szerző:
Zubor Zalán

Hegemóniára törekvő demokráciafelfogás, az erősek mérték- és gátlástalansága vagy az európai szabadságprogram csúcsteljesítménye? A liberális demokrácia, illetve az orbáni értelemben vett "liberális" értelmezésére kértünk magukat konzervatívnak tekintő közírókat, politikai szakértőket, eszmetörténészeket. Bár a legtöbben nem álltak kötélnek, a gyökeresen eltérő definíciókat adó válaszokból az is kiderül, milyen színes világ a konzervatívoké is.

Elek István

Közíró, az MDF alapító tagja, az MDF, majd a Fidesz országgyűlési képviselője, a Heti Válasz alapító főszerkesztője, aki 2009-ben az LMP alapítói között tűnt fel.

hvg.hu: Mit jelent önnek a liberális demokrácia?

Elek István: Még nyiladozó elméjű ifjoncként az ántivilágban tanultam meg Bibótól, hogy a liberális demokrácia a Szent Ágoston-i keresztény gyökerekből eredő európai szabadságprogram csúcsteljesítménye, és ma is ezt gondolom. A legfontosabb vonása, hogy nem létezhet benne korlátlan hatalom, még a szabad választáson kétharmados többséget szerző politikai erőké sem lehet az.

hvg.hu: Mit ért Orbán Viktor és mit ért a közönsége "liberális" alatt?

E. I.: A szóösszetétel jelzőjeként szereplő liberális Orbán Viktor számára is főként épp ezt jelenti, olyan politikai rendszert, amelyben hiába nyer akármekkora többséggel, mégsem tehet meg akármit, mert korlátozzák a tiszteletben tartandó egyéni szabadságjogok, illetve a kormányzó többség akaratával szemben létező fékek és hatalmi ellensúlyok. Leginkább ez nem tetszik neki benne. Ezért hozott létre helyette a hatalommegosztást felszámoló illiberális, vagyis általa kézben tartható, felülről irányítható "demokráciát". A közönsége túlnyomó részének az előbbiek mellett tán fontosabb a szó érzelmi, hangulati sugallata: a rendszerváltozás korszakát uraló politikai ellenfelek, az SZDSZ és az MSZP, a DK, az Együtt politikai értékvilágát jelzi ma számukra, meg az őket támogató korszellemét, azokét, akiknek leáldozott a hatalma. Nemzetietlen, államellenes, vallás- és/vagy egyházellenes erőket, a hagyományos család ellenségeit, szélsőségesen individualistákat, piaci fundamentalistákat, a külföldi nagytőke feltétlen híveit stb. idéz meg lelki szemeik előtt.

hvg.hu: Mi következik Orbán beszédéből?

E. I.: Semmi különös. Amit magáról és a víziójáról mondott, az eddig is tudható volt, most csak összefoglalta, hogy épp hol tart. Hogy itt tart, az persze szánalmas, illetve szégyen és gyalázat; hazánknak meg katasztrófa.

Schöpflin György

Politológus, a politikatudományok doktora, 2004-től a Fidesz EP-képviselője, a külügyi bizottság tagja. Kutatási területe a kelet-európai nacionalizmus, valamint a nemzeti kisebbségek.

hvg.hu: Mit jelent önnek a liberális demokrácia?

Schöpflin György: A liberális demokrácia a demokrácia-felfogásnak egy bizonyos válfaja, jóllehet az elmúlt években hegemóniára tört, a demokrácia többi lehetséges formáját (kereszténydemokrácia, szociáldemokrácia, konzervativizmus) egyre inkább kiszorította a politikai mezőnyről. Ez azt is jelenti, hogy az, amit mostanában „liberális demokráciának” nevezünk, illetve nevezi saját magát, minőségileg elrugaszkodott az alapító atyák liberalizmus fogalmától, gondolok itt Millre, Tocqueville-re és a nálunk jóval kevésbé ismert amerikai-német Francis (Franz) Lieberre. És, hogy az újabb kori liberálisok közül csak kettőt említsek, az újkori ún. liberalizmus teljesen negligálja Isaiah Berlin és John Gray elemzését: szerintük ugyanis a valódi liberalizmus száz százalékig elfogadja a sokféleséget, az értékek összeegyeztethetetlenségét, a konfliktus elkerülhetetlenségét, a társadalmi harmónia keresésének pusztító következményeit és mindenáron szembeszáll az erkölcsi monizmussal.

