Parlamenti képviselőket kérdeztünk arról, hogy miért lehet fontos alig négy hónappal az őszi választások előtt az önkormányzati törvény fővárosi közgyűlésre vonatkozó részének módosítása.
Az önkormányzati törvény fővárosi közgyűlésre vonatkozó részének módosítása szerint októbertől, kilenc kompenzációs listán mandátumhoz jutó képviselő mellett, a huszonhárom budapesti kerület polgármestere ülhet majd a közgyűlésben.
Az ellenzéki pártok úgy érzik, a tervezett változtatás és annak módja "árt a demokráciának, árt az alkotmányosságnak", és vélhetően azért épp most terjesztették be, mert a kormány – mérlegelve az országgyűlési, illetve az EP-választás eredményét – félti a közgyűlési többségét az önkormányzati választások után.
A kormánypárti politikusok azonban azt mondják, ez az intézkedés a fővárosiak érdeke, hiszen így zökkenőmentesebbé, harcmentesebbé tehető a kerületek és a főváros viszonya. Többen közülük arra hivatkoztak, hogy 1994-ben az MSZP–SZDSZ-kormány is hasonló módon, a voksoláshoz igen közel módosított törvényt 2/3-dal, annak érdekében, hogy a lakosság közvetlenül választhasson főpolgármestert. Burány Sándor erre a felvetésre úgy reagált, hogy bár ezt a mai napig indokolt lépésnek tartja, az időzítés akkor sem volt "elegáns".
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
