szerző:
Kálmán Attila

Váratlanul lett főépítész, nagy lendülettel kezdett munkába, de hamar falakba ütközött, és most felmondását fontolgatja. Finta Sándor budapesti főépítész már kinevezésekor is gyenge pozíciót örökölt, mára fontos kérdésekben rendre megkerülik. Saját szívügyeinek kicsiben még csak-csak képes volt érvényt szerezni, de Budapest látképére nincs valós ráhatása. Arról majd döntenek a Miniszterelnökségen vagy az odavezető előszobákban.

„Tök jó ember, tök rossz helyen” – fogalmazott nagyjából egységesen Finta Sándor budapesti főépítész minden általunk megkeresett munkatársa. A Kortárs Építészeti Központ Alapítvány (KÉK) korábbi elnöke, a merész terveiről híres sporaarchitects alapítója és vezető tervezője 2012-ben lett fővárosi főépítész, és papíron még most is az, annak ellenére, hogy tavaly ősszel mindenki biztosra vette a kirúgását.

Fintának mégsem kellett mennie, de nem véletlenül került le róla a korábbi reflektorfény. Egy volt kollégája szerint „folyamatosan falakba ütközött” a Tarlós István dominálta városházán, másikuk úgy fogalmazott, „lóg a bárd a feje fölött”. A végeredmény tekintetében viszont nincs különbség: a nagy tervekkel és merész elképzelésekkel rajtoló Finta korábbi kezdeményezőkészsége kis projektekre korlátozódott, nagyobb horderejű kérdésekben teljesen passzívvá vált.

Finta Sándor, Budapest főépítésze a 4-es metró Fővám téri épülő állomásán 2012. május 23-án
©

Tarlós ismételt győzelmét követő „eltűnése” a főépítész habitusát ismerő kívülállókat meglephette, de a városháza működését belülről megtapasztalók csak rezignáltan vették tudomásul, hogy újabb embert darált be a szürke hivatali rendszer. Finta mozgásának magyarázata azonban nem intézhető el annyival, hogy belefáradt a bürokrácia szélmalomharcaiba. Még akkor sem, ha azt suttogják, felmondani készül, ami helyzetét tekintve nem lenne meglepő: elődei is mind így végezték.

Ez a Finta nem az a Finta

A 42 éves, „laza pasinak" jellemzett Fintának már a főépítészi kinevezése is annyira meglepő volt, hogy rögtön legenda szövődött köré: állítólag Tarlós István összekeverte a befolyásos sztárépítész Finta Józseffel, és a papírok aláírása után csodálkozott rá az első személyes találkozáskor, hogy nem csak egy Finta nevű építész van az országban. Sajnos ennek a történetnek nincs igazságalapja.

Ezzel szemben a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy egy Tarlóshoz közeli építész ajánlotta be a főpolgármesternek Fintát, aki amellett, hogy az urbanista aktivizmusával komoly közösséget épített a KÉK köré, építészként többedmagával a 4-es metró több állomásainak tervezéséért nyert nemzetközi díjat. Míg Tarlósnak „PR-szempontból” jól jött a fiatalítás, valamint hogy bő fél év után ismét lett főépítésze a fővárosnak Kerekes György lemondása után, Finta mozgástere eleve nem volt túl nagy, és a pozíciója is egyre súlytalanabbá vált a mandátuma idején.

Ennek ellenére egyértelműen Finta javára írható, hogy igyekezett értelmes projektekkel kitölteni a "játszóterét", megjelenése friss levegőt vitt a városháza poros hivatali világába. Egy interjúban elmondta, hogy kidobta új irodájából a videómagnót, páfrányokat és minden más ott veszteglő haszontalanságot: a szimbolikus gesztust azonban nagyban már nem sikerült megismételni. Kis projektekkel, például a TÉR_KÖZ pályázattal, mint egy interjúban fogalmazott, „viszonylag könnyen sikerült meghekkelnie” a városépítészeti főosztályt. (A Finta Sándorhoz köthető projektekről lásd keretes írásunkat.) De a főváros arculatát legjobban befolyásoló nagy projekteknél (a Liget Projekttől a Vár átalakításáig) a fővárosnak, így Fintának nem osztottak lapot. A már idézett interjúban maga is elismerte, megtapasztalta, „hol vannak a szakmai és politikai döntések határvonalai”.

Finta szívügyei

Finta Sándor távlatosabb, kompakt városban gondolkodó, integrált szemlélete nagy beruházásokban nem kaphatott teret, de így is sikerült kicsiben megmutatnia, hogy milyen irányba vinné Budapestet, ha megtehetné.

A TÉR_KÖZ pályázatot közterek megújítására írták ki: a Városrehabilitáció Keretből megmaradt 5 milliárd forintra pályázhattak önkormányzatok és civilek közösen, például a Nyugati tér felújítására is leesett innen 300 millió. Azonban a pályázat lelkét nem az ilyen nagyobb projektek, hanem a köztereket kreatívan használó, az ott lakókat is megmozgató kis változtatások adták.

