Elsöprő többségében vidéken született jogászokból áll Orbán Viktor harmadik kormánya, amely pénteken tette le az esküt a Parlamentben. A nyolc állam- és jogtudományi doktort, két teológust és egy közgazdászt felvonultató kabinet – amiben az átlagéletkor 52 év – tagjainak csaknem háromnegyede a diplomáját Budapesten szerezte, míg három miniszter Szegeden. Az előzőtől nem túl sokban különböző új adminisztráció doyenje a 66 éves Pintér Sándor belügyminiszter, aki a legutóbbi ciklusban már nemcsak a rendőrséget és az önkormányzatok működését felügyelte (mint 1998–2002 között), hanem a belső polgári titkosszolgálatokat és a büntetés-végrehajtást is. A németek által 1944 márciusában letartóztatott Keresztes-Fischer Ferenc után, aki két periódusban összesen kilenc és fél éven át irányította a BM-et, a többpárti parlamentekben immár Pintér töltötte el a második leghosszabb időt a belügyminiszteri bársonyszékben. A magyar diplomácia eddigi vezetője, a héten leköszönt, 70 éves Martonyi János szintén két teljes ciklussal a háta mögött pedig az utóbbi másfél évszázad leghosszabb ideig szolgáló külügyminiszterének számít (lásd táblázatunkat).

Orbán Viktor választási gyűlésen. Új kiszemeltek
Stiller Ákos
A kormány legfiatalabb tagja a Miniszterelnökséget vezető, 39 éves Lázár János, aki az új kormánystruktúrát meghatározó törvény előterjesztőjeként elég különös expozét mondott a parlamentben. Miközben az alaptörvény továbbra is a miniszterek egyenrangúságát és önállóságát rögzíti, Lázár voltaképpen nyolc „szakminisztériumra”, illetve a „kvázi politikai minisztériumként” működő Miniszterelnökségre osztotta a kabinetet. Efféle distinkciót Orbán Viktor kormányzása idején szociológiai értelemben kétségkívül már eddig is lehetett tenni, a szisztéma hivatalos megerősítése és kirívó deklarálása azonban mindenképpen új fejleménynek mondható.
Ugyancsak feltűnő volt, hogy a 28 perces expozé során Lázár különféle kifejezéseket váltogatva szám szerint 42 alkalommal ejtette ki kellő áhítattal a „miniszterelnök úr”, a „végrehajtó hatalom egyes számú vezetője” és más titulusokat használva főnöke rangját és nevét. Az új kancelláriaminiszter nem mulasztott el szót ejteni a Házban Orbán „páratlan tapasztalatáról” sem, az utóbbi hetek konzultációsorozata kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy „a harmadik miniszterelnöki eskütételhez méltó bölcsességre vall, ha az ember meghallgatja ezeknek a társadalmi szervezeteknek a véleményét”. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény prezentációja olyan hízelgő stílus bemutatkozásával párosult az Országgyűlésben, ami eddig ismeretlennek számított a modern magyar demokráciában, s távol állt az e poszton Lázár-előd Stumpf István és Navracsics Tibor nyilvános megszólalásaitól.
A kormány 11 tagja közül csak ketten – Pintér Sándor és az igazságügyi tárcát mostantól irányító Trócsányi László jogászprofesszor – kerültek pártpolitikai hinterland nélkül Orbán harmadik csapatába. Az 58 éves egyetemi tanár, aki a Martonyi-korszakban előbb Brüsszelben, majd Párizsban volt nagykövet, a hírek szerint az uniós joggal összhangban álló minőségi jogalkotást tekinti egyik legfőbb célkitűzésének. A tárcánál megszervezendő három államtitkárság egyike ennek megfelelően a brüsszeli ügyekkel foglalkozik majd – mint hírlik, Berke Barna, Sólyom László korábbi tanácsadója vezetésével –, a másik az igazságügyi hivatásrendekkel tart kapcsolatot, s persze lesz a tárcának kodifikációs részlege is. A büntetés-végrehajtás, amit idehaza hagyományosan az igazságügy-miniszter felügyel, az előző ciklushoz hasonlóan továbbra is a BM-hez tartozik majd. Trócsányi egyetemi emberre valló szellemi poggyásszal érkezik a kabinetbe: pár hete jött ki Alkotmányos identitás és európai integráció alcímmel kismonográfiája, amely a magyar és az uniós jog kapcsolatát elemzi.
