„Van olyan település, ahol létezik ugyan MSZP-szervezet, de nemhogy odáig nem jutottak el az idei két választáson (a parlamenti, és a helyhatóságin, az EP-választás listás volt – a szerk.), hogy jelöltet indítsanak, hanem még támogatni sem támogattak senkit. Ez egyszerűen példátlan” – így dohogott egy szocialista vezető a párt működésével kapcsolatban egy, az önkormányzati választásokat értékelő beszélgetésen.

Az MSZP-ben a rendkívül alacsony várakozások miatt (Bokros Lajos érje el legalább Horváth Csaba négy évvel ezelőtti eredményét Budapesten, országosan pedig ne essenek legalább vissza) korántsem alakult ki olyan válsághangulat, mint a tavaszi parlamenti, illetve EP-választások után, főleg, hogy az MSZP kétségtelenül a legerősebb baloldali ellenzéki párt maradt, a DK, és az Együtt-PM meg sem tudta közelíteni ezúttal eredményüket. A következő időszakot így viszonylag nyugodtabb hangulatban várhatják a szocialisták, a párt vezetéséből többen úgy nyilatkoztak lapunknak, ha csak valami váratlan nem történik, akkor a nyár elején, a kongresszuson megválasztott új elnökség és Tóbiás József kitölti kétéves mandátumát. (A budapesti pártvezetést illetően ez már annyira nem biztos, bár úgy tudjuk, a Bokros Lajos támogatása körüli nyílt ellentét okozta feszültség az országos és a budapesti elnökség között az elmúlt napokban jelentősen enyhült.)

Áramvonalasítanak

Ebben a helyzetben pedig – egy befolyásos MSZP-vezető szerint – az új pártvezetés első dolga a párt szervezeti átalakítása lesz, méghozzá a következő hetekben. Év végéig már szeretnék is kialakítani az új pártszerkezetet. A változásokat egy forrásunk szerint két dolog kényszerítette ki: az új választási rendszerhez nem igazodott korábban a párt megfelelően, másrészt – ezt a megyei közgyűlések eredményei, ahol az MSZP harmadik helyre szorult vissza a Jobbik mögé, világosan mutatják – a kistelepüléseken, a falvakban „elfogytak” a szocialisták.

„Jelenleg a működési költségeink 80 százalékát a budapesti központ fenntartása adja, a teljes vidéki hálózatunk osztozik a maradék húszon. Ezt az arányt pont az ellenkezőjére kell fordítani” – mondta a már idézett MSZP-s vezető, érzékeltetve, hogy milyen komoly változások jöhetnek. Ennek jegyében próbál a párt megszabadulni a drága és jelenleg túlméretes Jókai utcai székháztól, és emiatt volt leépítés a központi pártapparátusban. A párt vidéki hálózatában ellenben bővülés jön, információink szerint jelenleg 103 fizetett alkalmazott van, hozzájuk újak fognak csatlakozni.

A legfontosabb szerkezeti változás, hogy az MSZP-ben is bevezetik a választókerületi felelősi rendszert (mint az a Fideszben már működik), vagyis a 106 egyéni választókerületnek meglesz a maga vezetője. Ezzel párhuzamosan az MSZP-ben hagyományosan erős középvezetői szint, a megyei elnöki ugyanakkor megmarad, sőt, a megyei elnököknek fontos szerepe lesz a választókerületi vezetők kiválasztásában, az egyes megyékben dolgozó választókerületi felelősök munkájának összehangolásában is.

A választókerületek ugyanakkor nagy önállóságot kapnak majd helyi tevékenységükben, így a gazdálkodásban is. Erre mondta azt némi iróniával egy MSZP-s forrásunk, hogy lehet ugyan az „MSZP fideszesítéséről” beszélni, de akkor ez a 90-es évek elejének Fidesze lesz, ahol a helyi szervezetek szintén komoly önállóságot élveztek még. Bevezetik ugyanakkor a „feladatfinanszírozást” is, vagyis a normatív támogatások helyett inkább konkrét programokra, feladatokra adnának pénzt.

Ahol csak lehet

A cél ugyanakkor, hogy minél több településen jelen legyen az MSZP. „Ha nem is kell minden faluban irodát, alapszervezetet tartani, de legyen egy olyan, helyben meghatározó ember, akinek a szavára odafigyelnek, és akiről tudják, hogy MSZP-s, és ez az ember rendszeresen legyen elérhető a helyiek számára. Akár egy kocsmában is” – mondta forrásunk. Ezzel együtt megvizsgálják, hogy lehet-e spórolni az irodahálózaton, de ez vidéken nem irodamegszüntetéseket jelent majd, az viszont elképzelhető, hogy ahol lehet, kisebb, olcsóbban fenntartható irodákba költöztetik a munkatársakat.

Bár a pártvezetés továbbra sem akar a helyi emberek kiválasztásába beleszólni, számon kérni viszont a központi elnökség (is) fog. Az elvárás minden helyi szervezet felé, hogy évente legalább két olyan programot (fórumot, falunapot, majálist stb.) szervezzen, ahol az adott településen élő MSZP-sekkel, a térség országgyűlési képviselőjével közvetlenül találkozhatnak az érdeklődők. „Nem szólunk bele a helyi személyi ügyekbe, de mi fogjuk jelezni, ha valakivel nem leszünk elégedettek” – mondta forrásunk.

A szervezeti kérdések mellett információink szerint többek között a párthoz közel álló, azzal rendszeresen kommunikáló értelmiségi hátország tagjaiban is komoly vérfrissítés készül, az eddigi liberális(abb) közgazdászok helyett például vállaltan baloldali, globalizációkritikus véleményformálók is feltűnhetnek a közeljövőben – a pártvezetés szándéka szerint.