A Te Helyed, a Te Sikered! plakátokat biztos mindenki látta, aki Budapest belvárosában járt, ezek is Finta egyik projektjét idézik. A Rögtön jövök! akció keretében azoknak az üresen álló üzlethelyiségeknek kívántak új esélyt adni, amelyek a plázák városközpontba húzódása után elnéptelenedtek.

A fővárosi kezelésű Duna-part is főépítészi hatáskör maradt, ennek köszönhető, hogy több beruházás is élhetőbbé tette a Petőfi-hídnál fekvő Nehru-part környékét.

A Nyugati pályaudvar mögötti senkiföldjének revitalizálása csak terv maradt, de Nyugati Grund néven már elindult a terület hasznosításáról egyfajta ötletelés.

Végrehajtó vs. látnok

Fintát felőrölte a sokszereplős folyamatok menedzselése, de mégis maradt. „Felülírta a politika” – mondták a főépítészről, aki ismerősei szerint elfogadta, hogy stratégiai tervezésben nem lesz szava, cserébe kap egy jól csengő pozíciót a mellé járó fizetéssel, és még saját „szívügyeit”, a civil kezdeményezésekkel összekapcsolódó kisléptékű projekteket is könnyebben viheti.

Volt olyan forrásunk, akiben rossz szájízt hagy ez a kompromisszum: „Finta érdemi befolyás híján asszisztál a beruházásokhoz”. Ettől függetlenül senki nem kárhoztatta Fintát azért, hogy maradt fővárosi főépítész, de azt többen éreztették, hogy

totális szereptévesztésben van

– értve ezalatt, hogy nem hagyták érvényesülni főépítészként, nagyléptékű ötleteit, terveit rendre elgáncsolták, de mégis maradt.

Finta Sándor, Budapest főépítésze a főváros legnagyobb közösségi kertjének, a Kerthatár Közösségi Kertnek a hivatalos megnyitóján a Magyar Telekom használaton kívüli telkén 2015. május 27-én
©

Finta főépítészi működését ezért úgy írták le, mint aki „megcsinálja a száraz melót”, a kreatív munkát pedig kis köreiben végzi. De az érződik rajta ismerői szerint, hogy „lelkületétől nagyon elüt a hivatali világ”, ezért nem is lepődtek meg rajta, amikor egyre kevesebbet kezdték látni a városházán.

A híresen konfliktuskerülő Fintának korábban volt is ebből gondja: a Városépítési Főosztályt irányító Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes állítólag éreztette vele, hogy „a futó ügyekkel is ugyanúgy foglalkozni kell, mint saját projektjeivel”. Jelenleg ennek eleget tesz a budapesti főépítész, de „a maga előtt csak megoldandó problémákat látó" Szeneczey végrehajtó szemlélete érvényesül, nem Finta fejlesztési víziói.

Se szövetséges, se ellenség

Amit csinál, az már főosztályvezetés inkább, kevésbé főépítészi munka

– mondták a jelenlegi helyzetről, kiegészítve azzal, hogy budapesti főépítésznek lenni már hosszú ideje ezt jelenti. A budapesti főépítész jogköreit és ezzel mozgásterét folyamatosan szűkítették.

Finta Sándor a Széll Kálmán tér építész tervpályázat eredményhirdetésén Vitézy Dáviddal és Schulek Jánossal, a FŐMTERV Zrt. műszaki igazgatójával 2012. december 11-én
©

„Schneller István volt az utolsó főépítész, aki politikusoknak és ingatlanfejlesztőknek is szálka tudott lenni a körme alatt” – legalábbis neki még voltak olyan jogosítványai, amivel érdemben befolyása tudott lenni, hogy mi épüljön, és mi ne a fővárosban. (Más kérdés, hogy Schneller sem volt képes megálljt parancsolni egyes, általa is károsnak tartott beruházásoknak, mint például a Hajógyári-sziget eladása, amit aztán leginkább a gazdasági válság akadályozott meg – a szerk.) Amikor Finta beleült a székbe 2012-ben, akkor ez már egy majdnem teljesen kiüresedett pozíció volt.

Amit ezek között a keretek között meg tudott tenni, azt többek szerint megtette, sőt bizonyos dolgokban – például civilek bevonása pályázatokba – extra eredményeket is tudott felmutatni. Mások szerint viszont annyira sem ment bele párharcokba, amennyire biztonságosan még megtehette volna.

Fintának kollégái szerint nem sikerült beágyazódni a városházi kapcsolatrendszerbe sem, így akár az alá tartozó osztályvezetők is nagyobb lobbierővel bírtak. Ugyanígy nem tett szert szövetségesekre a kormánypárti oldalról sem: „Tarlóssal nem volt rossz viszonyban”, de ő már outsidernek számít a Fidesz felsővezetésében, más erős emberekkel pedig soha nem hozták hírbe. Ennek ellenére javára említették többen, hogy mielőtt felmerült a kirúgása, ő is jobban beleállt „a hivatali ökölharcokba”, és több dolgot is sikerült keresztülvinnie felsőbb szinteken.

