szerző:
hvg.hu

Nyílt levélben kérte Áder János köztársasági elnöktől öt civil szervezet, hogy az Alkotmánybíróságnál kérjen alkotmányossági vizsgálatot a paksi bővítés adatait titkosító törvény miatt.

Nem állja ki az alkotmányosság próbáját az a kedden elfogadott törvény, amely 30 évre titkosítja a paksi bővítés egyes üzleti és műszaki adatait - közölte nyílt levelében a Transparency International, a TASZ, a K-Monitor, az Energiaklub és az Átlátszó.hu. A szervezetek ezért azt kérik Áder Jánostól, kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot az Ab-nél a jogszabállyal kapcsolatban.

A kedden elfogadott törvény 5. paragrafusa a nyílt levél aláírói szerint súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét. Ebben az szerepel, hogy a paksi beruházással összefüggésben az orosz kijelölt szervezet és alvállakozói és a magyar kijelölt szervezet és alvállalkozó közötti szerződések üzleti és műszaki adatai, illetve az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok 30 évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A civil szervezetek szerint az alaptörvény értelmében „mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. Az alaptörvény előírja továbbá, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok" - idézték fel.

Hozzátették, hogy az alaptörvény azt is kimondja, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”. Idéznek egy 2004-es Ab-határozatot is, amely szerint „egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.”

A paksi titkostásról elfogadott törvény 5. paragrafusa nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel, harminc éven át tesz hozzáférhetetlenné minden, a paksi atomerőműt érintő beruházással összefüggő üzleti és műszaki adatot, valamint az ilyen adatokkal összefüggő döntések megalapozását szolgáló minden adatot.

A paragrafus azonban elmulasztja meghatározni azokat a konkrét nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket, amelyekre hivatkozással általános jelleggel és differenciálatlanul kizárja a jelzett közérdekű adatok megismerhetőségét - szól az Áder Jánosnak címzett levél.

A módosító javaslat indokolásából is mindössze annyi tudható meg, hogy a „módosítással a törvényjavaslat teljes összhangba kerül az Infotv. közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos rendelkezéseivel”. Annak kifejtésével azonban adós maradt az elfogadott törvény és az ahhoz fűzött indokolás is, hogy a közérdekű adatok ilyen széles körének a megismerhetőségét harminc éven át generális jelleggel kizáró rendelkezés pontosan milyen módon szolgálja Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, illetve a szellemi tulajdon védelmét - írták a civil szervezetek.

Ezáltal az elfogadott törvény 5. paragrafusa a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az előbb megnevezett értékek védelméhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban korlátozza, mivel az üzleti, a műszaki és a döntés előkészítő adatokat teljes egészében megismerhetetlenné teszi, függetlenül attól, hogy azok egyébként bármilyen formában érintenek-e egyáltalán nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdeket - közölték a szervezetek. Az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéknél nagyobb alapjog-korlátozás pedig szerintük sérti az alaptörvény rendelkezéseit.

Az ominózus törvény 5. paragrafusa a levél szerint ezen túlmenően kiüresíti a közérdekű adatok megismerése iránti igény elutasításával szembeni bírósági felülvizsgálat lehetőségét is. Az érintett adatok megismerhetővé tételét az adatkezelő nem mérlegelheti, a paragrafusban foglalt kategorikus rendelkezés következtében azok egyáltalán nem ismerhetőek meg.

Ennek megfelelően sem az adatkezelő, sem a bíróság számára nem áll rendelkezésre az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló 2011-es törvny szerinti lehetőség az adatok megismerhetővé tételére még abban az esetben sem, ha az adat nyilvánosságához fűződő érdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdek. Mindez a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozására vezet - tették hozzá.

Az elfogadott törvény az alkotmányossági aggályokon túl a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel is ellentétes. Ez a rendelkezés ugyan lehetővé teszi egyes adatigénylések visszautasítását nemzetbiztonsági okról vagy a szellemi tulajdonjogokra tekintettel, azonban azt is rögzíti, hogy "a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket".

Az elfogadott törvény ezzel szemben mérlegelést nem tűrően elzárja a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől, így nem teszi lehetővé azt, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a megtagadás alapjául szolgál közérdek az adatigénylés teljesítése vagy annak megtagadása előtt egymással szemben mérlegelhető legyen - írták a levélben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A volt MTI-vezér "történelmi kötődésből" él exkluzív bérlakásban a Várban

A volt MTI-vezér "történelmi kötődésből" él exkluzív bérlakásban a Várban

Bullshit – a Hír Tv műsorába a halottgyalázás belefér, a tények már nem

Bullshit – a Hír Tv műsorába a halottgyalázás belefér, a tények már nem

Egyre kevesebb a bankfiók

Egyre kevesebb a bankfiók

A Fradi 17 milliárdnyi közpénzt kapott tavaly

A Fradi 17 milliárdnyi közpénzt kapott tavaly

Simicskáról sztorizik Dobrev Klára, és óriási ambíciók fűtik

Simicskáról sztorizik Dobrev Klára, és óriási ambíciók fűtik

Hibrid motorvonatokat venne a Balaton északi partjára a MÁV-Start

Hibrid motorvonatokat venne a Balaton északi partjára a MÁV-Start