Jó érzékkel időzítették mostanra azt a konferenciát, amelyen különböző tisztségviselők számoltak be az általuk végzett korrupcióellenes tevékenységéről. Bár az időpontot nem nagyon lehetett későbbre tolni, ugyanis az esemény apropóját a 2011 novemberében aláírt, az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről szóló közös nyilatkozat évfordulója szolgáltatta. A rendezvényen fölszólalt

Darák Péter, a Kúria elnöke,

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

Polt Péter legfőbb ügyész,

Pintér Sándor belügyminiszter,

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Most, hogy hazánk egyértelműen a korrupció elleni harc nemzetközi éllovasának számít, és hogy állami vezetőinket tárt karokkal várják a világ minden pontján, arra lehetett számítani, hogy a magas rangú előadók komoly sikerekről számolhatnak be az Igazságügyi Palota diplomatákkal zsúfolt dísztermében. Különös bájt kölcsönzött a szituációnak, hogy a külképviseletekről érkező meghívottak között ott szorongott André Goodfriend, amerikai ügyvivő is, aki azokban a percekben értesülhetett arról, hogy a NAV elnöke – aki fájóan hiányzott az együttműködő szervezetek irányítói közül – följelentette rágalmazásért. Hiába, meg kell válogatnia a szavait annak, aki a magyarországi közélet tisztaságának makulátlanságát kétségbe vonni merészeli.

MTI / Bruzák Noémi

Ebben a hangulatban nyitotta meg a rendezvényt a legfőbb ügyész, aki a három évvel ezelőtti megállapodást méltatva „párját ritkító” együttműködésről beszélt hangsúlyozva, hogy nem kampányszerű eseményre jöttünk össze, hanem egy tervezett menetrend szerint haladnak előre a különféle állami szervek és intézmények, és időről időre ismertetik és tárgyalják meg tapasztalataikat.

Ennek sorát ezúttal Darák Péter Kúriaelnök kezdte, aki hogy valamiféle aktualitást is adjon a témának, egy 1931-e idézettel elevenítette föl a „jó bíró” ismérveit. Majd rátért a korrupcióelleni küzdelem húsbavágó intézkedéseire, úgymint: határozatszerkesztési-gyakorlat átalakítása, a határozatok jobb hivatkozhatóságának megteremtése, az ügyelosztási rend automatikussá tétele és a belső kontroll erősítése. Utóbbi körben kiemelte az ellenőrzési nyomvonalak létrehozását, egy ilyen ellenőrzési nyomvonalat föl is mutatott, majd átadta a szót Handó Tündének.

„Aki becsületét veszti el, mindenét elveszti” – indította beszédét az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Handó, aki civilben a kormánypárt európai parlamenti képviselőjének felesége, ezután arról számolt be, hogy Magyarországon az uniós átlagot meghaladó mértékben bíznak az állampolgárok a bírói szervezetben. Konkrétan a korrupcióról szólva a következőket tudta fölsorolni: bírósági titkárok találkozása középiskolásokkal, gyermekszobák a bíróságokon, képzések bevezetése, külön testület fölállítása a fegyelmi ügyeknek, Etikai Kódex. Végül szép szavakkal emlékezett meg arról, hogy jogászoknak szinte papi hivatásként kell szakmájukra tekinteni.

Handót Polt Péter követte ezúttal nem házigazda minőségében, hanem legfőbb az ügyészség vezetőjeként szólt hozzá, leszögezve, hogy szervezetüket két fajta kötelezettség terheli a korrupcióval kapcsolatban, egyfelől a belső működés átláthatóvá tétele, másfelől a közélet tisztaságáért a büntetőjog eszközeivel vívott küzdelem. Az előbbi körben a stratégiai akciótervet és az elfogadott etikai szabályzatot említette, míg az utóbbi, tehát a bűnüldözés terén való elkötelezettséget a kormánypárt egykori képviselőjelöltje, etikai bizottságának volt elnöke szerint a következők mutatják:

rendőri intézkedésekkel összefüggésben, hivatali vesztegetés miatt 360 személlyel szemben indult eljárás,

a határokon megvalósított bűncselekményekben 165 terhelt érintett,

150 NAV-munkatárssal szemben fogalmaztak meg gyanút, illetve emeletek vádat,

a közigazgatásban dolgozók közül 234 kerültek az ügyészség látókörébe,

közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban 55 terhelttel szemben jártak el,

valamint kiadtak több mint 500 közleményt.

Látható, hogy az ügyészség igen aktív a nagyhalak kézre kerítésében, ennek érdekében erősítették meg például a korrupcióval szembeni ügyészi harc fő szervét, a Központi Nyomozó Főügyészséget, amelynek elöljáróját nem véletlenül tüntette ki korábban maga, Orbán Viktor is.