Résztvevők Orbán Viktor beszédén
©

Ebből kiindulva a mai ún. liberalizmus erősen ideologizált, intoleráns és türelmetlen az általa nem jóváhagyott mássággal szemben, elméleti síkon (hangsúlyozom, elméleti) közel kerül a 20. század nagy totalitárius rendszereihez. Egy példa az előbbiekre: amikor ez a „liberalizmus” kisebbségekről beszél, akkor ez kivétel nélkül csak a liberális erkölcsi törvényhozó elitek által elfogadott kisebbségeket célozza meg, a többi tűnjön el, mondhatni. További két jellemvonását említeném ennek a liberalizmusnak: univerzalizmusával megpróbálja saját elképzeléseit az egész világra kiterjeszteni, ráerőszakolni; ezt nyugodtan nevezhetjük szellemi gyarmatosításnak, a (marxi) kompradorokkal együttesen. Másrészt, az itt elemzett liberalizmus nem hajlandó saját esetlegességét beismerni, így nem kell a tőle eltérő nézetekkel vitába szállnia. Ez az álláspont nagyon is megkönnyíti a „liberalizmus” dolgát, de előbb-utóbb egy episztemológiai zárványban fogja magát találni (ez kb. megfelel Bibó István "zsákutcájának").

hvg.hu: Mit ért Orbán Viktor és mit ért a közönsége "liberális" alatt?

S. Gy.: Hogy Orbán Viktor mit ért a "liberális" alatt, azt tőle kell megkérdezni. Az én elemzésem a sajátom. A tusnádfürdői beszéd elsősorban a gazdasági liberalizmusról szólt, a piaci fundamentalizmusról, illetve ennek a magyar gazdaságra gyakorolt káros hatásairól. Szerintem itt egy sokkalta  általánosabb, elméleti kérdésről van szó: az elmúlt két évtized alatt Magyarország egyfajta kísérleti állat (nyúl, patkány, tengeri malac au choix) szerepét játszotta.

Egy tőkeszegény országba szabad bejárást kapott a globális tőke, abban a reményben, hogy ez elindít egy honi tőkefelhalmozást, technológiai transzfert és a humán tőke felerősödését. Tudjuk, nem így alakultak a dolgok, inkább a honi gazdasági aktorok felszámolását célozta meg a külföldi tőke, teljesen racionálisan, mert így szabadult meg az esetleges versenytől (pl. hol van mára a MOM?). Magyarország, bár manapság lassan elkezdődött a honi tőke felhalmozása, európai viszonylatban még mindig lemaradva kullog ezen a területen: az állami tulajdon rátája a legalacsonyabbak közé tartozik. EU-s tagságunk valójában nem nagyon segített ezen a téren: az egy főre eső GDP sorrendje alig változott 2004 és 2012 között – egyetlen volt kommunista államnak sem sikerült megközelíteni az EU-s átlagot, vagyis az EU konzerválta a lemaradást. Miért? Mert az EU ideológiája elfogadja a piaci fundamentalisták alapfeltételezését, nevezetesen hogy a piac mindig megtalálja az egyensúlyt, ezáltal minden szépen rendben fog jönni, hosszútávon. Erre mondta Keynes, hogy hosszútávon halottak leszünk mindannyian. A kortárs liberalizmus mindezzel szemben tanácstalan. A Piketty-vitában nincs mondanivalója, Marianna Mazzucátóról soha nem is hallott. Tehát ne lepődjünk meg, ha a Fidesz-kormány új alapokra helyezi a gazdaságot, szembemegy az (egyébként gyengülő) árral, felerősíti az állam szerepét a gazdaságban, „keretbe helyezi” a piacot (l’encadrement du marché) és a társdalom védtelenebb egyedeinek új esélyeket biztosít, vagyis megpróbálja felszámolni a kirekesztettséget, érezhetően sikeresebben, mint a baloldali kormányok.

Aki semlegesen olvasta a tusnádfürdői beszéd szövegét, az tudja, hogy az Orbán Viktor által használt „illiberális” jelző nem érinti az alapjogokat, a szabadságot. A többi evidencia, legalább is ennek kellene lennie, de a magyar baloldal kivétel nélkül a lehető legsötétebb színekben képzeli el a miniszterelnököt – ti. itt egy „elképzelt” Orbán Viktorról van szó. Ebből is áll a szabadság. (Ez arra a félkérdésre is választ ad, hogy mit „ért [OV] közönsége” a „liberális” alatt, ill. nem tudom, nekik kell feltenni a kérdést.)

hvg.hu: Mi következik Orbán beszédéből?