A harmadik Orbán-adminisztráció másik vadonatúj tagja Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. A Németh Lászlónét felváltó, a Fidesz és a KDNP komplikált kapcsolatrendszerébe kibogozhatatlanul beépült, 46 éves kisvárdai ügyvéd a kisebbik kormánypárt frakciójában ül, miközben tagja a fiatal demokraták országos választmányának. A parlamentbe 2010-ben bejutott jogászt, aki az elmúlt években a harmadik leggazdagabb képviselőnek számított a T. Házban, az utóbbi időben több támadás is érte off-shore cégekkel fennálló kiterjedt kapcsolata okán; az Együtt–PM emiatt tiltakozott is kormánytaggá kinevezése ellen.

Az új adminisztráció összetétele a hírek szerint nem végleges. Ősszel várhatóan tagja lehet a Fidesz két közgazdász politikusa, a ma még polgármester Rogán Antal és Kósa Lajos. Utóbbi nemrég egy interjúban utalt arra, hogy deregulációs feladatokat láthat el a kormányban. Várhatóan Rogán sem fog megszakadni a munkától, ami állítólag rá vár a kabinetben, ahol a hírek szerint politikai egyeztetéseket folytató tárca nélküli miniszter lehet.
Ennél jóval súlyosabb kérdés, lesz-e szerkezeti változás Magyarország kormányzati rendszerében a most kezdődő ciklusban. A Figyelő és a Népszabadság értesülése szerint Orbán azt fontolgatja, hogy Áder János mandátumának lejártakor ő veszi át az addig megerősítendő államfői hatalmat, a miniszterelnöki posztot pedig átadja Lázár Jánosnak. Ilyen váltás azonban szöges ellentétben állna azzal, amit Orbán az alaptörvény kapcsán pár éve kijelentett, nevezetesen hogy a parlamentáris berendezkedést nem kívánják megváltoztatni Magyarországon, hiszen az új szisztéma voltaképpen a francia félelnöki rendszer bevezetését eredményezné. Elsietettnek tűnik az ilyen közjogi átrendezés Orbán életkorára tekintettel is. 2017-ben a hivatalban lévő kormányfő 54 éves lesz, így – kétszeri államfői mandátummal számolva – 64 éves korában befejezhetné hazai politikai pályafutását. Orbán személyiségét figyelembe véve viszont nehéz elképzelni, hogy túl hamar – akár már a nyugdíjkorhatár elérése előtt – lemondana a politikacsinálás szenvedélyéről. Igaz, Sárközy Tamás Magyarország kormányzása 1978–2012 című könyvében történetesen éppen arról fantáziál, hogy Orbán Viktor „békés nyugdíjas korában a magyar labdarúgó-szövetség közmegbecsülésnek örvendő elnöke lesz hosszú éveken át”.
A miniszterelnök majdani államfővé választását eddigi helyettese sem tartaná racionális lépésnek. „Az a kancellária-demokrácia, amely az 1990-es Antall–Tölgyessy-megegyezés után kialakult, s mely gyakorlatilag máig érintetlen, hatékonyabb kormányzást tesz lehetővé, mint akár az elnöki, akár a félelnöki rendszer” – mondta a Heti Válasznak pár napja az új külügyminiszter, Navracsics Tibor, hozzátéve: „mindkét eset egyetértési kényszert jelent”. A jelenlegi szisztémán az ősszel várhatóan uniós biztossá váló politikus – akinek a helyére valószínűleg Szijjártó Péter lép – szerint ezért „nincs értelme változtatni”. Orbán a miniszteri felkérések során állítólag maga sem célzott arra, hogy új kormányának tagjai eleve csak három évre tervezzenek.
BABUS ENDRE