Mintegy kétszáz olyan büntetőeljárás található a magyar rendőrség internetes oldalán, a police.hu-n, amelyben nyomravezetői díjat is kitűztek annak reményében, hogy megtalálják a tettest, és a nyomozást lezárhatják. Amennyiben valami csoda folytán most egyszerre kapnának a rendőrök ezekben az eljárásokban megfelelő információkat, akkor mintegy 132 millió forintot kellene kifizetniük. (A hvg.hu a díjkitűzések összegével számolt, azt nem minden esetben lehet tudni, hogy nettó vagy bruttó díjról van szó – a szerző)

Arra a kérdésünkre, hogy eddig mennyit költött a rendőrség nyomravezetői díjra, és hány esetben segített valóban a bűncselekmények elkövetőinek elfogásában a lakosságtól kapott „fizetett” információ, az ORFK többszöri megkeresésünk ellenére sem válaszolt.

Nem csak olyan nagy súlyú ügyek, mint gyilkosság vagy pénzszállító autó kirablása, bankrablás stb. szerepel az okok között. A még érvényben lévő csúcsösszegeket a rendőrség nem is életellenes ügyekben ajánlotta fel: a Lehel úti bankrobbantás, valamint a Rendőrpalotára leadott sorozat ügyében adott minőségi információ tízmillió forintot hozott volna a nyomravezetőnek.

A lezáratlan emberölések elkövetői közül a legtöbbet a soroksári gyilkosság elkövetőjének kézre kerítéséért fizetnének, ötmillió forintot. Ennyi járna annak is, aki egy tiszakécskei házaspár kirablóinak a nyomára vezetné a Bács-Kiskun megyei rendőröket. Hárommillió forintot fizetne a rendőrség az 1998-ban eltűnt és 2001-ben holtan megtalált Szatmáry Nikolett gyilkosának felderítéséért, a 2003-as győri gyilkosság tetteséről adott kulcsinformáció pedig kétmilliót érne.

Az emberöléses ügyekben egyébként általában egymillió forint a nyomravezetői díj, ahogy egyes gyerekrablási (gyerekeltűnési) ügyben is: a 2009-ben Tiszabőről eltűnt öthetes csecsemő a mai napig nincs meg, ennek megfelelően a felajánlott egymillió forintos nyomravezetői díj még él.

Teplán Tibor volt fővárosi rablási nyomozó szerint ezekben az ügyekben nem valószínű, hogy elkapják a tetteseket a fejükre kitűzött jelentős összegek ellenére sem.

Solymáron szerencsével jártak a tettesek, Szigetváron 2009-ben nem

MTI - Füzesi Ferenc

Teplán jónak tartja, hogy bizonyos ügyekben a rendőrség pénzt ajánl fel annak, aki információjával hozzájárul a sikeres nyomozáshoz. Tapasztalatai alapján hangsúlyozta azonban, hogy szerinte csak az üggyel arányos összeg mozgatja meg az embereket. „1996-ban a Secab egyik pénzszállító járművéből szereztek bűnözők nagyobb összeget. A rablókra 25 millió forint nyomravezetői díjat tűztek ki. Ez az összeg annyira megdobta az érdeklődést, hogy nyakra-főre kaptuk a megkereséseket. Szerencsére egy idő után befutott az, aki valóban tudott az elkövetőkről, és sikerült a három rablót elkapnunk” – mondta Teplán, illusztrálva, hogy a nyomravezetői díj kitűzése olykor rendkívül sok és fölösleges pluszmunkát eredményez a nyomozás során.

A legrégebbi díjkitűzés egyébként a police.hu-n kint lévő eljárások közül egy 1995-ös. Szajolban a sportpályához vezető bekötőúton megállt pihenni autójával két német turista. Ismeretlenek ekkor agyonlőtték őket, s a náluk lévő értékeket elvitték. Találtunk olyan esetet is a police.hu-n, melynek büntethetősége elévült: egy érmelopás, illetve egy telek felgyújtása miatt is nyomozott a rendőrség. Azt követően, hogy az üggyel kapcsolatos nyomravezetői díjról érdeklődtünk, május 20-án kitették a visszavonásról szóló hírt a police.hu-ra.

Fals infó volt

Akad fiaskó is a rendőrségi nyomravezetőidíj-kifizetések történetében. Emlékezetes, hogy a nyolc halálos áldozatot követelő móri rablógyilkossággal kapcsolatban a rendőrség 25 millió forintot fizetett ki egy olyan személynek, akivel kapcsolatban később kiderült, hogy rossz információt osztott meg a nyomozókkal. Emiatt ítélték el Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, miközben a gyilkosságokat nem ők követték el.