S. Gy.: Lesz (már elkezdődött) egy nagy nemzetközi sopánkodás, hogy már megint itt vannak ezek a magyarok, udvariatlanul kimondják, hogy a király öltözéke meglehetősen rongyos, hogy a „liberalizmus” egyre nehezebben tartja magát (l. az Európai Parlamenti választások eredményét: kb. 25 százalékot kapott az EU és liberalizmus elleni EU-szkeptikus ellenzék, nem itthon, hanem Nyugaton). Ugyanakkor a piaci fundmentalizmuson alapuló gazdasági modell válságát már több nemzetközi elemzés megírta. Egyesek még arra is képesek lesznek, hogy kimondják, Orbánnak igaza van, paradigmaváltásra van szükség. Rövid távon azért a sértett és sértődött baloldal hangja lesz a leghangosabb, mint ahogyan az üres hordókkal az szokott lenni. Még az is feltételezhető, hogy egy évtized múlva a tusnádfürdői beszédet, mint a szükséges változás vakmerő/bátor előfutáraként fogják emlegetni. Persze, az is lehet, hogy nem. De akkor nagy bajban lesz a demokrácia.

Somogyi Zoltán

A "magyar neokonzervatív agytrösztnek" nevezett Hayek Társaság alapítója. Az MDF 2006-os politikai irányváltását segítő Political Capital egykori vezetője, 2010-ben a Bokros Lajost miniszterelnöknek jelölő MDF kampányfőnöke, valamint képviselőjelöltje. Somogyi a 2013-ban alakult Polgári Platform civil szervezet alelnöke, az ATV műsorvezetője.

hvg.hu: Önnek mit jelent a liberális demokrácia?

Somogyi Zoltán: A liberális demokrácia félreérthetősége abból a fordítási problémából ered, hogy az eredetileg angol liberális demokrácia (liberal democracy) magyar megfelelője a parlamentáris demokrácia. Orbán Viktor ismerte ezt a kétértelműséget, és ezért beszélt úgy, hogy a liberálisokat megcélozva a parlamentáris demokráciát támadta. Az orbáni elképzelés egyértelmű és őszintén elmondott: az egyén, és annak szabadsága nem ér semmit, csak a közösség van, amelynek sikerét a hatalom határozza meg, azaz Orbán Viktor.

hvg.hu: Mit ért Orbán Viktor és mit ért a közönsége "liberális" alatt?

S. Z.: A közönség nagy része sejthetően melegeket, kisebbségvédelmet, értelmiségi gondolkodást és egyéb számára idegen dolgokat ért liberális alatt, vagy éppen a korrupciót, anyagiasságot. Persze, ezt azért kutatni kellene. Abban biztos vagyok, hogy az igazi és elsődleges szándékot, azaz azt, hogy Orbán Viktor és köre minél kényelmesebben és háborítatlanul akar kormányozni és élni a többi ember rovására, nos ezt nem érti.

hvg.hu: Mi következik Orbán beszédéből?

S. Z.: Az, hogyha nem szedi össze magát az ellenzék, akkor itt nagyon nagy bajok lesznek. Orbán Viktor adott eddig egyedül igazi víziót a magyaroknak, még ha az olyan is, amilyen. Amíg nem képes valaki ellenzékből egy versenyképes  jövőképet Magyarországnak adni, addig menetelni fog az ország az egyre erősebb, ellenzéket nem tűrő, a választási rendszert magára szabó, a kritikusait idegen országok kémeinek nyilvánító új, nem demokratikus és nem szabad rendszer irányába.

Szilvay Gergely

A Konzervatórium bloggere korábban dolgozott a Magyar Nemzet Online-ban, majd az InfoRádióban. Jelenleg is újságíróként dolgozik, többek között ír a Mandinernek, az Igennek, valamint alkalmanként a Heti Válasznak, az Origo komment.hu-nak és más lapoknak is.

hvg.hu: Önnek mit jelent a liberális demokrácia?

Szilvay Gergely: A politikai gondolkodás a liberalizmus korai vívmányainak az államberendezkedésbe való integrálását érti liberális demokrácia alatt, a parlamentáris demokráciát, a hatalommegosztás elvével, jogállammal, emberi jogokkal, és így tovább. 2014-ben, az EU-ban azonban ezek eléggé magától értetődőek ahhoz, hogy ne ezeket értsük liberális demokrácia alatt, és látszik is a tendencia, hogy egyre inkább az emberi jogok posztmodern értelmezése újabb és újabb vívmányainak elfogadását értik liberális demokrácia alatt. Hozzátenném, a liberális jelző a demokrácia szó előtt egy megszorító jelző, azaz nem több, hanem kevesebb demokráciát jelent, amennyiben nem dönthet mindenről a többség. A liberális demokráciánál a részvételi vagy a közvetlen demokrácia több demokráciát jelent – viszont valószínűleg rosszabbul, nehézkesebben működőt. Egy barátom nemrég hívta fel a figyelmet, hogy két, a nácizmus elől Amerikába menekülő, konzervatív politikai gondolkodó, Leo Strauss és Eric Voegelin „a posztliberális rend utáni kutatásról” írtak könyvet, mivel a liberális rendet túlságosan formálisnak és procedurálisnak találták.

hvg.hu: Mit ért Orbán Viktor és mit ért a közönsége "liberális" alatt?

