2015 szeptemberében egy furcsa beszélgetésről számolt be Jávor Benedek PM-es politikus és a TASZ egyik ügyvédje. Elmondásuk szerint beszélgetésük egy idő után akadozni kezdett, majd meg is akadt a kapcsolat, azonban Jávor részére váratlanul visszajátszotta valami a beszélgetés egy részletét, emiatt arra gyanakodtak, hogy a hatóságok lehallgatják a mobilbeszélgetéseiket – emlékeztetett az esetre a TASZ honlapján.

“Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na az priceless" – fogalmazott Jávor.

Megkeresték az illetékes minisztériumokat (Belügyminisztérium, Miniszterelnökség, Honvédelmi Minisztérium), hogy megtörtént-e a lahallgatás, illetve az után érdeklődtek, hogy bírói vagy miniszteri jóváhagyással történt-e. Ugyanis amennyiben a rendőrség kíván valakit lehallgatni, akkor csak független bírósági engedéllyel teheti meg, azonban a Terrorelhárítási Központ miniszteri engedéllyel is végezhetett lehallgatást.

A TASZ azt a választ kapta a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy ők nem végeztek semmilyen megfigyelést. Azonban a másik két minisztérium tájékoztatása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal esetében "nem történt jogellenes adatkezelés", illetve "jogellenes titkos információgyűjtés" sem. Azonban a TASZ értelmezése szerint a "jogellenes" kifejezésen van a hangsúly, ugyanis a TEK megfigyelései ekkor még törvényesek voltak.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntése azonban jogellenesnek minősítette a TEK-megfigyeléseket, amennyiben azok nem független bírósági felügyelettel történnek. Gyakorlatilag arról volt tehát eddig szó, hogy miniszteri engedéllyel bárkit megfigyelhetett a TEK. A bírósági határozatot követően a TASZ a parlament Nemzetbiztonság Bizottságának eljárását kérte, hogy érdemben kiderülhessen, hogy mi indokolta a szerintük megtörtént megfigyelést.