Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csökkentené az elhatalmasodott állam méretét, az ügyeket a lehető legalacsonyabb szinten intézné, a politikája középpontjába az értékteremtő embert helyezné – az állam célja pedig az lenne, hogy azokat az emberek, akik méltánytalan helyzetben vannak, értékteremtő állapotba hozza. Múlt szombaton kiállt a térre, és elindította beszélgetéssorozatát Béndek Péter, a Polgári Konzervatív Párt elnöke. A hvg.hu-nak adott interjúban Orbán Viktor volt tanácsadója beszélt arról is, hogy a miniszterelnök miért nem értékalapú konzervatív kormányzást visz, és a rendszere miért hajaz erősen az autokratikus államok berendezkedésére.

hvg.hu: A Polgári Konzervatív Párt 2013 végén alakult párttá az Ez a mi hazánk nevű civil mozgalomból. Nagy dobást ígértek komoly nevekkel, aztán ez mintha elmaradt volna. Legutóbb a veszprémi időközi választáson akartak indulni, mégsem lett belőle semmi. Mi történt?

Béndek Péter: A pártot alapvetően olyanok alapították, akik mindenféle civil munkából élnek, nekik a politika nem a hivatásuk, és ez behatárolja, hogy ez a közösség mire képes. Lehet, többre vágytunk, de hamar kisült, hogy több időre van szüksége az országnak, hogy megszokjon egy alapvetően antietatista, vagyis államellenes gondolkodást. A politikai intézményrendszer sem úgy rétegződik, hogy preferálna egy ilyen új kezdeményezést, és nyilván csinálhattuk volna mi is jobban. Veszprém azért volt érdekes, mert úgy tűnt, sikerült magunk mellé állítanunk egy helyben ismert nevet, a volt fideszes polgármestert, de aztán valamilyen okból (amit én csak találgatni tudok, de nem fogok), felhívott, hogy mégsem vállalja. És akkor el kellett döntenünk, hogy Kész Zoltánnal szemben akarunk-e állítani egy ismeretlen ellenjelöltet, akinek semmi esélye nincs. Vagy nem indítunk senkit, de Készt akkor sem támogatjuk. Végül ez utóbbi történt.

©

hvg: A legújabb akciójuk egy beszédsorozat, amit a fővárosi Fővám térre hirdetett meg. Azt gondoltam, a Corvinus Egyetemen fog beszélni, de ehelyett kiállt a térre, és Hyde Park-szerűen kivitte a politikát a közösségi térbe.

B. P.: A politika közösségi foglalatosság. Magyarországon viszont a politikát maximum a kormányzati és parlamenti munkával, illetve az arra reflektáló tevékenységgel azonosítják, pedig alapvetően a közösséget és a társadalmat kellene szolgálnia, és ahogy az államszervezetnek is, alulról fölfelé kéne építkeznie. Sok gondunk abból származik, hogy a magyar állampolgárok érdektelenek, sőt illetéktelennek tartják magukat abban a kérdésben, hogy politikát műveljenek. Mi ezt szeretnénk feltörni.

hvg.hu: Azt mondja, nem volt még konzervativizmus Magyarországon, pedig Antalltól Orbánig többen erre az eszmére hivatkozva kormányoztak. Az első Orbán-kormány tanácsadójaként ön is egy konzervatívnak mondott kormánynak dolgozott. Ma pedig a Nézőpont Intézettől a Századvég-csoportig, Lánczi Andrástól G. Fodor Gáborig műhelyek, politikai szakértők fáradoznak azon, hogy a Fideszt és a konzervativizmust egy mezőben tartsák – hogyan akarja a Polgári Konzervatív Párt ezektől a hagyományoktól megkülönböztetni magát?

B. P.: A konzervativizmusnak nincsen egyetlen helyes definíciója, tehát nem vitatnám el senkitől, hogy konzervatívnak tartsa magát. Ennek ellenére a Lánczi-nyilatkozatokat vagy a G. Fodor-coming outot olvasva világosan látszik, hogy ők alapvetően egy hatalmi berendezés legitimizálására és a megfelelő politikai gyakorlat kialakítására törekedtek. Az övéké egy államelvű konzervativizmus, amit az állam és a szuverén (miniszterelnök) által definiált barátunk-ellenségünk viszonyt üzemeltet. Az értékeket, a társadalmi hagyományokat, a közösségek pluralizmusát, a jól működő társadalmakat keresztül-kasul behálózó intézményeket mind be akarják törni ebbe a duális viszonyrendszerbe, amit a miniszterelnök köré építenek ki. Ez folyik az utóbbi öt évben. Ezzel szemben a nyugat-európai közösségelvű konzervativizmus, mint a miénk, azt mondja, az államnak csak azt a szerepet kellene ellátnia, amit az alacsonyabb szintű, autonóm szerveződések (egyházak, karitatív szervezetek, önkormányzatok) nem képesek – mert az emberek számára a legalacsonyabb szinten történő feladatellátás a legátláthatóbb. Az állam nagyon eltávolodott a társadalomtól, gyarmatosította azt, s Láncziék konzervativizmus-felfogása lehetőséget adott annak az autokráciának a létrehozására, amit Láncziék nem hiszem, hogy vallanak, de ami a miniszterelnök sajátos én-felfogásából, politikai karizmájából, politikai messianizmusából következik. És az bizony közelít egy orosz típusú autokráciához.

