szerző:
Tetszett a cikk?

Az MNB nem tartja szükségesnek megvizsgálni, milyen körülmények közt vásárolt meg Schmidt Mária családi cége egy állami tulajdonú részvénycsomagot, amit még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal vettek el. A hvg.hu korábban a verseny nélkül lebonyolított üzlet több furcsa részletét feltárta.

  • Tavaly novemberben írtuk meg, hogy Schmidt Mária családi cége a verseny teljes kizárásával vehette meg az államtól a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5 százalékos részvénycsomagját. Ráadásul azokról a részvényekről van szó, amelyeket az Orbán-kormány még a magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként vett el, de most a kormánybiztos többségi tulajdonában lévő PIÓ-21 Kft.-hez vándorolt.
  • Cikksorozatunk második részében azt is kiderítettük, hogy pont akkor sikerült megnövelni Schmidtéknek az állami papírokkal a részvényhányadukat, amikor a társaságnál vevőjelöltek kopogtattak. Erről nagyon kevesen tudtak, a kisebb részvényesek aligha, így ha erről a kormánybiztos cégének bennfentes információi voltak, akkor felvetődhet akár a bennfentes kereskedelem gyanúja is – ami a Btk. szerint súlyos gazdasági bűncselekmény. Schmidt lánya „a leghatározottabban visszautasította”, hogy „burkoltan bennfentes kereskedelem elkövetésével vádoljuk” őt és édesanyját.
  • Végül egy hónapja nyilvánosságra hoztuk a bizonyítékot arra, hogy úgy adták el Schmidtéknek a részvényeket ár alatt, 380 forint/részvény árfolyamon, hogy közben maga a BIF legfeljebb 500 forintot is adott volna saját részvényeiért. Ráadásul erről az állami vagyonkezelő kifejezetten tudott, mégis csak velük tárgyaltak. Így a két ár különbségével számolva akár 160 milliót is bukhatott az állam.

Mindezek után az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor bejelentést tett az MNB-nél, mint piacfelügyelentél többek közt bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.

Schmidt Mária
©

Amire pár napja befutott a Matolcsyék válasza. A piacfelügyeletért felelős osztály annak leszögezésével indít, hogy az MNB természetesen kiemelt figyelmet fordít a tiltott bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás kiszűrésére, már csak a „tőkepiaccal szembeni bizalom erősítése” végett is.

Nem vizsgálják, de tudják, hogy fel sem merült gyanú

Mint írják, az MNB a „részvényátruházás tényét a piacmonitoring tevékenysége keretében figyelemmel kísérte”. Az nem derül ki, hogy ez mégis mit jelent, mikor és milyen mélységben tudtak arról, hogyan adták el az állami papírokat. Mindenesetre már a „figyelemmel kísérés” elég volt ahhoz, hogy megállapítsák: „nem merült fel bennfentes kereskedelemre vagy piacbefolyásolásra utaló olyan gyanú”, amely a törvény alapján piacfelügyeleti eljárás hivatalból történő megindítását tette volna szükségessé”.

"Lehet, hogy jelentősen fejleszteni kellene az MNB piacmonitoring tevékenységét, ha már az újságcikkekből kiderülnek esetlegesen bennfentes információk, de a piacfelügyelet ezekről mégsem tud, és így konkrét információ hiányában nem hajlandó vizsgálni a bennfentes kereskedelmet – kommentálta Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke a vizsgálat elutasítását. „Már csak azért is foglalkozni kellene vele, mert ha helytálló az értesülés a BIF iránti felvásárlási érdeklődésre nézve, akkor mind polgári jogi, mind büntetőjogi szempontból megállhat a gyanú” – tette hozzá.

Lenne mit tisztázni?

A piacfelügyeleti vizsgálatból mindez egyértelműen kiderülhetne, elég lenne például megkeresni a részvénytársaság vezetőségét, és tisztázni, milyen információk birtokában voltak, amikor Schmidték a maguk számára megszerezték az állami részvényhányadot – mondta a szervezet vezetője.

Dióslaki Gábor szerint az MNB mellett az ügyészségnek hivatalból szintén vizsgálnia kellene az ügyletet, mert a vétel idején Schmidt lánya egyszemélyben volt a BIF igazgatósági tagja és a családi cég ügyvezetője. „A hatályos szabályok szerint előbbi minőségében a társaság érdekeinek elsődlegességével kell tevékenykednie, itt pedig felmerül, hogy a magánérdeke volt az erősebb, mikor saját részre olcsóbban megvásárolta a papírokat. Ez a Ptk. értelmében jó erkölcsbe ütköző, ezért érvénytelen szerződésnek minősülhet, amiért az ügyészségnek kell bíróság elé vinni az ügyet” – magyarázta.

Végül pedig szerinte még egy további büntetőjogi kérdés is adódik: az állami vagyonkezelővel szemben felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja, ha valóban alacsonyabb áron adta el Schmidték cégének a részvényeket, miközben egy nyilvános határozatban szereplő, köztudott tény volt, hogy ennél drágább ajánlat is létezik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ausztrál open: már 72 teniszező van karanténban

Ausztrál open: már 72 teniszező van karanténban

Kisstílű személyes érdekek a felsőoktatás kormányzati einstandja mögött

Kisstílű személyes érdekek a felsőoktatás kormányzati einstandja mögött

Egy hónap múlva ilyenkor már az élet nyomait keresi a Marson a NASA

Egy hónap múlva ilyenkor már az élet nyomait keresi a Marson a NASA