szerző:
Gergely Zsófia

Az MNB nem tartja szükségesnek megvizsgálni, milyen körülmények közt vásárolt meg Schmidt Mária családi cége egy állami tulajdonú részvénycsomagot, amit még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal vettek el. A hvg.hu korábban a verseny nélkül lebonyolított üzlet több furcsa részletét feltárta.

  • Tavaly novemberben írtuk meg, hogy Schmidt Mária családi cége a verseny teljes kizárásával vehette meg az államtól a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5 százalékos részvénycsomagját. Ráadásul azokról a részvényekről van szó, amelyeket az Orbán-kormány még a magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként vett el, de most a kormánybiztos többségi tulajdonában lévő PIÓ-21 Kft.-hez vándorolt.
  • Cikksorozatunk második részében azt is kiderítettük, hogy pont akkor sikerült megnövelni Schmidtéknek az állami papírokkal a részvényhányadukat, amikor a társaságnál vevőjelöltek kopogtattak. Erről nagyon kevesen tudtak, a kisebb részvényesek aligha, így ha erről a kormánybiztos cégének bennfentes információi voltak, akkor felvetődhet akár a bennfentes kereskedelem gyanúja is – ami a Btk. szerint súlyos gazdasági bűncselekmény. Schmidt lánya „a leghatározottabban visszautasította”, hogy „burkoltan bennfentes kereskedelem elkövetésével vádoljuk” őt és édesanyját.
  • Végül egy hónapja nyilvánosságra hoztuk a bizonyítékot arra, hogy úgy adták el Schmidtéknek a részvényeket ár alatt, 380 forint/részvény árfolyamon, hogy közben maga a BIF legfeljebb 500 forintot is adott volna saját részvényeiért. Ráadásul erről az állami vagyonkezelő kifejezetten tudott, mégis csak velük tárgyaltak. Így a két ár különbségével számolva akár 160 milliót is bukhatott az állam.

Mindezek után az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor bejelentést tett az MNB-nél, mint piacfelügyelentél többek közt bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.

Schmidt Mária
©

Amire pár napja befutott a Matolcsyék válasza. A piacfelügyeletért felelős osztály annak leszögezésével indít, hogy az MNB természetesen kiemelt figyelmet fordít a tiltott bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás kiszűrésére, már csak a „tőkepiaccal szembeni bizalom erősítése” végett is.

Nem vizsgálják, de tudják, hogy fel sem merült gyanú

Mint írják, az MNB a „részvényátruházás tényét a piacmonitoring tevékenysége keretében figyelemmel kísérte”. Az nem derül ki, hogy ez mégis mit jelent, mikor és milyen mélységben tudtak arról, hogyan adták el az állami papírokat. Mindenesetre már a „figyelemmel kísérés” elég volt ahhoz, hogy megállapítsák: „nem merült fel bennfentes kereskedelemre vagy piacbefolyásolásra utaló olyan gyanú”, amely a törvény alapján piacfelügyeleti eljárás hivatalból történő megindítását tette volna szükségessé”.

"Lehet, hogy jelentősen fejleszteni kellene az MNB piacmonitoring tevékenységét, ha már az újságcikkekből kiderülnek esetlegesen bennfentes információk, de a piacfelügyelet ezekről mégsem tud, és így konkrét információ hiányában nem hajlandó vizsgálni a bennfentes kereskedelmet – kommentálta Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke a vizsgálat elutasítását. „Már csak azért is foglalkozni kellene vele, mert ha helytálló az értesülés a BIF iránti felvásárlási érdeklődésre nézve, akkor mind polgári jogi, mind büntetőjogi szempontból megállhat a gyanú” – tette hozzá.

Lenne mit tisztázni?

A piacfelügyeleti vizsgálatból mindez egyértelműen kiderülhetne, elég lenne például megkeresni a részvénytársaság vezetőségét, és tisztázni, milyen információk birtokában voltak, amikor Schmidték a maguk számára megszerezték az állami részvényhányadot – mondta a szervezet vezetője.

Dióslaki Gábor szerint az MNB mellett az ügyészségnek hivatalból szintén vizsgálnia kellene az ügyletet, mert a vétel idején Schmidt lánya egyszemélyben volt a BIF igazgatósági tagja és a családi cég ügyvezetője. „A hatályos szabályok szerint előbbi minőségében a társaság érdekeinek elsődlegességével kell tevékenykednie, itt pedig felmerül, hogy a magánérdeke volt az erősebb, mikor saját részre olcsóbban megvásárolta a papírokat. Ez a Ptk. értelmében jó erkölcsbe ütköző, ezért érvénytelen szerződésnek minősülhet, amiért az ügyészségnek kell bíróság elé vinni az ügyet” – magyarázta.

Végül pedig szerinte még egy további büntetőjogi kérdés is adódik: az állami vagyonkezelővel szemben felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja, ha valóban alacsonyabb áron adta el Schmidték cégének a részvényeket, miközben egy nyilvános határozatban szereplő, köztudott tény volt, hogy ennél drágább ajánlat is létezik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megy vagy marad Handó Tünde? És jó lesz-e ez nekünk?

Megy vagy marad Handó Tünde? És jó lesz-e ez nekünk?

Nem kapott orosz vízumot egy fontos volt amerikai külügyes

Nem kapott orosz vízumot egy fontos volt amerikai külügyes

A Downing Street macskája máris bejelentkezett Theresa May utódjának

A Downing Street macskája máris bejelentkezett Theresa May utódjának

New Yorkban büntetnék azt, akit telefonnal a kezében kapnak el a zebrán

New Yorkban büntetnék azt, akit telefonnal a kezében kapnak el a zebrán

Nézegessen cuki fehér oroszlánkölyköt!

Nézegessen cuki fehér oroszlánkölyköt!

Saját pénzen dolgozik a Facebook, 2020-tól fizethetünk vele

Saját pénzen dolgozik a Facebook, 2020-tól fizethetünk vele