Nemrég adtunk hírt arról a drámai helyzetről, ami a kárpátaljai magyarokat, de lényegében egész Ukrajnát érinti. A hivatalosan terror elleni harcban, ám de facto háborúban álló ország gazdasága hanyatlik, az infláció gyors ütemben nő, az energiaárakat az IMF követelésére a világpiaci árakhoz igazítják, aminek következtében háromszorosára nőttek a gázárak. Ugyanakkor, ugyancsak az IMF feltételeként, befagyasztották a nyugdíjakat. A térségben és Ukrajnában a nyugdíjasokat érinti legdrámaiabban a kialakult helyzet, mondja el Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke.

A nyugdíjasok választás elé állnak: étel, fűtés vagy gyógyszer

Kikértük a Miniszterelnökségtől, hogy hogy támogatja a magyar állam a térséget – gyakorlatilag mindenkit, hisz a karitatív szervezetek képviselői ugyanúgy, mint Beregszász polgármestere, Babják Zoltán, hangsúlyozza, nem nézik, kinek adnak segítséget, milyen vallású, milyen nemzetiségű. A magyar kormány a múlt héten döntött arról, hogy 85 millió forintot elkülönít karitatív célra, amit a kárpátaljai családok közt oszt szét. Emellett támogatja a magyar intézményeket, azok zavartalan működésére (illetve „a kárpátaljai nemzeti jelentőségű intézmények programjai és beruházásai”) 2014-ben 600 milliót osztott szét. Ezen felül pedig állami támogatásban részesülnek az egyházi karitatív szervezetek és egyházi iskolák, óvodák is. „Ezeknek a támogatásoknak köszönhetően biztonságosan működnek az egyházi líceumok, a karitatív tevékenységet folytató központok, a magyar közösségi életet építő és erősítő civil és kulturális szervezetek.”

Stiller Ákos

A civil és kulturális szervezetek és a nemzeti jelentőségű programok támogatása mellett azonban most a legégetőbb és legfontosabb probléma mégiscsak a nyugdíjasoké. Ma egy ukrán nyugdíjast a gázáremelkedés és nyugdíjbefagyasztás mellett a gyógyszerár emelkedése is sújtja. Mostanra egyértelmű lett a képlet: egy átlagos nyugdíjas vagy ételt vesz, vagy fűt, vagy megveszi a gyógyszereit. A háromból egyre futja, jellemzi a helyzetet Makuk János.

Nem várható javulás

A helyzet javulására középtávon nem számítanak a karitatív szervezetek, amelyek összedobják, amilyük van, összefognak, és tevékenységükkel lefedik Kárpátalját, el tudják érni az érintetteket (mivel a lakosság zöme vallásos, és a nyugdíjasoknak egy üdülés jellegű tevékenységük maradt, a templomba járás), rászorulókat. A támogatási rendszert tehát úgy kell alakítani, hogy hosszabb távon enyhítse a problémákat. A Máltai Szeretetszolgálat már tavaly decemberben jelezte, problémák lesznek, ekkor már érezhető volt a helyzet drámai romlása, ezért vittek tüzelőt a térségbe, hogy a nyomorgók, szegényebbek ne fagyjanak meg otthonukban.

A pénzhiány és árnövekedés mellett áruhiány is van – az emberek egyfelől elkezdték felvásárolni az alapvető élelmiszereket (cukor, liszt, só), hogy bespájzoljanak rosszabb időkre is, a kereskedők pedig visszatartják a termékeiket, mivel a nagy infláció miatt csak óriási veszteségekkel tudják az eladott árukészletet pótolni. De az átmeneti áruhiánynál nagyobb gond a gazdasági helyzet.

Stiller Ákos

Az ukrán kormány mindent megtesz a pénzügyi helyzet javítására: bűvészkednek a hrivnya-dollár árfolyammal, a cégek, ha bevételüket valutában kapják, annak 75%-át fel kell ajánlaniuk a kormánynak megvételre, hogy ezzel is enyhítsék a valutatartalékok vészes gyengülését, amelyek mára már csak egyhónapi importot fedeznek. Az IMF ugyan megszavazta, hogy a 17,5 milliárdos segély első felét már márciusban utalja az országnak, de Makuk szerint ez rögtön megy is tovább Oroszországnak, annyi pénzzel tartozik neki Ukrajna gázügyben. Gazdaságélénkítésre lenne szükség, hogy a cégek, vállalkozások ne zárjanak be, de ezt nehezíti, hogy az ukrán politikai élet is megosztott, viták, sőt szöges ellentétek nehezítik az összefogást.