elnökeként „nem jogosult a programmal kapcsolatos nyilatkozattételre”, ráadásul „kedve sincs” hozzá. Végül a média gyakorlatában szokatlan előfeltételek teljesítése árán (lásd keretes írásunk) Szűcs Lászlóval beszélhettünk. A 3,5 órás, olykor éles szóváltásba átcsúszó beszélgetésben sorra vettük az általunk feltárt információkat, illetve felmerült kérdéseket, az erre adott válaszok összefoglalását közöljük.

Hol vannak a munkahelyek?

Három éven belül megduplázzák, öt év alatt pedig megháromszorozzák a Magyarországra beutaztatott fogturisták számát – ilyen grandiózus növekedést ígértek a program kitalálói. Emellett 3000 új munkahely megteremtését tűzték ki célul azzal, hogy nem mellesleg segítenek itthon tartani „1000 kiválóan képzett szakorvost és fogászati szakembert”, "akik egyébként jól fizető állás hiányában külföldre mennének dolgozni". „Röviden mondjam? Nevetséges” – összegezte sommásan véleményét a 2011-ben meghatározott célokról egy külföldi betegszervezéssel foglalkozó forrásunk. Több itthon, illetve ingázva külföldön is praktizáló magyar fogorvos egymástól függetlenül szintén azt állította: inkább gyorsult is a kivándorlás, „már az egyetemen külföldi pályájukat tervezgetik a fogorvos hallgatók”.

Bár még mindig sok külföldi érkezik hazánkba – elsősorban nagyobb fogászati kezelésekre – a magas színvonalon, de jóval alacsonyabb árakon dolgozó magyar fogorvosok miatt, de pontos adatokat senki nem tudott mondani. Azt azonban minden megkérdezett állította: semmi nyomát nem tapasztalják annak, hogy a Bátorfi és Szűcs nevével fémjelzett fogászati turizmus fejlesztő program toborozná-szervezné a pácienseket más országokból. Ezért keresni kezdtük a programiroda honlapján feltüntetett olyan fogászatokat, akik támogatást kaptak eszközbeszerzéshez, illetve fogászati turizmusuk fejlesztéséhez. Úgy tudtuk ugyanis, a velük kötött megállapodás része volt, hogy adott idő alatt, adott számú külföldi beteget közvetítenek számukra. Az egyik fogorvos háttérben ezt megerősítette, de szerinte egyetlen beteget sem szervezett számára a programiroda.

"Itt olyan páciens még nem járt"

Egy másik nyertes ügyvezetője szó szerint azt mondta: „itt olyan páciens még nem járt, tudnék róla. Saját betegszervező cégekkel dolgozunk több országból, azok hozzák a külföldi betegeinket”. A fogászat vezetője eredetileg névvel nyilatkozott, telefonon még vissza is hívott az adatokkal, részletesen elmondta, hogy sterilizáló berendezést és kezelőszékeket ugyan vettek az eszközbeszerzési pályázaton elnyert pénzből, de egy fogturistát sem köszönhetnek a programirodának. A vidéki ügyvezető később azzal kereste meg a hvg.hu-t, hogy mégsem járul hozzá az általa elmondottak közléséhez. Több pályázatnyertes fogorvos viszont eredetileg sem volt hajlandó nyilatkozni annak ellenére, hogy felhívtuk a figyelmüket arra, közpénzből végrehajtott fejlesztésről szeretnénk őket kérdezni.

Szűcs László elnök-vezérigazgató szerint azért nem találjuk jelét a fogturista-létszám megduplázásának, illetve megháromszorozásának, mert az erre kitűzött 3, illetve 5 év a „működés megkezdésétől” számít. Már annak az általuk lefejlesztett betegirányító rendszer működésétől kezdve, amelyen egészen mostanáig dolgoztak, és így április 15-től indul el a tesztüzeme (Szűcs Lászlóval még ezt megelőzően, április8-án beszélgettünk - a szerk.) . „Ez egy egyedülálló struktúra lefejlesztését jelentette, aminek a kihívásai bennünket is megleptek. Nyilván nem mindig választottunk megfelelő alvállalkozókat, emiatt keletkeztek csúszások, de az eredeti vállalás is az volt: ahogy elindul a program, maga a rendszer, onnantól kezdve számít a három és az öt év. De nem gondolom, hogy ezért szégyenkeznivalónk van. A kormánnyal aláírt megállapodás is tízéves időtávban határozta meg a programot” – mondta.

Szerinte az is nehézséget – és így időveszteséget – jelentett, hogy 2013-tól hatályos Magyarországon „az egészségügyi adatok tárolására vonatkozó szigorú uniós irányelv”. Az általuk szervezett külföldi fogturisták betegadatainak ennek megfelelő kezelése „gigantikus fejlesztést” igényelt, csak menet közben jöttek rá, „mennyi buktatót” jelent.

"Ezt a kérdést föltenné a Bernie Ecclestone-nak?"

