Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Egy sor kérdésben nem osztja a várfelújításért felelős bizottság kilépő tagjainak a hvg.hu-n is elmondott véleményét az ugyancsak Hauszmann-bizottsági tag Rostás Péter. A művészettörténész, múzeumi főigazgató-helyettes szerint a múlt hibáit javítaná ki a felújítás, és világszintű fejlesztések várhatóak, de azt elismeri, hogy a távlati terveket nem látni tisztán.

Bár sok mindenben egyetért a Nemzeti Hauszmann Bizottságból kilépő három taggal Rostás Péter művészettörténész, a Budavári Palota rekonstrukciójának egyik kiötlője, egy sor kérdésben vitatkozna velük, pár dolog pedig szerinte pontosításra szorul.

A budai Vár megújulásának lépéseit véleményező Nemzeti Hauszmann Bizottság három tagja mondott le március 18-án, mivel szerintük L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár méltatlanul bánt velük, kész helyzet elé állította őket, nem válaszolt a megkeresésükre. Erről ebben a cikkben írtunk, ahol azt is felrótták a volt bizottsági tagok, hogy olyan fontos lépésekről is a sajtóból értesültek, mint a minisztériumok Várba költöztetése. A kilépők félnek, hogy a Vár egy megalomán terv részeként egyre inkább a politika, és egyre kevésbé a társadalom terévé válik, aminek része a múzeumok Palotából való kiköltöztetése is.

Rostás úgy véli, nem szabad a politikai csatározások hevületében mindent egy mozdulattal lesöpörni, a politikai játéktérbe helyezni. Bár ilyen igény eddig, úgy tűnt, épp a hatalom felől jelentkezett, erre panaszkodtak tulajdonképpen a kilépők is, Rostás megpróbálja megvilágítani a Nemzeti Hauszmann Terv 2015 és 2018-as első ütemének eredményeit szakmai szempontból.

Rostás Péter
©

Ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel

A szakember szerint egy, a jelenlegi 30 fősnél kisebb létszámú, koncentráltan működő Hauszmann Bizottság tán szerencsésebb lenne, de éppen ezt felismerve alakultak munkabizottságok jó háromnegyed éve a nagy testületen belül.

Eddig lényegében három döntés született a bizottságban:

-          újjáépül a Stöckl-lépcső

-          megépül a Lovarda

-          visszaépítik a Főőrség épületét

És egy újabb döntés még előkészületben van, ez a Szent István-terem rekonstrukciójáról és ezzel összefüggésben a déli összekötő szárny déli homlokzatának rekonstrukciójáról, valamint a déli, 1960-as években épített „középkori” kertek és a közlekedési rendszer felújításáról szól.

Rostás szerint az eddigi döntéseknek megfelelő szakmai megalapozottsága és indoka van, ezeket egyáltalán nem a politika kezdeményezte, hanem a régész és művészettörténész szakma.

Nemzeti Hauszmann-terv

Nemzeti Hauszmann-terv

Posted by L. Simon László on Sunday, 15 November 2015

Így érvel a művészettörténész

Ami a déli oldal felújítását illeti, Rostás szerint ez azért indokolt, mert a Várnak ez a fele ma nem tudja felvenni a Várkert Bazár megnyitásával, illetve a Savoyai-terasztól ide vezető gyilokjárón feljövő tömegeket. A középkori kertrekonstrukciók, az István-torony csonkja, vagy a Buzogány-torony gyalázatos állapotban vannak és turisztikai szempontból kevéssé kihasználtak. Vissza kellene tehát építeni a déli homlokzatot, amelyet a Vár 1960-as évekbeli felújítása során értelmetlenül megváltoztattak, és indokolt lenne a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főbejárata mögötti-fölötti épületrész, az ún. nyaktag átgondolása – mondja a hvg.hu-nak Rostás. (A videón jól láthatóak az érintett területek – a szerk.)

A kép baloldalán a Lovarda épülete
©

A történeti múzeum déli homlokzata és az előtte lévő terasz, illetve udvar végre nem egy zsákutca lenne a közlekedési rendszerben, hanem közösségi térré válhatna – mondja a szakember, aki szerint a felújítás a még elhagyatott, a körbejárás útvonalából kieső tereket bevonná a zárt kertek világába.

Ha a nyugati zárt udvarból a történeti múzeumon keresztül az Oroszlános udvar alatt bejárható lesz a középkori palota nyugati udvara, és oldalról lehet mindazokat a középkori falakat megnézni, amelyeket ma csak a burkolatban látunk jelezve, akkor Rostás szerint olyan látványossággal bővülne a Budavári Palota, amilyen a középkori Louvre, a brüsszeli Coudenberg-palota, vagy a krakkói középkori városközpont föld alatti maradványainak élményszerű, tömegeket vonzó bemutatása.

Ezért jó ötlet a Lovarda, a Stöckl-lépcső

A művészettörténész megvédi a Lovarda-építést is, amelyet azzal támadtak, hogy semmi történeti, eredeti nem lesz benne. Rostás szerint az 1970-es években a felújításkor a szervek félbehagyták a ma már pusztításnak tűnő munkálatokat: nem került már sor a Palota úti Ybl–Hauszmann-féle támfal és a lovardához vezető balusztrádos felvezető rámpa elbontására. Már ekkor születtek tervek a félbemaradt terület neobarokk szellemű átformálására, de ebből itt csak egy, ma is látható virágmedence valósult meg. A jelenlegi helyzet szerinte tehát beavatkozást igényel.

Ide költözne az NGM, és még egy emelet ráépülne a tervek szerint a Szentháromság téren
©

A Lovarda és a lépcső megépítését az indokolja, hogy az érintetlen, meglévő támfal és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) lényegében ép északi homlokzata, valamint egy ma máshol elhelyezett Csikós-szobor a palota épületegyüttesének ezzel a két lerombolt tagjával nyernék vissza építészeti szerepüket. A Stöckl-lépcső a felső palotaudvarra való gyalogos feljutást tenné lehetővé, és a 2000-es években bornírt módon visszahelyezett Bonfini-szobor is visszanyerné megfelelő pozícióját a lépcső felső belépője mellett. Magyarul a múzeumi vezető szerint az egész terület jobban működne, építészetileg értelmezhetővé válna.

Miért kell a Szent István-terem?

Rostás szerint a Szent István-terem rekonstrukcióját már időszerűnek tartja a szakma, ezt az elpusztult termet reprezentatív célokra használná az állam a felújítás után. Lényegében egy kiállítási objektum lesz, amely visszaadja azt az esztétikai élményt, amit a századforduló magyar iparművészetének egyik csúcsdarabja nyújtott. A terem amúgy ugyanúgy légkondicionált lesz, mint ahogyan az eredeti is lényegében az volt. A rekonstrukcióval együtt tehát korszerűsítik a történeti múzeum gépészeti rendszerét, és a Szent István-terem fölötti szinten még egy légkondicionált kiállítóteret is létrehoznak, ma ugyanis a múzeumban egyetlen ilyen kiállítótér sincs.

A Stöckl-lépcső és a Főőrségi épület
©

Ezek készülnek el tehát 2018-ig, és ezen munkálatok szükségességét elég rendes szakmai konszenzus támasztja alá a szakember szerint.

A többi néma csend

De mi van a többi tervvel? A minisztériumok felköltözését, amelynek hirtelen jött ötletét a kilépők is bírálták, Rostás szerint csak kiérlelt koncepcióval szabad végrehajtani, amely számításba veszi a közlekedéstechnikai, városszerkezeti és műemléki problémákat. A kiugrott bizottsági tagok kritikája arról szólt, hogy ezzel megnövekszik a járműforgalom, a Vár elveszti polgári jellegét.

Az sem egyértelmű, hogy a hauszmanni tervek teljes újjáépítésére készül-e a kormány, kérdéses például, hogy a Palota ikonikus kupoláját visszaépítenék-e az eredeti hauszmannira, vagy meghagynák és felújítanák a mostanit (amely amúgy elkészülte után sokaknak nem tetszett, meg is kapta a szopott gombóc gúnynevet).

Attól függ, mit akar a kormány

Arról is lehetett hallani, hogy a kormány az egész Palotát kiüríti, és Palotamúzeumot csinál. Elhangzott L. Simon László szájából, hogy több turistát érdekelne egy ilyen Versailles-szerű attrakció, mint a mostani közgyűjtemények. Rostás szerint a történeti múzeum amúgy is maradna, a Palotamúzeum kialakítására rengeteg pénz és idő kell, ráadásul addig a Magyar Nemzeti Galériának is meg kéne épüljön az új épülete a Liget Projekt keretében – ez még nagyon nem aktuális.

Mi lehet az OSZK-val? Az új épületről még semmit nem lehet tudni, úgyhogy ez sem holnap fog lezajlani. Többen azt hangoztatják, hogy a várbéli múzeumépületek elavultak – Rostás szerint ez azonban szinte minden nagyobb, patinás fővárosi múzeumról elmondható. Ezeket fel kéne újítani a modern igényeknek megfelelően.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Komoly terrorkészültséget váltott ki egy telefonbeszélgetés Rómában

Komoly terrorkészültséget váltott ki egy telefonbeszélgetés Rómában

Katolikusok tiltakoztak Washingtonban Trump migrációs politikája ellen, letartóztatták őket

Katolikusok tiltakoztak Washingtonban Trump migrációs politikája ellen, letartóztatták őket

Ezer tűzoltó küzd az erdőtüzek ellen Portugáliában

Ezer tűzoltó küzd az erdőtüzek ellen Portugáliában

Erre a táblázatra gondoljon, mielőtt bárkit otthagy a kocsiban a napon

Erre a táblázatra gondoljon, mielőtt bárkit otthagy a kocsiban a napon

Budapest-Belgrád Afrikában: a kenyai kínai vasút is a semmibe vezet

Budapest-Belgrád Afrikában: a kenyai kínai vasút is a semmibe vezet

14 méteres árokba zuhant egy illegális bevándorlókkal teli busz Macedóniában

14 méteres árokba zuhant egy illegális bevándorlókkal teli busz Macedóniában