©

hvg.hu: Arról is beszél, hogy nincs Magyarországon igazi baloldal. Egy helyütt úgy definiálja a baloldali ellenzéket, mint „az egykori állampárt káderhálózatán alapuló udvari ellenzéknek és kulturális hálózatának identitás- és érdekszövetsége”. Pedig akár közelebb is állhatna a baloldalhoz egy olyan felfogás, amit az imént elmondott.

Névjegy
Béndek Péter (1968) történelem–angol szakon végzett az ELTE-n, a filozófiai tudomány doktora (PhD). Az első Orbán-kormány idején Orbán Viktor szakértőjeként dolgozott. 1992 és 2000 között az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Jelenleg egy gazdasági tanácsadó cégnél dolgozik, nemzetközi vállalati tanácsadással foglalkozik. Rendszeresen publikál politikai-filozófiai, politikaelméleti témakörökben, ő az 1000 leütés című politikai blog szerzője. Az Ez a Mi Hazánk civil kezdeményezésben vállalt szerepet, ami 2013-ban Polgári Konzervatív Párt néven alakult párttá.

B. P.: Nem tudom, mennyire áll közel. A baloldal nem tudta a saját identitása részeként definiált liberális demokráciát működőképessé tenni az elmúlt 25 évben. Nem sikerült beágyaznia a liberális demokratikus értékrendszert, az autonómiára, szabadságra való igényt, ami megvédhette volna a nemzetet az autokrácia ilyen jellegű elhatalmasodásától. Ebből következik, hogy nem érthetek egyet azzal, hogy a baloldali praxis bármilyen módon hasonlítana ahhoz, amit mi vallunk. Nem. Ez ugyanolyan elitista praxis volt azzal a különbséggel, hogy nem egy az egyben nyírta ki a szabadságot, hanem manipulálta. És fele annyit lopott csak.

hvg.hu: Szombati beszédében két kulcsfogalmat használt: a szabadságot és a méltányosságot. Előbbi a rendszerváltás idején mintha még meglett volna, de ahogy fogalmazott „az elit nem mondta el”, hogyan éljünk a szabadsággal.

B. P.: A szabadság reménye volt meg a rendszerváltás időpontjában. A politikai elit felelőssége lett volna, hogy ezt átfordítja nemcsak az intézményrendszerbe, ami létrejött, hanem elkezd dolgozni azon a politikai kultúrán, ami az emberek számára érthetővé és értékessé teszi a szabadság fogalmát. Ehelyett mit kaptunk? Egy olyan politikai intézményrendszert, amiben a szabadságok szabadságjogokká transzformálódtak. Aztán a Bokros-csomagtól, 1995-től az eredeti értékközpontú politizálás meghalt, alárendelődött a büdzsétípusú, közgazdasági államháztartási kultúrának. Orbánnál pedig, noha látszott annak a reménye, hogy kialakulhat egy jó, polgári konszenzus a követendő feladatok és az értékrendszer körül, az egészet felülírta a személyes hatalmi ambíció. A kétezres évek, az meg egy csődtömeg! Attól kezdve nem csoda, hogy a tömegek lemondtak arról, hogy értékeket találjanak a politikai rendszerben – alapvetően a politikai rendszer illegitim módon működik.

hvg.hu: Hogyan lehet felmutatni ezt a politikai értékrendszert, amikor a magyar társadalom láthatóan kötődik a gondoskodó államhoz, és az emberek nem rajonganak az autonómiáért, félnek a szabadságtól?

