„Az előterjesztésnek nem célja korlátozni a piaci versenyt vagy befolyást gyakorolni a piacra, nem tartalmaz javaslatot magáncégek állami körbe vonására” – ez a hivatalos válasza a Miniszterelnöki Kabinetirodának arra a hvg.hu-n szerdán nyilvánosságra hozott előterjesztésre, amely erős központi irányítás alá vonná a turizmus egészét. Ezzel gyakorlatilag megerősítették az előterjesztés létét.

A Rogán Antal vezette iroda közölte: „a megfogalmazott javaslatok az állami szervezetrendszert érintik, az előterjesztés célja, hogy az eddiginél is hatékonyabbá tegye a turizmus állami szervezetrendszerét, a turizmussal kapcsolatos állami források elosztását, feladata a koordináció lenne”. Hozzátették ugyanakkor, hogy a birtokunkba került előterjesztés – amelyen amúgy januári dátum szerepel – azóta „átdolgozásra került”, és arról a kormány még nem hozott döntést.

Az átalakítás piackorlátozó hatására azért is kérdeztünk rá, mert a tervezet egy-két konkrét ponton – nemzetközi színvonalú rendezvény szervezésétől a városnéző buszok indításáig – az állam piacra lépését javasolta, és érezhetően az olvasók körében is ez verte ki leginkább a biztosítékot. A nagy események rendezésére kifejezetten ácsingózó kormányzati tervről pedig nagyon sokaknak kapásból a Sziget ugrott be, mint olyan nemzetközileg jegyzett rendezvény, aminek a szervezését elirigyelheti a kormány. „Gerendaiék búcsút mondhatnak a Szigetnek, aztán két-három év múlva a Nemzeti Sziget Fesztiválra a CÖF ingyenes különbuszokkal szállítja majd az embereket Ákos nagyszínpadi koncertjére” – foglalta össze a nemzeti rendezvényszervező működésének vízióját egy kommentelő.

Gerendai nem félti a fesztiválját, de kivárja, mi lesz ebből

„Nem tartok attól, hogy az állam átvenné a Sziget szervezését” – mondta erre Gerendai Károly, a rendezvényt szervező cég ügyvezetője. „A jegyek abszolút többségét egyébként is külföldön vásárolják, ez amúgy sem megy állami parancsra. Viszont sokat segíthetnének az esemény nemzetközi kommunikációjában” – tette hozzá.

Stiller Ákos

A fesztivál alapítója a kiszivárgott előterjesztésről általánosságban annyit mondott: minden azon múlik majd, hogy mit akar kihozni belőle a kormányzat. „Egy erős és hatékony szervezet nagyon sokat segíthetne, mert hiába mondják a turizmust stratégiai ágazatnak, a gyakorlatban nincs úgy kezelve. De az nem lenne jó, ha az a rossz logika van az átszervezés mögött, hogy az állam ezt jobban tudja a piacnál” – jegyezte meg. „A tudás és a tapasztalat a piacon van meg. Ha ezt akarják segíteni, akkor lehet pozitív kimenetele” – mondta a hvg.hu-nak.

Hasonló véleményen van Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke is. „Meglepő hír, de meg kell várni a részleteket, illetve azt, hogy mindez hivatalos legyen”, mondta a turizmusirányítás átalakítását felvázoló előterjesztésről. Ő is annak örülne, ha az állam elsősorban nagyobb anyagi támogatással lépne be a területre, mert erre szerinte is nagy szükség lenne. „A Magyar Turizmus Zrt. költségvetésének sokszorosából gazdálkodik a hasonló szervezet például Ausztriában. Ha többet tennének az ágazatba, az valóban jobb lenne nemcsak a vállalkozásoknak, hanem az államnak is” – magyarázta.

"Lenyúlásíze van"

Szintén az idegenforgalomban dolgozó forrásaink ugyanakkor háttérben, vagyis nevük feltüntetése nélkül arról is beszéltek: az előterjesztésben látnak „veszélyeket”. „Zavaros, hogy mindezt hogyan valósítanák meg, másrészt lenyúlásíze van. Olyan, mintha rámennének arra, amit a piac hozott létre, ami érték, ami jelent valamit” – fogalmazott egyikük. „Jó lenne belelátni a szerzők fejébe, mit akarnak pontosan” – jegyezte meg a turizmus területén működő egyik legbefolyásosabb cég vezetője.

