"Helyére emeltük azt a köztéri alkotást, amely arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett" – írta nyilatkozatában a kormányfő. "Mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy hazánk függetlenségének elvesztése tragikus következményekkel járt. Sok százezer ember életét követelte, és további millióknak okozott tengernyi szenvedést" – tette hozzá.

Orbán a rövid nyilatkozatban azt is felidézte, hogy 1944. március 19-től 1991-ig hazánk területén folyamatosan állomásoztak megszálló csapatok. "A megszállás hosszú évtizedei alatt olyan szörnyű dolgok történtek Magyarországgal és a magyar állam polgáraival, amelyek függetlenségünk és nemzeti önrendelkezésünk megléte esetén sohasem következhettek volna be" – közölte.

Szerinte gyermekeinket és unokáinkat arra figyelmeztetjük, "hogy ha szabad, békés, boldog életet akarnak, ha a Magyarországon élő emberek közötti egyetértést kívánják, és ha az elődök által fölhalmozott értékek fennmaradását fontosnak tartják, mindenekelőtt Magyarország függetlenségét és önrendelkezését kell megvédeniük, megtartaniuk, és ha a szükség úgy hozza, visszaszerezniük".

"Legyen ez mindannyiunk számára egyszerre tanulság, intelem és parancsolat" – zárta sorait Orbán.

Fülöp Máté

A Szabadság téri német megszállási emlékmű elemeit éjszaka emelték be a helyükre, ez ellen civilek és ellenzéki politikusok is tiltakoztak.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, nem lesz avatóünnepsége a szobornak. Szerinte helyes döntés, hogy a kormány nem ünnepel, hanem tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, "félreértéseit".

A miniszter képzőművészeti "ízléskérdésben" egyébként nem kívánt állást foglalni, szerinte "az ügy nem a tetszik vagy nem tetszik kérdése". Az emlékmű nem valakik ellen szól, hanem "valamire emlékeztet mindannyiunkat", a kormány pedig senkinek sem szeretné sérteni a személyes érzékenységét – mondta.

"Mi megpróbáltunk korrektül, tisztességesen és lelkiismeretesen eljárni. Lehet, hogy voltak hibák, egyeztetési hibák adott esetben, amelyek beárnyékolhatták a döntések meghozatalát" – jegyezte meg Lázár. Hozzátette viszont, világosan kőbe akarták vésni, egyértelművé tenni a jelen- és az utókornak, hogy "a magyarországi zsidóság deportálása, a magyar holokauszt a német megszállás nélkül nem következett volna be".

"Úgy tartom tisztességesnek, hogy ha a holokausztról, az abban viselt magyar felelősségről és a magyar holokauszt előidézésében viselt német felelősségről egyszerre tudunk beszélni normálisan" – mondta Lázár János, aki sajnálja, hogy "a normális párbeszéd elmaradt".

Azt is kiemelte, annak hangsúlyozása, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nem azt jelenti, hogy az akkori magyar kormányzatok vagy állami hivatalnokok személyes, illetve közösségi felelősségét elvitatnák. "A Magyarország ellen Németország által elkövetett bűn nem mentesíti Magyarországot, nem mentesít bennünket az általunk elkövetett bűnök felelősséget alól" – jelentette ki a tárcavezető.