„Azt kérdezi, miért nincsenek eredmények, hogyhogy nem őriztünk meg munkahelyet. Bocsánat, mi egy magánvállalkozás vagyunk, mi azt vállaltuk, hogy végrehajtunk egy programot, ahogy a Mercedes vagy az Audi is végrehajt egy programot” – reagált Szűcs a fogorvosok elvándorlásának kérdésére, önállóságukat pedig egy hasonlattal érzékeltette. „Mi építünk egy Forma–1-es pályát, amire az jön be, aki akar, és szívesen látjuk a nézőket, a közvetítést, vagyis a médiát, és nem fog a V6-os vagy V8-as motor problémája eltéríteni attól, hogy végrehajtsuk, amit összeraktunk” – mondta. Ellenvetésünkre, hogy három év alatt a tesztüzemig eljutni olyan, mintha ezt a hasonlatbeli Forma–1-es pályát még most aszfaltoznák, az elnök-vezérigazgató újra és újra ugyanazt ismételte: külföldi pácienst „nem hoztunk – még”, de ez egy „gigafejlesztés, amit 2011. április 21-én nem tudtunk felmérni”.

Szűcs ugyanakkor állítja: a tesztüzemet követően nemcsak elindul a külföldi betegek szervezése, de az egész fogászati ágazat kifehérítésében segít majd a programjuk. Ugyanis jelenleg akár 35-40 százalékos jutalékért is dolgoznak az általa karvaly jelzővel illetett magán-betegszervező cégek, összesen ennyit is elkérnek „belistázási pénz”,„marketingköltség”, és más címszók alatt a magyar fogorvosi székekbe eljuttatott külföldiekért. „Évente 10-15 milliárd forintot összeszedtek a fogászatoktól és kivitték az országból zacskóban” – jelentette ki. Ők ezzel szemben mindössze 10,5 százalék közvetítői jutalékért dolgoznak majd, így „mindenki nyer, mert arra reagál a piac, követi, elkezd lefelé menni” a díj, prognosztizálta. Ha a rendszerük kikerül a fogászatokba, egy hálózat jön létre: 120 fogászat és több mint 20 fogtechnika egybefűzve végzi majd a kezeléseket – méghozzá „a  törvényi előírások betartásával”. „Mindenki megkapja, ami jár, az állam, a fogászat, a szervező és a páciens is. Ha pedig már magyar mosoly kerül a külföldi beteg szájába, megnézzük azt is, milyen más turisztikai terméket tudunk eladni neki” – magyarázta.

"Ezek voltak a tervek"

A herceghalmi ígéretek beteljesülésére három éve váró fogorvosok viszont elégedetlenek: szerintük Szűcsék programjának egyik legígéretesebb részéből, a Magyarországra betegeket toborzó külföldi irodahálózatból sem lett semmi. Pedig önállóan szerintük nagyon nehéz kimenni külföldre betegeket szerezni, aki megpróbálta, annak a kinti konzultációk költsége hamar elvette a kedvét. „Azt mondták, nagy forgalmú plázákban fognak majd bennünket népszerűsíteni, mint ahogy a kinti turisztikai központok is működnek” – mesélték. Bátorfiék interneten is elérhető programismertetőjében máig az olvasható, hogy „a budapesti főiroda és irányító központ létrehozását követően a beruházás első ütemében 4 nyugat-európai országba telepített, 10 irodából álló hálózat” létesül, majd a „második és harmadik ütemben, 2015-ig az irodahálózat 25-28 egységre bővül”. A honlapjukon ott virítanak olyan városnevek, mint Manchester, Dublin, Frankfurt vagy Zürich, csak éppen hiába kattintunk a linkre, nem visznek sehova.

„Ezek voltak a tervek, de azért hogy elmondhassuk, van irodánk, nem fogjuk megcsinálni. Ezért ne kérdezze meg, hol vannak az irodák” – mondta a külföldi jelenlétet firtató kérdésünkre Szűcs László, mert szerinte felelőtlenség lenne előzetes felmérés nélkül bevállalni a személyes ügyfélszolgálatok megnyitásának és működtetésének költségét. „Ma a fogászati turizmusban az ügyletek 96 százaléka online kötődik, a méréseink szerint csak 8-10 százalék igényli a személyes kontaktust. Ami nem kevés, vagyis érdemes lehet irodát nyitni, csakhogy ezt jól fel kell mérni a beruházás előtt” – tette hozzá a program vezetője, aki még mindig úgy gondolja, hogy egy ilyen lánc „hatalmas marketing image az országnak, mert mi Magyarországot áruljuk mint fogászati szolgáltatót”. Így ezzel is a majd hamarosan elinduló „gigafejlesztésű” rendszerük után foglalkoznak, amikor már ennek köszönhetően lesznek adataik arról, hol lenne igény helyi irodákra.