A birtokunkba került előterjesztés komolyan számol a fővárossal, ahogy megírtuk, külön Budapesti Turizmusfejlesztési Szervezetet (BFTSZ) dolgozna „Budapest központi szerepének további erősítésén”. Már konkrét bevételi forrásokat is felvázol a kormányzati anyag: a szervezethez folyna be a Budapest Kártya értékesítéséből, illetve „saját Hop on Hop off” városnéző busz üzemeltetéséből származó pénz. „BUDAPEST Brand”-et dolgoznának ki, kifejezetten erősítenék a konferenciaturizmust, és utóbbihoz kapcsolódik, hogy kész tényként írnak az anyagban „az új kongresszusi központról”.

„Budapest magától lett népszerű” – mondta erre egy idegenforgalmi forrásunk, aki azzal egyetért, hogy például az üzleti turizmusban még rengeteg kihasználatlan lehetőség van, ezért elkelne az állami támogatás. „Más konferenciaturizmusban élen járó nagyvárosokban is nagyon odatesz az állam és a város is, régóta megy a lobbi, hogy nálunk is így legyen. Az új kongresszusi központot is nagyon várja a szakma” – magyarázta. Az előterjesztés több pontját ő is erősnek nevezte, amire példaként azt emelte ki, hogy felmerül a saját városnéző buszok üzemeltetése Rogánék tervezetében. "Ezt külföldi mintára már nálunk is megcsináltak, van a piacon négy cég. Vajon ők mit szólnak majd ehhez?” – tette fel a kérdést.

Na de miért Rogán gründolja a nemzeti turizmust?

Furcsának tűnt, hogy a turizmus új, erősen központosított állami intézményrendszeréről szóló előterjesztést miért a Miniszterelnöki Kabinetiroda jegyzi, hiszen a turizmus jogszabályban szabályozott módon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter területe. Ha nem a szaktárca, akkor a hasonló, gyakorlatilag minden minisztériumot érintő koncepciókat általában a Lázár János vezette Miniszterelnökség dolgozza ki. Megkérdeztük a nemzetgazdasági tárcát is, miért nem ők foglalkoznak a hozzájuk tartozó kérdéssel, de a sajtóosztály egyelőre annyit közölt, hogy „még dolgoznak a válaszon”.

„Átfogó megközelítést igénylő ügyekben a Miniszterelnök Kabinetfőnöke javaslatot, illetve előterjesztést tehet a Kormány részére. A Kabinetiroda konzultált az érintett tárcákkal, ezt követően pedig javaslatot tett arra, hogy a Kormány a turisztikai feladatok koordinációjára irányuló előterjesztést a napirendjére tűzze” – ezzel magyarázta Rogán Antal kabinetirodája kérdésünkre, miért ők foglalkoznak a turizmussal.

hvg.hu

„A Miniszterelnöki Kabinetiroda semmiképpen sem kíván ágazati szakminisztériummá válni. A Kabinetiroda – mint ahogyan eddig –, úgy a továbbiakban is a miniszterelnök munkaszervezete lesz” – tették hozzá Rogánék. Magából az előterjesztésből egyébként nem derül ki, hogy a koncepció megvalósítását melyik kormánytagra bízzák, az illetékes minisztert is majd később jelölik ki.

Gigabürokrácia vagy állami tulajdonú társaságcsoport is lehet

A tervezet gyors határidőket ad: a miniszternek két hónap alatt kell kidolgoznia a megvalósítást. Utána feláll a legfőbb szervezetnek számító Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség, és további 6 hónapon belül a teljes szervezetrendszernek is létre kellene jönnie. Az előterjesztés három verziót sorol fel arra, hogyan épülne fel a turizmusfejlesztés új központi struktúrája, élén a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökséggel.

Az egyik lehetőség, hogy a Magyar Turizmus Zrt. ügynökséggé alakítása után az előbbi öt nagy egység kiválna, és 100 százalékban állami tulajdonban lévő, önálló gazdasági társaságként működnének (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával). A másik elképzelés, hogy már a NIÜ alapítaná meg ezeket a gazdasági társaságokat, és „ezzel egy anyavállalat-leányvállalat konstrukció jönne létre”.

Ennél a két opciónál az ügynökség állami tulajdonban lévő, nyereségorientált társaság lenne maga is, de a harmadik opcióban mind az ügynökség, mind az alá tartozó szervezeteket központi költségvetési szervek lennének. Vagyis a NIÜ-ből központi hivatalt csinálnának, de akkor egy sor, a Magyar Turizmus Zrt.-t érintő jogszabályhoz is hozzá kellene nyúlni. Bármilyen formában valósul is meg, többekben azonnal az merült fel: mennyiben kompatibilis mindez a kormány sokszor és szívesen hangoztatott bürokráciacsökkentési elképzeléseivel.