Kihez repülnek a magyar MiG-ek?

„Ott állnak Kecskeméten, és várják a vevőjüket, több kísérletet is tettünk erre, sajnos azonban senki sem vásárolta meg eddig. Eladók, tehát aki tud rá vevőt, szóljon” – ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter mondta a Gripen-beszerzés nyomán hadrendből kivont orosz MiG–29-es vadászgépekről az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának összevont ülésén júniusban miniszterjelölti meghallgatásán. Hende szavai a jegyzőkönyv szerint derültséget keltettek a bizottsági tagokban, annak ellenére, hogy nem tudhatták: az előző ciklusban ugyanezt a tisztet betöltő miniszter nem fejtette ki az igazság valamennyi részletét. A repülők valóban nem keltek még el, de akkor már több komoly érdeklődő is volt rájuk.

 Május 30-án, vagyis napokkal a bizottsági fellépés előtt írta Hende az egyik érdeklődőnek, hogy „jelenleg a repülőgépek és a hozzájuk tartozó felszerelések értékesítési eljárás alatt állnak”, s csak ezeknek az eljárásoknak a kudarca esetén állnak szóba más vevőkkel. A levél címzettje a miskolci Borsodi Általános Gépgyár Kft. (Bsgép) volt, amely lengyel partnerével, a Metalexport-S nevű varsói céggel, Irak kormánya megbízásából 33 millió dollárt kínált a 24 MiG-ért – értesült a HVG. A Bsgép ügyvezetője, Papp Csaba megkeresésünkre ezt nem cáfolta, de leszögezte, nehezményezi, hogy a honvédséggel tervezett ügyletei közül rendre az ő ajánlatai szivárognak ki, a versenytársaké nem, így sérülnek az üzleti titkai. A Bsgép szintén ajánlattevő volt a botrányos helikopterbeszerzésen, amelynek végén közbeszerzési eljárás nélkül szállíthatott áprilisban 3 milliárd forint értékben Mi–8-asokat a korábban MSZP-közelinek mondott Solar Kft. a HM-nek (HVG, 2014. április 26.), valamint indult az egy évvel ezelőtti állami légiflotta-pályázaton, amelyet az utolsó percben fújt le a honvédelmi tárca, s amelyről a hvg.hu írt.

Kecskeméti MIG-ek aktív korukban. Felszálló ágban?

Túry Gergely

A Hende által emlegetett pályázókról szinte semmit sem tudni. A repülőgépek állami tulajdonosát képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (MNV) a Honvédelmi Minisztériumot (HM) mondták illetékesnek a HVG érdeklődésére, a HM-ben érdemi válaszokat nem adtak, mondván, a kért információk „honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből” nem nyilvánosak. Nincs reakció a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól sem, amelytől azt kérdeztük, jelenleg kiknek van engedélyük arra, hogy MiG–29-es harci gépek értékesítéséről tárgyaljanak, és mely országokkal.

Mindez nem lenne mellékes, a Bsgép ugyanis az MNV-vel és a HM-mel március óta folytatott tárgyalása, levelezései során rendre hivatkozik arra, hogy cége és varsói partnere a NATO-szövetséges bagdadi kormány megbízásából jár el. Csakhogy a HVG tudomása szerint ugyanerre hivatkozik a másik két – egyelőre titokként kezelt kilétű – érdeklődő is. Úgy tudni, a magyar hírszerzéshez is eljutottak értesülések arról, hogy Irak nehezményezi, amiért valakik visszaélnek a nevével, adott esetben ezzel elodázva az ország beszerzését nem mellékesen a feszült közel-keleti politikai helyzetben, a muszlim szélsőségesek elleni polgárháborúban. A vásárló kiléte magyar szempontból azért fontos, mert működőképes harci gépek csak államok tulajdonában lehetnek, az ő úgynevezett végfelhasználói igazolásukat az adásvételhez csatolni kell.

Núri al-Maliki iraki miniszterelnök néhány hónapja levelet írt Orbán Viktornak arról, hogy országa megvenné a 24 vadászgépet Magyarországtól. Al-Maliki nem említi Irak magyar partnerét, utal ellenben egy iraki delegációra, amely kész tárgyalni a részletekről Budapesten. A delegáció ügye többször visszaköszön a Bsgép és a HM levelezésében is: a magyar cég rendre a schengeni vízumhoz szükséges meghívókat szorgalmaz az irakiaknak, de lapzártánkig nem sikerült beszereznie.

Egy vezető HM-tisztviselő a HVG tudomása szerint a készülő ügyletet ismerő zárt körben azt közölte a múlt héten, hogy a titokzatos értékesítési procedúra (aminek befuccsolása esetén jöhetne csak szóba a borsodiak ajánlata) pár napon belül befejeződik. Az úgynevezett inkurrenciakészlet (a hadrendből kivont harcászati eszközök) értékesítését végző HM-cég, a HMEI Zrt. honlapján a MiG-ekkel kapcsolatos legfrissebb információ tavaly áprilisi: akkor írták ki az utolsó nyilvános tendert bruttó tízmilliárd forintért 18 MiG–29-B és 6 MiG–29-UB típusra (az első az együléses harci, a második a kétüléses kiképző változat, mindkettő korszerűsíthető még), érvényes ajánlat határidőre azonban nem érkezett. A Bsgép – mint az ügyvezető elmondta – a megbízóival kötött szerződése értelmében kénytelen minden követ megmozgatni, adott esetben akár a tulajdonos MNV-t beperelve a bíróságtól azt kérni, állapítsa meg, hogy ajánlatai érvényesek és jogszerűek voltak, így kényszerítve tárgyalóasztalhoz a magyar államot.

A kormányzati szerződésstop aligha lehet a halogatás oka. A korlátozásról egyébként a HM-ben az a vélekedés, hogy a tilalom a folyamatban lévő ügyletekre nem vonatkozik. A HMEI-honlap tanúsága szerint a kiárusítás folyik. A honvédségi cég a napokban például – két tenderen – összesen száz T–72-es harckocsit hirdetett meg. A korábban felkínált 58 belorusz és lengyel gyártmányú hasonló tankra pedig már van is vevő: a tavaly novemberben alakult, csehországi magánszemélyek tulajdonában lévő Excalibur Defense Kft.

RÁDI ANTÓNIA