B. P.: A magyar konzervatív hagyomány valóban vékony. Elsősorban azért, mert a 20. században a konzervativizmust megölte a nacionalizmus. Magyarországon a kettő felcserélhető: ami nemzeti érdekű, azt a politikai rendszer azonmód besorolja a konzervativizmushoz. Sőt, ami a baloldali beszédmód tévedése, hogy mindent, ami jobboldali, azt is. Nekünk ki kell hámozni a konzervativizmust az állam és a nacionalizmus kettős gyarmatosítása alól. Létre kell hozni azt az autonóm, polgári kultúrát, ami bizony az állammal és a nacionalizmussal szemben is védi az autonómiát, a lokális gyakorlatokat, védi a közelséget, a családot, a klubokat, dalárdákat stb., melyek mind nagyon fontosak a mindennapokban. Mi az embert helyezzük a középpontba. Bizony lehetnek olyan helyzetek, amikor az egyes ember élete szempontjából nem az a prioritás, hogy szabad legyen, hanem sok más egyébbel kell körbebástyázni az életet, hogy azt az ember értékesen, értékteremtően tudja élni. Ebből az értékesen élhető emberi életből következik a beszédemben is elhangzott fogalom: a szabadság méltányos rendje. Ez egy nagyon fontos összegzése a konzervativizmus politikai pozíciójának. Ebből le lehet fordítani minden kormányzati intézkedést, ami konzervatívnak nevezhető, és ha valamikor odajutunk, akkor így fogunk eljárni.

hvg.hu: Ha most kormányra kerülne, milyen intézkedéseket hozna, csak hogy lássuk ezeket az elveket a gyakorlatra lefordítva?

B. P.: Az első intézkedés az lenne, hogy vázolnánk a politikai ciklus teendőit – mert a választót perspektívába kellene helyezni. Rendkívül fontos lenne a joguralom visszaállítása, ami nem lenne feltétlen azonos az 1990-es alkotmány visszahozatalával. Fontos lenne az állam különböző funkcióinak korlátozása, ennek részeként az adórendszer reformja. Át kell alakítani a kormányzati újraelosztás rendszerét. Vissza kell adni a pénzt az embereknek és a regionális, önkormányzati szintekre is. A kormányzati adóelvonás mértékét legalább 15 százalékkal csökkentenénk. Alapvetően egykulcsos adó pártiak vagyunk, mert azt gondoljuk, hogy az államnak nincs erkölcsi jogosultsága, hogy válogasson a polgárai között abból a szempontból, hogy mennyi pénzt keresnek, meg hogyan használják fel a tehetségüket. De ez nem azt jelenti, hogy ezt az egyszerű adórendszert ne egészítenénk ki szociális, hatékonysági előírásokkal, melyek azoknak segítenének, akik igazságtalannak találhatnák az egykulcsos adórendszert. Emellett egy borzasztóan erős, a jelenlegi büdzséjének kétszeresével működő plurális oktatási rendszert alakítanánk ki. Ezt kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy bármilyen reményük legyen a méltánytalan sorban élő embereknek, hogy felzárkózzanak olyan szintre, amikor már képesek bekapcsolódni a piac működésébe. Nagyon sok gyors intézkedést kéne hozni, de ami a legfontosabb, hogy lépten-nyomon érzékeltessük, az ember maga felelős a saját életéért, azaz az államra is úgy kell tekintenie, mint a saját élete eszközére.

©

hvg.hu: Konzervatívként hogyan képzeli a piac korlátozását?

B. P.: A konzervativizmus értékteremtő, emberi életet óvó, emberközpontú politikai rendszerben gondolkodik. Mi olyan társadalmi közeget akarunk létrehozni, amelyben az emberek közel egyenlő eséllyel tudnak bekapcsolódni az értékteremtésbe, aminek nagy része a piacon zajlik. Tehát mi éppenséggel a szabadversenyes piac pártján vagyunk, amely sokkal kiegyensúlyozottabb, mint ami a világban ma a legnyitottabb gazdaságokban is fennáll, és sokkal nyitottabb, mint ahogy ma az emberek többsége elképzeli, és emiatt a piacot negatív képzetekkel társítja -- mi a kevesebb monopólium és hatalmi központ és az erősebb verseny oldalán állunk. A kormány nem ért ahhoz, hogyan kell vállalkozást fejleszteni, amire szerintem is szükség van – nem vagyok libertárius. Abban az értelemben vagyok piackorlátozó, hogy hozzuk közel a piacot az ideális szabadversenyes állapothoz. Három fontos állami terület és feladat van e téren: jogbiztonság, célzott, átlátható támogatási és tendereztetési rendszer, illetve a versenyjog.

hvg: Hogyan tudna megvilágítani további különbségeket a Fidesz-kormány elképzelései és az önöké között?

