Fontos változásokat jelentettek be a Fidesz őszi parlamenti ülésszakot megelőző, Velencére kihelyezett frakcióülésén. Arról már májusban volt szó, hogy Rogán Antalból kabinetfőnök lesz: októbertől valóban ezt a pozíciót fogja betölteni. A frakció vezetését Kósa Lajos ügyvezető alelnök veszi át, Kósa pozíciójára pedig Gyürk András európai parlamenti képviselőt szemelték ki, de ez utóbbi még nem lefutott meccs.
Két előszobája lesz Orbán irodájának
Egyáltalán nem véletlen, hogy Rogán kabinetfőnökké emelése májustól szeptemberig váratott magára. A Miniszterelnökséget vezető „szuperminiszter”, Lázár János a kezdetektől fogva ellenezte a frakcióvezető kinevezését: augusztusban a Figyelőben, majd szeptemberben a vs.hu idézte őt, eszerint azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy lemond, ha Rogánból kabinetfőnök lesz. A kormány belső ügyeit és Lázárt jól ismerő forrásaink egybehangzóan állították, csak pillanatokra merülhetett fel a miniszterben, hogy „politikai menekültet” csináljon magából, nem vallana rá a gyors visszavonulás.
Rogán kinevezése „hivatalosan” azért csípi Lázár szemét, mert a kabinetfőnökség a Miniszterelnökség alá van rendelve, de „tevékenységét a miniszterelnök irányítja” a minisztériumokat felsoroló törvény szerint. Törvényileg már egy éve meghatározták a kabinetfőnökség jogállását: papíron a saját apparátussal és főosztályokkal működő szervezet a Miniszterelnökségen belül működő „kis Miniszterelnökségként" fog működni. Az viszont még nem látszik világosan, hogy Rogán kabinetfőnökként milyen tényleges hatalommal és befolyással fog bírni.

A kabinetfőnök feladata lesz a miniszterelnöki akarat becsatornázása a minisztériumokba, ami szintén lényegesen csorbítja a csúcsminisztériumot vezető Lázár befolyását. A 2014 júniusi kormányalakítást követően, a Miniszterelnökséget vezető miniszterként rengeteg területet megkapó Lázár (hozzá került többek között a közigazgatás irányítása, a kormányprogram végrehajtása, a vidékfejlesztés, az uniós pénzek felhasználása és a kormányzati kommunikáció is) Rogán kinevezéséig egyedül állt a tárcavezetők és Orbán között. Erről a kivételezett helyzetéről most le kell mondania.
Lázárt joggal zavarja, hogy míg eddig az ő irodáján keresztül vezetett az út Orbánhoz, októbertől neki is Rogán egyik beosztottjától kell időpontot kérnie, ha a miniszterelnökkel akar találkozni.
Olyan ez, mintha az eddigi egy helyett két előszobája lenne Orbán irodájának
– fogalmazott egy, a helyzetet jól ismerő politikus.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter persze nem ezzel indokolta, hogy miért nem ért feltétlenül egyet Orbán döntésével. A Kormányinfón utalt arra, hogy a miniszteri esküje és a minisztériumára kiterjedő teljes jogi felelőssége sem sérülhet Rogán rendszerbe illesztésével. Ez nagyon is logikus érv: Lázár nem viselheti se politikai, se jogi felelősségét annak, amit nem ő ellenőriz – márpedig a Miniszterelnökséget vezető miniszterként őt interpellálhatják azokért az ügyekért is, amelyek adott esetben Rogán Antalhoz tartoznak majd. Eddig átlátható, elszámoltatható volt a minisztérium, ezután is ilyennek kell lennie, mondta Lázár.
Rogán–Habony–Vajna erővonal
A kormányzati kommunikációs terület szinte biztosan kikerül Lázár kezei alól: sajtóértesülések szerint a politikai irányvonalról döntő kabinetfőnök alá tartozhat a 25 milliárdos megaközbeszerzést lebonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
A kormány kommunikációjáért felelős politikai stáb vezetőjeként (lásd erről Árnyék csúcsszervek című keretest) Rogán jelenleg is azért a „politikai leadershipért” felel, amivel Orbán elégedetlen volt a Fidesz télen kezdődő és a menekültválság kirobbanásáig tartó népszerűségvesztése miatt. Úgy tudjuk, ez átfordult, hosszabb idő után újra javult a kormány megítélése: ezért is emelheti fel most Rogánt a miniszterelnök. Rogánnal együtt Orbán főtanácsadója, Habony Árpád, az új kormánypárti médiabirodalom, a Modern Media Group Zrt. tulajdonosa is erősödik, ugyanis ő tudvalevőleg jóban van a jelenlegi frakcióvezetővel. (Orbán szemszögéből ezért is logikus, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal Rogán alá tartozzon.)