Csakhogy a nekünk nyilatkozó fogorvosok azt sem értették, akkor legalább miért nem találkoznak a programiroda „magyar mosolyt” reklámozó hirdetéseivel külföldön. „Pedig ezért is tűnt nagyon jó lehetőségnek: mi jók vagyunk, ők meg megtolják a marketinget, hogy mi is kijussunk a külföldi piacokra” – mondta egyikük, míg egy kollégája megjegyezte: Bátorfi Béla saját rendelőjének a hirdetését ezzel szemben látta a londoni metró újságjában. „Gondolom, horror ára volt, de ő meg tudja finanszírozni” – jegyezte meg. A külföldi betegszervezésben foglalkozó forrásunk szerint elég megnézni, hogyan tagolódik a szakma: van pár óriási magyar foggyár, akik régóta ráálltak a fogturizmusra, mellettük a kisebbek nem rúgnak labdába. „Ők most is folyamatosan hirdetnek az interneten és külföldön. Láttam az egyik magyar fogászat hirdetését nemrég itt kinn, már nemcsak ingyenes konzultációt ígértek, hanem még a repülőjegy is grátisz volt Magyarországra. Ez a piacon lévő pár bálna mindig alá fog tudni ígérni a többieknek” – mondta. Szerinte csak az a kérdés, hogy ha már az állam foglalkozik a fogászattal, miért nem az „egyszékes kis rendelőt támogatja, aki eközben a magyar betegekkel lavíroz”.

Orbán Viktor a herceghalmi aláíráskor 2011 áprilisában. Jobbra Bátorfi Béla (nem közszereplő) és Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter

MTI / Soós Lajos

Szervezetileg is létezik a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete (Association of Leading Hungarian Dental Clinics), amelybe jelenleg hét nagy magyar fogászat tömörül, az egyesület egyik alelnöke szintén Bátorfi Béla. Legalábbis saját cégének domainje, az implantatum.hu-n megtalálható volt egy leírás, amely szerint nekik, mint vezető rendelőknek egyik célja külföldön is képviseltetni magukat, „komoly többlet bevételt hozva a magyar egészségturizmus számára”. Szűcs később viszont azt állította, hogy cégtársa "nem tagja és így nem is alelnöke a Vezető Rendelők Egyesületének", és az előbbi oldalról is eltűnt a tájékoztató, azonban ez az információ visszakereshető az interneten.

 „Hol vannak az irodák? Hol vannak a reklámok? Ezen dolgozunk, most értünk el oda a folyamatban, hogy ezeket elkezdjük megvalósítani” – mondta Szűcs László erre, ugyanis az ezután felálló, „szeptembertől nagyüzemben” működő rendszerhez kapcsolódva „fogják indítani” a reklámkampányt is.

Érkezett beteg: 0

Viszont ha ezek szerint bevállaltan még csak ezután indul majd a 2011-ben beharangozott nagyszabású program, érthetetlen, miért kellett a programban lévő fogorvosoknak jelentést írni a számukra leszállított külföldi páciensek számáról, sőt riportot készíteni az elégedettségükről. Az egyik nyertes pályázó szerint volt, aki be sem küldte, más viszont – némi iróniával – kitöltötte a beszámolót a valóságnak megfelelően: nagy nullákat írt az érkezett betegekre vonatkozó rubrikákba. Szűcs László erre a hvg.hu-nak azt mondta: a programban részt vevő fogászatok „tavaly felmentést kaptak a beszámolási kötelezettség alól 2014-ig”.

A háttérbeszélgetések során a hvg.hu birtokába került egy szolgáltatási szerződés, amelyet Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-vel kötött egy olyan nagy fogászat, amely nyert a turisztikai pályázaton. (A Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-nak az ügyvezetője szintén Szűcs László, tulajdonosa pedig a Bátorfival közös cégük, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. Szűcs László elmondása szerint éppen a jó elkülönítés érdekében hoztak létre egy egész cégcsoportot, mindegyik más-más tevékenységet végez, ennek megfelelően vannak elnevezve.)

Az érintett fogorvos szerint a szerződés teljesen homályos, az interjú során megpróbáltuk tisztázni az abban szereplő fogalmakat. Felemás sikerrel, például az általuk vállalt „innovációs hálózati tesztprogram lefuttatása”-t Szűcs úgy értelmezte: „minden, ami a rendszer működtetéséhez kapcsolódik”. A „hálózati innovációt elősegítő operatív fejlesztésekhez kapcsolódó tanácsadás”-t mindenesetre definiáltuk, szerinte ez a „nem is tudom, hány óra egyeztetés, amikor kimentünk és felmértük a fogászatot a szakértőinkkel, én magam is, a működését áttekintettük, fogászat tulajdonosával átbeszéltük”. Az elnök-vezérigazgató szerint mindenesetre a több tízmilliós támogatás elköltését szabályozó szerződések alapján a fogászatok „mindazokat a fejlesztéseket megkapták, hogy betegeket tudjanak fogadni”. Később viszont levelében – amelyben a cikk megjelenését megpróbálta megakadályozni – azt írta, hogy "tartózkodjunk a valótlan dokumentumokra történő hivatkozástól", holott a birtokunkba került szerződést ő írta alá.

Hogy mégis hány fogorvos kapott a több tízmilliós támogatást? Tippeljen, és holnap cikkünk 2. részéből megtudhatja, mennyire járt messze az igazságtól. A folytatásból az is kiderül, egyes fogorvosok hogyan tudtak többször is nyerni, és hogyan lepleztük le álnéven, hogy a programot jegyző Bátorfi Béla az egyik állami forrásból támogatott rendelőben is fogad pácienseket.