Bogárdi Szabó István: húsvét nem folytatás, hanem változás

Bogárdi Szabó István húsvétvasárnapi igehirdetésében húsvét történetét felelevenítve szólt arról, hogy az asszonyok még végtisztességet adni mennek a sírkertbe, de már az új élet diadalhírével jönnek el onnan. Jézus üres sírja az új hírnek, az örömhírnek, a dicsőségnek az első szószéke - mondta.
 
Szavai szerint az angyalok kérdésében, hogy "miért keresitek a holtak között az élőt", benne van már az örök élet reménye. "A feltámadással abszolút új kezdődik: a bosszú, a számonkérés, a ritualizálás, az áldozatok hosszú története helyett elkezdődik a kegyelemnek és a szeretetnek a története" - hangsúlyozta a püspök.
 
Bogárdi Szabó István szólt arról is, hogy ma is átélik az emberek, hogy a rombolásnak és a halálnak az erői időről-időre nekifeszülnek az életnek, és "elnyeléssel fenyegetik azt". "Az ember a saját önistenítő vállalkozásának az áldozata lesz, újra meg újra, és mennél inkább sikeres ebben a vállalkozásában Isten nélkül, Isten igazsága nélkül, Isten jó élet rendje nélkül, annál nagyobb és annál több az áldozat" - fogalmazott a püspök.
 
Megdöbbentőnek nevezte, hogy internetes közösségi oldalon közzétett képek egyikén húsvéti táncmulatságra hívnak valahol Nyugat-Európában, egy másik képen pedig a kenyai egyetemen ártatlanul, hitük miatt legyilkolt keresztény hallgatók láthatók. "Ilyen világban élünk, ezt tudja az ember" - tette hozzá Bogárdi Szabó István.

Erdő Péter: nem értelmetlen körforgás az emberiség története

Bár az ismétlődő elkeserítő események miatt az emberek hajlamosak a csüggedésre, nem értelmetlen körforgás az emberiség története - mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.

"Hajlamosak vagyunk újra és újra a csüggedésre. Könnyen azt gondoljuk, az emberi gonoszság és tudatlanság új és új bajokat zúdít a világra, ugyanazok az elkeserítő események ismétlődnek. De nem értelmetlen körforgás az emberiség élete" - jelentette ki a bíboros.

Erdő Péter azt mondta: ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek nincsenek mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testük pusztulása nem zárja le "elmozdíthatatlan sziklaként" személyes életük történetét.
 
A bazilikát megtöltő híveket a bíboros arra szólította fel: "Éljük derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokba tekintve egész életünket. Ajándékozzuk tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét".

Erdő Péter kitért arra: Jézus Krisztus a saját halálát áldozatnak tekintette. "Az ő pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba. Minket is örök életre és boldogságra hív. Megváltó áldozatának erejéből a bűn rabságából Isten fiainak szabadságára vezet bennünket" - mondta a bíboros.
 
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.

Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.
 
Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.