|
A 2014-es választási kampány óta egyre ritkábban ülésező elnökséggel szemben informális fórumokon születnek a kormánypárt jelentősebb döntései. A kormány kommunikációjáért felelős politikai stáb lett az egyik legfontosabb fideszes szerv. Üléseinek résztvevői: Orbán Viktor, Rogán Antal, Habony Árpád, Giró-Szász András kommunikációs államtitkár, a választási kampányfőnök Gyürk András, Kósa Lajos, kommunikációs igazgató minőségében Kocsis Máté, Kubatov Gábor pártigazgató és Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség kommunikációért felelős államtitkára. Az elnökséget tulajdonképpen helyettesítő „árnyékelnökség" pedig az Orbán–Lázár–Rogán–Habony–Szijjártó-ötösfogatból állt össze, amihez Kósa Lajos is csatlakozott olykor. |
A Lázár és Kövér László ellenszenvét is bíró Habony aktuálisan a Simicska–Orbán-háború miatt szétrobbant jobboldali médiabirodalom újraépítésén munkálkodik. A Népszabadság értesülései szerint Habony még az „ördöggel", azaz a RTL-vezér Dirk Gerkensszel is leült tárgyalni, de a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a TV2-t akarja magának megszerezni, aminek megvásárlására a szintén ehhez a hatalmi körhöz tartozó Andy Vajna már szándéknyilatkozatot is tett. Sőt, a Fidesz belső ügyeit jól ismerő forrásunk szerint az üzletet már nyélbe is üthették:
Orbán TV2-nek adott interjúja olyan gesztus, mint amikor a király meglátogat egy megszállt területet
– értékelte a miniszterelnök hétfői szereplését.
A tévévásárlás mellett online és print médiát is építő Habony-cég, a Modern Media Group Zrt., az egyre több szálat egy kézben tudó üzletember Vajna, a politkai vezetéssel megbízott kabinetfőnökkel együtt olyan hatalmi centrum lesz, amit Lázár egyedül még úgy is nehezen tud ellensúlyozni, hogy csúcsminiszterként rengeteg forrrás felett diszponál.
A Főnök játszmái
A fideszes belső kör által egyszerűen Főnöknek nevezett Orbán Rogán kabinetfőnökké emelésével egyik jól ismert hatalomtechnikai játékát űzi. A pártszervezetet egy személyben összetartó miniszterelnök szereti versenyeztetni erős embereit, még azelőtt lép, hogy valaki a fejére nőhetne, márpedig Lázár a harmadik Orbán-kormány alatt majdhogynem mellé izmosodott.
Az egymásnak ugrasztott fideszesek azért nem feszítik szét a pártot, mert mindenki Orbánhoz van bekötve, ezért is beszéltek korábban többen arról, hogy a Fideszt már nem egy ideológia, hanem az „orbánizmus" tartja egyben. A konfliktusok általában házon belül megoldódnak, ritka az olyan nyílt színi torzsalkodás, mint amilyen az urizálás-gate volt. Utóbbit több fideszes forrásunk is annak tudta be, hogy Lázár néha túl komolyan veszi a Főnök utasításait: „János túltolta a biciklit" – mondta egyikük Lázár Pokornit és Kövért ekéző megszólalásáról, aminek nyomán a sajtót is használó beszólogatás következett.

A Fidesz jövője szempontjából igazán fontos játszma továbbra is a Lázár–Rogán-csatározás, amit mind a két fél tagad: a két politikus egymással versenyezve bizonygatta, hogy ők igazándiból egymást jól megértő munkatársak. A feszültség ettől függetlenül nyilvánvaló, a hvg.hu-n is többször megírtuk, hogy a két politikus közvetlen környezete elismeri a feszültséget. És az sem véletlen, hogy a konfliktus kiéleződését mindkét félt érintő botrányok szegélyezték (Lásd lenti keretes írásunkat.), amelyekből végül látszólag Rogán jött ki rosszabbul, de kabinetfőnöki kinevezésével ismét nyeregben érezheti magát.
A Lázár–Rogán-küzdelem kimondott-kimondatlan tétje az Orbán-utódlás kérdése. Az idősebb generáció helyi politikába és Brüsszelbe vonulása után kevés nagyformátumú politikus maradt a Fideszben, aki átvehetné az erősen centralizált pártstruktúrát és az azzal összefonódó gazdasági holdudvart és klientúrát. Abban minden általunk megkérdezett egyetértett, hogy Orbánban még benne van több ciklus is, de beszédtéma az Orbán utáni idők Fidesze a párton belül, mert ezt képtelenség lenne megoldani egyik pillanatról a másikra.
