szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az amerikai elnök mögött álló befolyásos amerikai körök veszélyben érzik azokat a magyarországi szervezeteket, amelyeket támogatnak, ezért emlegette múlt héten Barack Obama rossz példaként Magyarországot a civil szervezetekkel kapcsolatban – állította a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjúban. L. Simon László arról is beszélt, hogy nem akart közellenséggé válni a reklámtörvénnyel, és „rendkívül álszent dolognak tartja”, ha valaki mégis ennek minősíti őt.

Az amerikai elnök a Clinton Globális Kezdeményezés nevű szervezet New York-i éves tanácskozásán múlt csütörtökön arról beszélt, hogy a civil társadalmakra nehezedő nyomás a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza, és a rossz példák között említette Magyarországot.

L. Simon László ezzel kapcsolatban azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy Magyarország amerikai és nyugat-európai bírálói egy jól működő hálózatot féltenek, amikor a civilek elleni fellépéssel vádolják a magyar kormányt. A hálózat finanszírozása szerinte nagyon átgondolt, politikai-ideológiai szempontok húzódnak meg mögötte, és az amerikai elnök mögött álló befolyásos körök most attól tartanak, hogy kár érheti az általuk támogatott itthoni szervezeteket.

Az államtitkár úgy fogalmazott: beszédes, milyen nagy átfedések vannak a Norvég Alap és a Soros Alapítvány által támogatott szervezetek között.

A Soros Alapítvány 2,4 millió dollár támogatást kapott korábban a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe-tól, amelyet 2002-ben alapítottak az Egyesült Államokban. Soroséktól pedig 2003-ban öt szervezet nyert itthon 71 millió forintot pályázaton, köztük a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság. L. Simon szerint „direkt kapcsolat” van a Trust-Soros vonalon és a Norvég Civil Alapból támogatott szervezetek között, ezért érthető, miért szólalt meg Barack Obama múlt héten a civilek ügyében – derül ki az interjúból.

A politikus felvetette azt is, hogy a Soros Alapítvány pályázataiból fontos szociális tevékenységet folytató, keresztény egyházakhoz köthető civilek maradtak ki. Konkrét neveket azonban nem említett.

L. Simon László szerint a Gyurcsány-kormánynak annak idején Csehország példáját kellett volna követnie, mert ott a pénzügyminisztérium kezeli a Norvég Civil Alapot, nálunk pedig egy civil szervezetre, az Ökotárs Alapítványra bízták ezt a feladatot.

MTI / Mohai Balázs

Az államtitkár arra a kérdésre, hogy akarják-e emelni a reklámadó mértékét, azt válaszolta: a Népszabadság írt ilyesmit, ő nem tud erről, és szerinte szomorú, hogy egy nagy múltú napilap a bulvár irányába mozdul el, „így próbálja megtartani az igencsak megfogyatkozott olvasótáborát”. Egy újabb kérdésre viszont már úgy válaszolt, hogy készülnek az adótörvények, áttekintik a reklámadó rendszerét, és ezután hoznak döntést. Megjegyezte: Lázár János miniszter azt nyilatkozta a napokban, elképzelhető, hogy lesz valamilyen változás.

L. Simon László azt mondta: egyáltalán nem akart közellenséggé válni a reklámadóról szóló törvény benyújtásával, ugyanakkor „rendkívül álszent dolognak tartja”, ha valaki mégis ennek minősíti őt, mert a jogszabály szerinte nem sérti a sajtószabadságot. Úgy látja, hogy a sajtószabadságot elsősorban a lapok tulajdonosi körei befolyásolják.

Az államtitkár a reklámadóval kapcsolatban az interjúban bizonyos közvélemény-kutatásokra hivatkozott, amelyek szerinte az intézkedés bevezetésének helyességéről szólnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!