B. P.: Jó megkülönböztetés a patriotizmusé és a nacionalizmusé. Utóbbi a tömegek megszervezésére irányuló politikai hazugságrendszer, aminek van egy számomra szimpatikus magja, amit nevezzünk patriotizmusnak. Utóbbi azt mondja, hogy minden ember élete gazdagodik attól, hogy tágabb közösségéhez, a nemzethez valamilyen érzelmek fűzik. De amint ezt elkezdik a tömegek megszervezésére irányítani, és amint egy hazugságtengerbe torkollik, ahogy ezt a Fidesz-kormány teszi, elfogadhatatlanná lesz. Egy kormány gazdasági felfogása legyen patrióta – támogassa a magyar kkv-t, de azokat is, akik adott esetben idegen tulajdonban állnak, de hosszabb távon akarnak itt értéket teremteni, és úgy élnek, mint a közösség részei. Azokat is támogatjuk, akik globális cégek nagy hozzáadott tudással rendelkező lerakataként modernizálják az országot, és terepet adnak olyanoknak, akik kompetitív környezetben akarnak dolgozni, és meg akarják mutatni adott esetben külföldön, hogy mit tudnak. Ez a három dolog nem áll egymással ellentétben – a nacionalizmussal állnak ellentétben. És látszik, hogy a kormány gazdaságpolitikája milyen: nacionalista, de azért óriási támogatásokat ad a nagy korporációknak, miközben a kkv-at buta finanszírozási és jogszabályozási politikával ellehetetleníti.

hvg: Külpolitika: mit gondol az EU- és NATO-rendszerekben elfoglalt helyünkről?

B. P.: Én megveszekedett NATO-párti vagyok, és sokkal keményvonalasabb NATO-részvételt támogatnék, főleg a keleti határokon. Emellett megveszekedett atlantista is vagyok. Európának Amerika mellett van a helye, mindig akkor volt sikeres, ha Amerikával kooperálhatott, mellesleg Amerika meg is mentett minket párszor magunktól, elég csak a 20. századra gondolni. És alapvetően kooperatív viszonyra törekednék Oroszországgal, de teljesen nyilvánvalóvá tenném, hogy a politikai rendszereink nem engedik meg, hogy ezt a viszonyt barátságnak nevezzük, nem beszélve arról, amit a magyar miniszterelnök művel ezzel kapcsolatban ma. Az EU-val kapcsolatban rengeteg fenntartásom van, például azt gondolom, hogy leszámolt Európa értékközpontúságával, és a szervezet jelenleg egy gazdasági-bürokratikus egységgé kezd válni, de ezt a misszióját is rosszul teljesíti – képtelen a monetáris politikát összehangolni, képtelen a gazdasági válságok előrejelzésére és megoldására. Az EU diszfunkcionálisan működik, alapvetően az EU funkciójának teljes újragondolására tennék kísérletet.

©

hvg: Hogy győzne meg egy Jobbik-, Fidesz- vagy baloldali szavazót arról, hogy a PKP-t válassza?

B. P.: Mindnek ugyanazt mondanám: a PKP az a párt, ami egy európai ország, Magyarország reális lehetőségeit képviseli a mai világban, ami a fenti három pártról nem mondható el. A PKP alapvetően kivágná a politikai rendszerből azokat a tényezőket, amik idáig a hibákat okozták: legfőképp az elhatalmasodott államot. Az én ideálom, hogy kiterjedésében 10-15 év alatt a felére kellene visszaszorítani az államot és kiváltani a feladatait alacsonyabb szintű szerveződésekkel. Emellett megerősíteném a polgárságot.

hvg: Egy pártnak azért bizonyos időközönként láthatóvá kell magát tennie – a veszprémi kaland után mi lesz a következő akció, ahol a PKP színre lép?

B. P.: Szombaton készülök bejelenteni egy társadalmi kezdeményezést, úgyhogy ez maradjon titok addig. A második beszéd arról fog szólni, hogy hogy váltsuk le a jelenlegi rendszert.

hvg: Azt mondta, csak akkor tartja meg most szombaton a beszédét, ha arra mindenki hoz még két embert, ha háromszor annyian lesznek. Izgul emiatt?

B. P.: Nem izgulok, azt hiszem, meglesz a szükséges létszám.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Mégsem kémkedtek az Apple-nél? Nem találják a kémchipeket

Mégsem kémkedtek az Apple-nél? Nem találják a kémchipeket

Ki a nagyobb keresztény a Kossuth téri karácsonyfa körül: a kormány vagy a tüntetők?

Ki a nagyobb keresztény a Kossuth téri karácsonyfa körül: a kormány vagy a tüntetők?

Zsarolás, pénz, hatalom, túszejtés: a kereskedelmi háború fordulatosabb, mint egy krimisorozat

Zsarolás, pénz, hatalom, túszejtés: a kereskedelmi háború fordulatosabb, mint egy krimisorozat

35 százalékos béremelés, 320 ezres bónusz: a cég, ahol elégedett a szakszervezet

35 százalékos béremelés, 320 ezres bónusz: a cég, ahol elégedett a szakszervezet

Meghalt Elekfi László nyelvész

Meghalt Elekfi László nyelvész

Kövér: Minden hülye mellé nem lehet Btk.-tényállást rendelni

Kövér: Minden hülye mellé nem lehet Btk.-tényállást rendelni