Egyszerűen szélnek eresztették Szerbia irányába azt a két bangladesi férfit, akik még három hete fellebbeztek kiutasításuk ellen. A két menedékkérőt nem hivatalosan adták át a szerb hatóságoknak, hanem szimplán kiengedték őket a Szerbia irányába, miután döntésre várva 23 napot töltöttek a határzárba épített konténerben. Mivel jogerősen is úgy döntött a bíróság, hogy kiutasíthatók a bangladesiek, ezért Szerbiába küldték őket. A bökkenő az, hogy Szerbia hivatalosan nem fogad kitoloncoltakat, ezért a tranzitzónából a szerb kukoricásba engedték a két férfit.

A nyakatekert jogi helyzet a a Magyar Helsinki Bizottságnak is feltűnt, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordultak a tranzitzónák miatt. A nemzetközi jogvédő szervezet álláspontja, hogy eleve abszurd a magyar területen álló konténerben dönteni arról egy rövid eljárás után, hogy a menedékkérő beléphet-e Magyarországra. Azaz a konténert úgy kezelik, mintha nem magyar területen állna: így a menedékkérő be is lépett az országba, meg nem is.

Stiller Ákos

További jogszerűtlenség a Helsinki Bizottság szerint, ahogy a két bangladesi férfit fogva tartotta a magyar állam. Törvény szerint aki ügyében még folyik a menekültügyi eljárás, az jogi státuszát tekintve szabad ember, ennek mond ellent, hogy a tranzitzónát mégsem hagyhatják el. A két bangladesi nem hagyhatta el a Magyarország felé bekerített zónát, még a jogi képviseletétüket ellátó ügyvéd is csak engedéllyel mehetett be hozzájuk. Azokat a menekülteket, akik nem menekültügyi eljárásért folyamodnak, hanem a határzár megrongálása miatt büntető ügyben elítélve kiutasítottak, a kitoloncolásig idegenrendészeti őrizetben helyezik el.  Ez viszont a menekültek jogait védő genfi Egyezménnyel ellentétes.

A Helsinki Bizottság a napokban juttatja el beadványát az Európai Jogok Bíróságához. A jogvédők három héttel ezelőtti beadványára, amelyet a két, a kiutasítás ellen fellebbező migráns ügye miatt nyújtott be a nemzetközi szervezet, a strasbourgi Bíróság adatokat kért be a magyar államtól. A Helsinki Bizottság azt szerette volna elérni, hogy az Európai Emberi Jogok Bírósága mondja ki, hogy Szerbia a menekültügyi eljárások elégtelensége miatt nem biztonságos ország, így oda nem toloncolhatók vissza migránsok, ezért ideiglenesen függesszék fel a kormány erre vonatkozó, Szerbiát biztonságosnak minősítő határozatát. Az Európai Bíróság bár erre nem utasította a magyar kormányt, de a konkrét esetek körülményeit tovább vizsgálja.