Hiába rendelkezik mindkét politikus kiterjedt kapcsolatokkal a párton belül, igazi szövetségeseik a csúcs közelében vannak, a középkáderek közül sokan „rossz szellemeknek" tartják őket, akik rossz hatással vannak a megkérdőjelezhetetlen Orbánra. De rajtuk kívül jelenleg Kövér László házelnök vetődhetne fel mint a következő pártelnök, de róla mindenki úgy beszél, mint aki már „a történelemnek dolgozik", és legfeljebb egy államfői kinevezés motiválhatja.
Kósa Lajos, a legkisebb rossz
A Rogán távozása miatt megüresedő frakcióvezetői posztot az ügyvezető alelnök, Kósa Lajos tölti be októbertől. Zárt ülésen szavaztak erről Velencén: Kósa megválasztása egyetlen jelöltként nem okozott meglepetést, de korábban más nevek is felmerültek.
A rezsibiztos Németh Szilárd munkájával ugyan elégedettek a vezetőségben, de a frakció vezetését mégsem bíznák rá, hiába vetődött ez fel korábban. Gulyás Gergely szintén esélyesnek tűnt, de róla állítólag úgy gondolja Orbán, hogy még bizonyítania kell a fiatal politikusnak. A Rogán emberének tartott Tuzson Bencét is megemlítette két forrásunk mint lehetséges frakcióvezetőt, ő szerintük azon bukott el, hogy még viszonylag friss Fidesz-tag, és az is szerepet játszhatott, hogy ez a húzás még jobban feldühíthette volna Lázárt.
A Fidesz-alapító, 1990 óta megszakítás nélkül országgyűlési képviselő Kósa Orbán régi, hűséges embere, aki a „fiatalok csatározásaiba már nem akar beleszólni", így a Lázár–Rogán-párharc szemszögéből lényegtelen a kinevezése. A volt debreceni polgármester korábbi frakcióvezető-helyettesként sejtheti, mire számíthat, ettől függetlenül az őt jól ismerők úgy kommentálták, hogy a legkisebb rosszként lett belőle frakcióvezető. A frakcióvezetőnek váratlan helyzetekre kell gyorsan reagálnia, népszerűtlen kormányintézkedéseket védenie, és keményen beállítani ezek mögé a frakciót: a jelenlegi alelnök eddig botladozott ezeken a területeken. Viszont a most „menő" menekültügyben debreceni expolgármesterként is volt egy-két karcos megszólalása.
Vérszemet kap Rogán?
Kósa úgy nyilatkozott, hogy lemond ügyvezető elnöki címéről, és Lázár alelnöksége is véget érhet. Ugyanis a Fidesz íratlan szabálya – a Navracsics-klauzula – szerint nem lehet valaki egyszerre miniszter és alelnök, Lázárt még államtitkárként választották meg 2012-ben. Velencén Pokorni Zoltán is bejelentette távozását, így a négyfős elnökségből egyedül Pelczné Gáll Ildikó maradhat a helyén.

Gyürk András, Kósa Lajos és a háttérben kukucskáló Rogán Antal
Túry Gergely
Az ügyvezető alelnöki posztra Rogán régi, még a Fidelitasból ismert barátja, az ifjúsági szervezetet 1996 és 2005 között vezető Gyürk András neve merült fel. Gyürk kampányfőnökként is bizonyított a Fideszben, az ügyvezető alelnöki poszttal járó szervezési feladatokra pedig a Fidelitas vezetése készíthette fel. Ha ezt a fontos pozíciót is Rogán köre szerezné meg, azzal Lázár újabb csatát bukna. Gyürk megválasztásánál már csak az fájna neki jobban, ha Rogán szerezné meg az alelnöki tisztet, amit nem zár ki a kabinetfőnöksége.
A vs.hu arról írt, hogy Kubatov Gábor, pártigazgató neve is ott van az esélyesek között. A párt operatív ügyeit eddig is szervező Kubatovnak testhezálló lenne az ügyvezetői feladat. A frakcióvezetői tisztségről lecsúszó Gulyás Gergelyt pedig egy „sima" alelnöki pozícióval „engesztelhetik ki."
Az új alelnökök személyéről őszi tisztújító kongresszusán dönt a Fidesz. De a pártszervezetet és vezetést ismerő forrásunk is megerősítette, hogy ez nem szabad verseny lesz, amire a választmány mondja ki a végső szót, hanem természetesen Orbán akarata érvényesül, így az ügyvezető alelnök személye komoly üzenetértékkel is bír a csúcs körül harcolóknak.