Még kerületi főépítésznek is jobb lenni

Ha megnézzük, mit jelent ma főépítésznek lenni, érthető, miért nem váltották le 2014 elején: nem tolongtak a jelöltek a helyére. „Egy kerületi főépítésznek is jobb a helyzete, mint a budapestinek” – mondta a főépítészi rendszert átlátó forrásunk, amit azzal indokolt, hogy nekik legalább konkrét projektekben is van döntő szavuk, és „közelebb vannak a politikai döntéshozókhoz is”.

Tovább gyengítette a fővárosi önkormányzatot, hogy 2014 óta kerületi polgármesterek ülnek a Fővárosi Közgyűlésbe:

Ez egy vicc. Budapesti érdek helyett kerületi részérdekek közös halmaza jön ki végül

– hozott még egy súlyos érvet egyik forrásunk amellett, hogy miért rossz fővárosi hivatal élén állni, ami hatványozottan igaz akkor, ha ez a hivatal még gyenge is.

Finta maradásában az is szerepet játszhatott sokak szerint, hogy ha őt is kirúgják Vitézy Dávid után, akkor „a látványos öregítéssel” rossz üzenetet küldött volna a főpolgármester. Ugyanis ezzel párhuzamosan komoly hangsúlyt kezdtek helyezni a városmarketingre, a „pezsgő, vibráló Budapest-brand” építésére – amiben nagy szerepet tulajdonítanak a főpolgármester-helyettessé kinevezett Szalay-Bobrovniczky Alexandrának, a századvéges Szalay-Bobrovniczky Kristóf feleségének, aki azonban szakmai integritását tekintve nem említhető egy lapon a másik kettővel.

Majd a Miniszterelnökségen jobban tudják

A budapesti főépítésznél papíron olyan fontos dolgok maradtak, mint a városrendezés, -fejlesztés, -megújítás, de gyakorlatban bármikor átnyúlhattak ezekben a feje felett a kormány részéről. Emlékezetes példa, hogy a Ludovika-projekt tervei ellentmondtak a hatályos beépítési szabályoknak, amit Finta jelzett is: a végeredmény építkezés lett, valamint egy rossz pont Fintának.

„A valódi döntések Fürjeshez kerültek” – mutattak többen Finta helyett a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosra. Fürjes Balázs azért érezheti magát igazán nyeregben, mert ha kiemelt jelentőségűvé nyilvánítanak egy projektet, akkor azt egyszerűen kiveszik a szokásos fővárosi építészeti engedélyezési eljárásokból. A kiemelt beruházásokról szóló kerettörvény ugyanis szavatolja, hogy a fővárosi településrendezési eszközök szabályait (Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciójától kezdve a településszerkezeti terven és a szabályozási keretterven át a városrendezési és építési keretszabályzatig) ne kelljen a fejlesztés során figyelembe venni.

Fürjes Balázs budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos (balra) és Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója a Ferencváros labdarúgócsapatának új stadionjában
©

Ez azt jelenti, hogy a fejlesztőnek nem kell törődnie azzal, hogy az ingatlan miképp illeszkedik a város szövetébe. Egymással párhuzamosan élő építészeti valóságok lesznek, melyeknek semmi köze nem lesz a másikhoz

– mondta korábban a hvg.hu-nak Szemerey Samu építész, urbanista, a Liget Budapestről nyilatkozva.

Innentől kezdve tulajdonképpen bármi épülhet főépítészeti jóváhagyás, azaz építészeti kontroll nélkül, amire a források is adottak. „A 2010 óta minden területen lezajló centralizáció ezt a területet sem hagyta érintetlenül” – a budapesti főépítész érdemi befolyás nélkül maradt, a Miniszterelnökségen pedig eldöntehetik, hogy mi, ki által és hogyan épüljön a főváros utcáira.

Kiemelt beruházások

Íme egy rövid lista a teljesség igénye nélkül azokról a beruházásokról, amelyekben a budapesti főépítésznek kuss a neve:

  • Liget Budapest
  • Ludovika-projekt, benne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kampuszával
  • Groupama Aréna
  • új MTK-stadion
  • Belváros-Lipótváros közterületi rekonstrukciója
  • Miniszterelnökség Várba költöztetése
  • Gödör Club és Design Terminál építési munkái

(Finta Sándort e-mailben és telefonon is kerestük. Először ráállt, hogy nyilatkozik, végül mégsem reagált hívásainkra.)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A színpadon késelték meg a Tomb Raider színészét

A színpadon késelték meg a Tomb Raider színészét

Almából készítettek egyszer használatos edényeket orosz kutatók

Almából készítettek egyszer használatos edényeket orosz kutatók

Újabb másfél milliárd eurót utal Törökországnak Brüsszel a menekültek támogatására

Újabb másfél milliárd eurót utal Törökországnak Brüsszel a menekültek támogatására

És ön mit szólna, ha az ágyában pihenne meg egy tigris?

És ön mit szólna, ha az ágyában pihenne meg egy tigris?

Veszélyes és látványos manőverrel menekült egy autós a rendőrök elől – videó

Veszélyes és látványos manőverrel menekült egy autós a rendőrök elől – videó

A pozsonyi polgármester vezeti a Pride-ot

A pozsonyi polgármester vezeti a Pride-ot