Az eddigi tapasztalatokat megnyugtató módon összegezte egy legfőbb ügyészi körlevél, amely kitért arra is, hogy mindig fel kell tárni, hogy az elkövető a bűncselekménnyel összefüggésben gazdagodott-e, és ha igen, úgy meg kell tenni a vagyonelkobzás érdekében a szükséges kényszerintézkedéseket. Polt végül megemlékezett arról, hogy közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a Transparency International Magyarországgal a korrupció elleni hatékonyabb fellépés során történő együttműködésről.

Következett Pintér Sándor belügyminiszter, aki korunk kiemelten veszélyes társadalmi jelenségeként jellemezte a korrupciót. A korrupcióról Pintér szerint tudni kell, hogy

alattomos, ezért különösen veszélyes,

ám a korrupcióval való gyanúsítás ugyanilyen káros.

Más tudósítások ezt a kijelentést úgy értékelték, hogy a miniszter ezzel meggondolatlan Goodfriendnek üzen, azonban a célzást a magáról sokszor megfeledkező sajtóra is legalább annyira lehetett érteni. Az ő – mármint a média jelenlévő képviselő – megnyugtatására Pintér kijelentette, hogy a kormány zérótoleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Ennek garanciája nem más, mint a volt cégtulajdonos Pintér (akinek egykori cégei sorra nyerik a különféle megbízásokat), mivel a korrupcióval szembeni föllépés kormányzati szinten a Belügyminisztériumhoz került, mégpedig azért, mert az MTA tagjai után a rendőrségben bíznak leginkább a magyarok.

A miniszter szólt arról is, hogy a megtorlás mellett a megelőzés ugyanilyen fontos, és hogy partneri kapcsolatot kell kiépíteni a civil szervezetekkel, mert az ő figyelemfelkeltő jelzéseikre figyelni kell, ehhez még hozzáfűzte, hogy korrupciós ügyben a bejekentőt nem érheti hátrány.

A megelőzés fontosságáról Domokos László ÁSZ-elnök is beszélt. A kormánypárt egykori országgyűlési képviselője nem kis büszkeséggel említette, hogy holland mintára jött létre a korrupcióval szembeni küzdelem magyar modellje, amelynek tapasztalatait nemsokára az ukrán számvevőszék is kamatoztathatja.

Ez azért lényeges, mert ÁSZ a korrupció elleni harc motorja, és mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a demokratikus intézményrendszer független alapintézménye. Küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, és hozzájáruljon a „jó kormányzáshoz” – vélekedett Domokos.

„A korrupció elleni harcban mindenkire szükség van” – ezt már az utolsóként fölszólaló Répássy államtitkár mondta, aki kétségeit is megosztotta a közönséggel. Szerinte dilemma, hogy ott nagyobb a korrupció, ahol sorra leplezik le az ilyen jellegű eseteket, avagy ott, ahol csak elvétve akad erről beszámoló a híradásokban. Az is kérdéses, hogy használ-e a politikusok bebörtönzése, avagy ez csak a szélsőségeket erősíti.

Ő mindenesetre már látott példát arra, hogy korábbi nagyhatalmú személyek megszégyenülten kerültek ki eljárásokból, de arra is, hogy fölmentették végül az addigra már politikai hullává vált gyanúsítottat. Szerencsére ennek megvitatása nem ennek a konferenciának a feladata – tette hozzá, inkább rátért tárcájának feladataira.

Ez a jogalkotást jelenti elsősorban, azon belül pedig két eredményről tud beszámolni: az új BTK és a bejelentővédelmi törvény. Emellett a vagyonnyilatkozati eljárások fontosságát hangoztatta, amely intézményt sajnos sokan lebecsülnek, pedig annak hasznosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy idén éppen egy vagyonnyilatkozatba bele nem írt tétellel

bukott le az egyik parlamenti párt elnökhelyettese.

A kimerítő, részletgazdag konferencia összegzése tehát: eredmények, sikeres együttműködés, magas állampolgári bizalom, MSZP. Ezúttal nem esett szó villákról, szállodákról, vadászatokról, luxus utakról, autókról, órákról, közbeszerzésekkel hizlalt cégekről, falubeli gázszerelőből multimilliárdossá vált vállalkozóról, összefonódásokról, hosszú évekig büntetlenül folytatott, és hivatali mulasztások sorát fölvető adócsalásokról, a törvényes költségkereteket látványosan meghaladó pártkampányokról, az emlegetett Transparency elleni összehangolt kommunikációs hadjáratról, meggyanúsított feljelentőről. Talán legközelebb.