Sz. G.: Orbán közönsége elég sokszínű és sokrétű. Orbán Viktor maga szerintem itt elsősorban az általa sokat szidott „neoliberális” gazdasági rendet érti liberálison, a „spekuláció” és az „extraprofit” túlságos térnyerését, valamint hogy túl sokan nem dolgoznak a szociális háló túlságosan sűrűre szőtt fonalai miatt. De amúgy a liberális demokráciával szembe lehet állítani egyfajta kereszténydemokráciát is, akár.

hvg.hu: Mi következik Orbán beszédéből?

Sz. G.: Semmi extra, Orbán mondott egy tüzes beszédet, aminek a lángjaiba most mindenki belenyúl. Orbán tulajdonképp annyit mondott, hogy azt csinálja, amit eddig is csinált. Szerintem itt a következő választások elmaradását és a teljes államrend átalakítását vizionálni tévedés.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn
©

Lukács Csaba

A Magyar Nemzet és a Magyar Nemzet Magazin újságírója pár napja vezércikkben foglalkozott Orbán tusványosi beszédével, amely leginkább a miniszterelnök sajtófőnökének szóló beszólásról kapott nagy nyilvánosságot. Lukács riporterként – a Baptista Egyház misszióit is követve – már bejárta a fél világot, emlékezetesek dél-amerikai, kínai és észak-koreai tudósításai, 2011-ben pedig Diktátorok könyve címmel tanulmányt írt a kelet-európai autoriter rezsimekről.

hvg.hu: Önnek mit jelent a liberális demokrácia?

Lukács Csaba: Számomra a liberális demokrácia – magyar változatban legalábbis – az erősek mérték- és gátlástalanságát, a gyengék eltaposását, a minden áron való profithajhászást jelenti a közösségi érdek és a fenntartható fejlődés ellenében. Piacszerzést szolgáló privatizációt (miután bezárjuk a megszerzett gyárakat, lásd magyar étolaj- és cukoripar), az erőforrások és a természet gátlástalan kihasználását (például ciántechnológiás bányászati projekt minden áron való megvalósításának kísérlete Romániában a politikusok többszöri megvásárlásával), a termelés azonnali áttelepítését olcsóbb munkaerejű országokba akkor is, ha bizonyítottan embertelen körülmények között dolgoznak a gyakran gyermekkorú munkavállalók.

hvg.hu: Mit ért Orbán Viktor és mit ért a közönsége "liberális" alatt?

L. Cs.: Szerintem Orbán Viktor és közönsége a fentiekhez hasonló jelenségeknek kritikátlan elfogadását (lásd még: a piac döntött, ez a kapitalizmus, ilyen a tőke természete stb.) érti, és nem ideológiai-politikai definíciókban gondolkodik.

hvg.hu: Mi következik Orbán beszédéből?

L. Cs.: A tusványosi beszédben túl sok új elemet nem láttam, szerintem nem új irányba fordulást jelző (kormány) programbeszéd volt – ehhez hasonló gondolatokat többször hallottunk a kormányfőtől.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI / hvg.hu Itthon

A Századvég elnöke elmondja, mire gondolt Orbán

Orbán Viktor nem mondta, hogy kiveszi az alkotmányból a liberális alapjogokat, azokat nem kell védeni, de nem szabad kritikátlanul azt mímelni, hogy ezek a dolgok így mehetnek - Lánczi András politológus szerint így kell értelmezni a miniszterelnök szombati tusnádfürdői beszédét.

MTI Világ

Kezdődik a jubileumi Tusványos

A keddi, "nulladik" napon, az első, 1990-ben rendezett szabadegyetem ötletgazdái és alapítói felkeresik az eredeti helyszínt a közeli Bálványosfürdőn, ahol pódiumbeszélgetésen értékelik a Tusványos közéleti hatását.

Kertész Ákosról szóló portréfilmet mutatnak be a 17. Spinoza Zsidó Fesztiválon

Kertész Ákosról szóló portréfilmet mutatnak be a 17. Spinoza Zsidó Fesztiválon

És akkor Trump megsértődött, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot

És akkor Trump megsértődött, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot

Halálos baleset percekkel az esküvő után

Halálos baleset percekkel az esküvő után

Kövér László: Aggasztó az emberi intelligencia csökkenése

Kövér László: Aggasztó az emberi intelligencia csökkenése

Lezárnak egy vasúti átjárót a XVII. kerületben két napra

Lezárnak egy vasúti átjárót a XVII. kerületben két napra

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese