Tavaly novemberben írtuk meg, hogy úgy adták el a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) állami tulajdonban lévő részvényeit Schmidt Mária családi cégének, hogy nem volt semmiféle verseny: a közvagyonba tartozó papírokat nem dobták tőzsdére, sőt, még a cég többi részvényese sem tehetett ezekre ajánlatot. Azt is kiderítettük, hogy Schmidt a Terror Házának főigazgatójaként és az idei, 1956-os emlékév kormánybiztosaként a BIF-részvényeknek azt az 5 százalékát vehette meg, amely az Orbán-kormány által bekebelezett magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként került az állam tulajdonába.

Csak növelni akarták a részesedésüket

Hiába kérdeztük Schmidt Máriát arról, hogy kormánybiztosként, egy közintézmény vezetőjeként nem tartja-e mindezt erősen támadhatónak, helyette lánya, Ungár Anna válaszolt. Ezt azzal indokolta, hogy ő intézi a BIF-részvényeket tulajdonló családi cégük, a PIÓ-21 Kft. ügyeit, bár a cégnyilvántartás szerint a Schmidtnek van többségi, 50 százalékot meghaladó szavazati joga. Schmidt lánya azzal tért ki, hogy kérdezzük inkább az állami részvényeket eladó Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-t, miért (csak) nekik adtak lehetőséget az üzletre. Arra hivatkozott, hogy ők a tőlük kért ellenértéket megfizették. „Rám mindössze annyi tartozik, hogy növelni kívántam a tulajdoni hányadomat egy nyilvános részvénytársaságban” – közölte.

Schmidt Mária az emlékbizottság alakuló ülésén

MTI / Szigetváry Zsolt

Csakhogy zajlott még valami a háttérben, amiért egyáltalán nem mindegy, pontosan hogyan került sor az állami papírok megszerzésére. A hvg.hu információi szerint azt megelőzően, hogy Schmidt Mária családi cége megszerezte az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó cég addig állami kézben lévő részvénycsomagját, vevőjelöltek jelentkeztek be a cégnél. Több névtelenséget kérő, a BIF-hez közeli forrásból is úgy tudjuk: a cég nagyrészvényesei, köztük a PIÓ-21 fő tulajdonosaként Schmidt Mária is tárgyalt a részvényeik iránt érdeklődő vevőjelölttel nyártól kezdve. Ezzel párhuzamosan a cég tulajdonában lévő ingatlanok értékesítését is tervezték, ezért az ingatlanok értékbecslésével, lehetséges vevők feltérképezésével szintén nyáron meg is bíztak egy erre szakosodott tanácsadót.

A tőzsdén még nem tudhatták, a kormánybiztos már igen?

Vagyis mivel a részvényeket október 19-i dátummal szerezték meg „tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylettel”, Schmidt cége annak tudatában állapodhatott meg az állami részvények kezelőjével, növelve tulajdoni hányadát, hogy a BIF részvényeinek eladásáról már tárgyalások folytak, tehát tudtak a potenciális vevőkről. Kérdés, hogy ez bennfentes információnak számít-e, mert akkor ez a bennfentes kereskedelem tilalmába ütközne.

A BIF ugyanis egy nyilvánosan működő részvénytársaság, amelynek papírjai a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények. A tőkepiacról szóló törvény szigorúan tiltja a bennfentes kereskedelmet, vagyis azt, hogy egy bennfentes személy az általa ismert bennfentes információ felhasználásával ügyleteket kössön. Hiszen a bennfentes személy előnyben van, például egy olyan kisrészvényessel szemben, akinek nem állnak rendelkezésére ugyanezek az információk (a jogi szabályozásról részletesen lásd keretes írásunkat).

A büntető törvénykönyv ezért a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények közt szabályozza a bennfentes kereskedelmet, amiért akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Ez a jogtalan előnyszerzés miatt komoly gazdasági bűncselekménynek számít, azért büntetik, mert bennfentes kereskedelem esetén valaki gyakorlatilag visszaél bennfentes információjával, amikor azt felhasználva üzletel. Hiszen mondjuk a kisrészvényeseknek fogalmuk sincs arról, hogy érdemes további papírokat venni, vagy esetleg nem eladni, és mindez nyilván kihatna az árfolyamokra is.

A kormánybiztos lánya, Ungár Anna a BIF igazgatótanácsának tagjaként és a PIÓ-21 Kft. ügyvezetőjeként az erre vonatkozó jogszabályok alapján bennfentes személynek minősülhet. Forrásaink szerint erről Schmidt Mária is tudott, mert ő is tárgyalt a vevőjelölttel. Bár ő nem visel tisztséget a  BIF-ben, a PIÓ-21 Kft. többségi tulajdonosaként anyagilag érdekelt, másrészt a 2016-os emlékév kormány által kinevezett kormánybiztosaként, illetve egy közintézmény vezetőjeként mindez nem csak üzletileg aggályos.

Az MNB-nek is bejelentették, hogy valami készül

A hvg.hu információ szerint írásbeli ajánlattételre nem került sor, de a törvény alapján a bennfentességhez erre nincs is szükség, elég, ha kellően konkrét információjuk volt arról, hogy a lehetséges eladás megalapozottan várható.

Úgy tudjuk, odáig jutott az egyezkedés, hogy titoktartási nyilatkozat készült a vevőjelölttel, majd megtették a bejelentést a Magyar Nemzeti Bank mint felügyelet felé. A tőzsdei cégeknek ugyanis szigorú szabályok szerint tájékoztatási kötelezettsége van, a birtokunkba került dokumentum alapján ennek eleget is tettek: az egyik nagyrészvényes és az igazgatótanács egyik tagja jelezte a felügyeletnek azt a bennfentes információt, hogy késleltetik a vételi jog alapítására érkezett ajánlatot. A késleltetésre lehetőség van, ha a cég úgy gondolja, hogy ha közzéteszi, akkor az jogos érdekét sértené.

Mint a hvg.hu megtudta, az üzletet végül mégsem sikerült tető hozni, részben azért, mert nem sikerült valamennyi nagyrészvényessel megállapodni, többek közt az ár kérdésében. Ráadásul a részvénytársaság tulajdonosai közt érthetően jelentős feszültséget generált, hogy – miközben nagyban folytak a tárgyalások a lehetséges értékesítésről – Schmidték a hátuk mögött megszerezték az állami részvénycsomagot. Hiszen ezzel a tudtuk nélkül megváltoztatták az erőviszonyokat, márpedig a másik két nagyrészvényes sem kis játékos: két cégén keresztül az igazgatótanács elnöki posztját is betöltő Nobilis Kristófé az összes részvény több mint harmada, míg a másik nagy tulajdonos az FHB-elnök, Index-tulaj Spéder Zoltán.

A hatóságok feladata kivizsgálni, de már az állami részvények megszerzésének sem mentek utána

Birtokunkba került egy BIF-es belső anyag, amit a részvénytársaság megbízásából egy külső jogi iroda készített azután, hogy kiderült, Schmidték megszerezték az államtól a plusz 5 százalékot. Ebben egyértelműen felmerül a bennfentes kereskedelem lehetősége, azonban arra jutottak, hogy a BIF helyesen járt el, mert nem volt tájékoztatási kötelezettsége, és feljelentési kötelezettsége sincs „a bennfentes kereskedelem gyanúja esetén". Ezért a PIÓ-21 részvényszerzésének jogi értékelése” nem a cég, „hanem az arra hatáskörrel bíró hatóságok feladata” – állapították meg.

Schmidt Mária a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Terror Háza Múzeum előtt 2007. február 25-én

Túry Gergely

Ez így korrekt is, hiszen csak egy mindent feltáró vizsgálat deríthetné ki, hogy a konkrét esetben mi minősült bennfentes információnak, és felhasználta-e ezt jogellenesen a kormánybiztos családi cége.

Csakhogy kérdés, mit szólnak mindehhez a „hatáskörrel bíró hatóságok”, hiszen már a korábbi cikkünk után feljelentést tett az Együtt hűtlen kezelés és tiltott állami támogatás gyanúja miatt. Érdemi nyomozás azonban nem volt, már a feljelentést elutasította a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya. Emiatt Szigetvári Viktor megpróbált az ügyészséghez fordulni, de mivel erre nincs eljárásjogi lehetősége, a panaszát elutasították – válaszolta kérdésünkre a Fővárosi Főügyészség, amely ezek szerint nem érezte úgy, hogy hivatalból eljárást kellene indítania.

Visszautasítják, persze a leghatározottabban

Ezúttal is megkerestük Schmidt Máriát és PIÓ-21-et vezető lányát kérdéseinkkel, ezúttal is utóbbi válaszolt, és „a leghatározottabban visszautasította”, hogy „burkoltan bennfentes kereskedelem elkövetésével vádoljuk” őt és édesanyját. Ungár Anna felszólított arra is, nehogy megsértsük a családi cég üzleti titkait, és többszörösen egyértelműen utalt arra, ha „valótlan állításokat fogalmazunk meg, úgy kénytelen lesz a szükséges jogi lépéseket megtenni”.

Szerinte bennfentes információnak „olyan lényeges információ minősül, amely elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek a részvény árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról”. „Az Ön által felvázolt helyzet tehát akkor állna elő, ha a BIF részvények árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas, konkrét vételárat, részvény volument, az ajánlati kötöttséget tartalmazó ajánlatról lett volna tudomásom. Ilyen információról nyilvánvalóan sem Nekem, sem Édesanyámnak nem volt tudomása a korábban állami tulajdonban levő részvények PIÓ21. Kft. általi megvásárlásakor.”

Ugyanakkor kifejezetten kérdésünk ellenére sem válaszolt arra, hogy az állami részvények megvásárlásának idején ő, illetve Schmidt Mária tudott-e a potenciális vevőjelöltekről. Ezért erre újra rákérdeztünk, de megint azt ismételte meg, hogy „a tranzakció megkötésekor semminemű bennfentes információval nem rendelkezett sem ő, sem édesanyja”. Egyben újra „tendenciózus”-nak és „szokatlanul fenyegető hangneműnek” minősítette kérdéseinket.

Abból sem lett ügy, amit Schmidt belemondott a kamerába

Az ingatlancégen belül Schmidt húzása miatt dúl a háború, erre utalt az is, hogy Spéder Zoltán helyreigazítási eljárást, majd pert indított az ATV ellen. A csatorna híradójában ugyanis elkapták egy gyors nyilatkozatra Schmidt Máriát, aki azt nyilatkozta: nemcsak az ő cégének volt lehetősége megvenni az állami a részvényeket. A kormánybiztos szerint „a többi tulajdonost is megkérdezték”, de egyikük perben áll az állammal, a másik pedig tudomása szerint sokkal kevesebbet ajánlott. Mivel a Lánchíd-palota ügy miatt Nobilisnak van folyamatban pere, utóbbi kizárásos alapon csak Spéder lehetett, aki ezen információink szerint annyira kiakadt, hogy helyreigazítást kért a csatornától, amiért közreadták Schmidt állításait, miközben valójában meg sem keresték azzal, hogy megvehetné a részvényeket.

Bár már ki volt tűzve az időpont, a sajtóhelyreigazítási per végül elmaradt, vagyis Spéder visszavonhatta a keresetet. A hvg.hu kérdésére már az első cikkben elismerte Poják Zoltán, a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, hogy „nem keresték meg ajánlattal a BIF Nyrt. egyéb tulajdonosait” – vagyis Spéder álláspontját támasztották alá. A visszavont kereset miatt viszont semmilyen következménye nem lett, hogy a kormánybiztos nyilvánvalóan valótlan tényeket mondott a teljes nyilvánosság előtt.

Ma újabb fejezetéhez érkezhet a BIF-háború

Ebben egyértelműen közrejátszhat az, hogy Schmidt és a két másik nagy tulajdonos valószínűleg továbbra is kezdeni akar valamit a céggel. Egyértelműen erre utal, hogy a társaság igazgatótanácsa múlt héten döntött a középtávú stratégiáról, amelynek része „a portfólió teljes értékesítése". Ezt a javaslatot terjesztik a részvénytársaság évi rendes közgyűlése elé, amit mára, április 1-jére hívtak össze. A közgyűlés döntése alapján így a cég ingatlanaira  – már nyilvánosan – kikerül az ELADÓ tábla.

A közgyűlés napirendjét kiegészítették két felettébb érdekes napirendi ponttal: döntés az igazgatótanácsi és audit bizottsági tagok visszahívásáról, illetve az új tagok megválasztásáról. A hvg.hu úgy tudja, hogy ez akár azt jelentheti, hogy a kialakult helyzetben Schmidt lányát leváltják igazgatótanácsi posztjáról.

Update: A BIF délután tette közzé beszámolóját a közgyűlésen született határozatokról. E szerint 2016. április 1-jei hatállyal a közgyűlés visszahívta az Igazgatótanácsból Ungár Annát. A cikkünkben feltárt belső viszályokat jól alátámasztja, hogy a két másik nagy részvényes, Nobilis Kristóf és Spéder Zoltán igazgatótanácsi tagságból történő visszahívására szintén volt javaslat, de ezeket a közgyűlés elvetette.