Rövid időn belül a második rendkívüli ülést hívták össze a kormánypártok. Még szeptember elején azért kezdeményezett két extra ülésnapot a Fidesz-KDNP, mert gyorsan meg akarták szavaztatni a kormány menekültcsomagját, és mielőbb ki akarták hirdetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ezt akkor a baloldali ellenzék ellenszavazataival sikeresen hátráltatta: a honvédség bevetéséről és a rendőrség jogköreinek bővítéséről csak az első rendes ülésnapon szavazhattak.

A keddi rendkívüli ülést (aminek összehívására részben azért van szükség, mert Kövér László javaslatára 2015-ben csak kéthetente ülésezik a parlament) két ügy miatt kezdeményezte a Fidesz és a KDNP:

• a határzárral kapcsolatos bűncselekmények Pécsett és Zalaegerszegen is lefolytathatók legyenek
• a Miniszterelnökségi Kabinetiroda minisztériummá emelése törvénymódosításokat tesz szükségessé.

Az első törvénymódosításra azért lesz szükség, mert a szeptember 15-ével elkezdődött "új időszámítás" aránytalan terhet ró a Szegedi Járásbíróságra. Ugyanis törvényben kötötték ki, hogy a Btk.-ban immár kriminalizált illegális határátlépés-ügyek kizárólag erre a bíróságra tartoznak. A kormány számításai szerint a fizikai és a jogi határzár új utakra tereli a menedékkérőket, de mégis viszonylag sokan próbálkoznak továbbra is Magyarország felé: az elmúlt hétvégén is 64 ilyen ügy került a szegedi bíróság elé.

A Tuzson Bence, Fidesz-szóvivő nevével fémjelzett törvénymódosító enyhít a Szegedi Járásbíróság terhein, és ésszerűsíti is a rendszert. A pécsi és zalaegerszegi bíróságok bevonása a menekültperekbe nem csak a szegedi bíróság ügyterhét csökkenti, hanem a Horvátország felől érkező kriminalizált határátlépőknek így nem kell – szó szerint – bejárniuk Tolnát, Baranyát, hanem a határátlépéstől néhány kilométerre dönthetnek a bíróságok az ügyükről.

A módosítást már múlt héten megszavazta a Fidesz-KDNP – a Jobbik közreműködésével, az MSZP tartózkodásával, az LMP és maradék baloldali ellenzék nem szavazatai ellenében –, de a zárószavazás megtartásához el kellett volna térni a házszabálytól, amihez nem sikerült begyűjteni a szükséges négyötödös többséget. Első körben tehát ezért van szükség a rendkívüli ülésnapra.

Második körben pedig Rogán Antal új minisztériuma miatt. Miután kiderült, hogy – feltehetően Lázár János kifogásainak hatására – Orbán Viktor saját minisztériumot hoz létre újdonsült kabinetfőnökének, szükségessé vált a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény és a költségvetés módosítása is.

A Lázár által benyújtott törvénymódosítás szűkszavúan csak a kormány "szervezetalakítási szabadságával" indokolja a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztériumként bejegyzését., aminek feladata "az általános politikai koordináció ellátása" lesz. A kabinetfőnök hivatalosan a miniszterelnök "munkáját segíti", és az ő beosztottja lesz, tehát elhárulnak Lázár azon aggodalmai, hogy őt interpellálhatnák Rogán ügyeiért (ami akkor lett volna így, ha a Miniszterelnökség alá kerül a Kabinetiroda.)

A költségvetésben pedig új fejezetet kell nyitni a Kabinetiroda miatt, de arról egyelőre nem jelent meg hivatalos adat, hogy mennyivel gazdálkodhat a saját főosztályokkal és apparátussal rendelkező Rogán-minisztérium.