Tavaly novemberben a hvg.hu tárta fel, hogy Schmidt Mária családi cége úgy vette meg az államtól a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5 százalékos részvénycsomagját, hogy más még csak ajánlatot sem tehetett rá, pedig pont azokról a részvényekről van szó, amelyeket az Orbán-kormány a magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként vett el. Így különösen rosszul veszi ki magát, hogy ezeket kizárólag a kormánybiztos cége vehette meg ahelyett, hogy transzparens módon a tőzsdén vagy a többi nagyrészvényesnek felajánlva értékesítették volna a papírokat – ahogy azt az OTP hasonló, 5 százalékos részvénycsomagjával is tették alig pár héttel korábban.

Schmidt Mária az ''Öt éves a kormányzás'' című évértékelőn 2015. május 29-én.

Fülöp Máté

Az ügyletet bonyolító Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. kérdésünkre még ősszel elismerte, hogy csak Schmidt Mária családi cégével tárgyalt, de hosszan magyarázta, mennyire jó üzletet csinált. A kormánybiztos cége, a PIÓ-21 Kft. 380 forint/részvény árfolyamon szerezte meg a papírokat, ez „a kialkudott értékesítési ár magasabb volt, mint a BÉT-en megfigyelhető árfolyam, illetve az azt megelőző időszak – 30, 90, 180 napos – átlagos árfolyama” – közölte kérdésünkre Poják Zoltán, a vagyonkezelő vezérigazgatója. Külön kiemelte, hogy az ilyen jelentősebb részvénycsomagok értékesítésénél szokásos, 3-15 százalékos értékesítési diszkont sem volt – vagyis nem engedtek az árból a mennyiségre tekintettel.

„Nem volt más vételi ajánlat” – vagy mégis?

Ezért a „piaci ár fölött létrejött tranzakciót” sikeresnek tarják – jelentette ki a vezérigazgató, aki ezt még azzal az összehasonlítással is megpróbálta alátámasztani, hogy a piacon az utolsó ismert ügyletnél is alacsonyabb árfolyamon keltek el BIF-részvények, mint amennyit Schmidték fizettek érte. Különben is, amikor döntöttek a PIÓ-21-gyel kötött szerződésről, akkor „ismereteik szerint” a tőzsdei kereskedésben nem is volt értékelhető méretű vételi ajánlat – állította.

A közvagyont kezelő Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. könnyen bővíthette volna „ismereteit”: elég lett volna csak rákattintani az érintett részvénytársaság hivatalos, tőzsdei oldalára. Itt ugyanis a BIF nyilvános közleményben tudatta, hogy saját részvényt venne, miután az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó részvénytársaság 2015. május 15-i közgyűlése – alig pár hónappal a Schmidtékkel kötött részvényügylet előtt – erre hatalmazta fel az igazgatótanácsot. „Akár tőzsdén, akár azon kívül, visszterhes módon” vevők saját papírjaikra, részvényenként legfeljebb 500 forintos áron – tették közzé. Vagyis a kormánybiztos cégének úgy adták el a BIF-részvényeket 380 forint/részvény árfolyamon, hogy közben a részvénytársaság e határozat szerint ennél jóval többet is megadhatott volna érte.

Akár 160 milliós bukó

A Schmidt Mária többségi tulajdonában lévő cégnek 1 339 488 darab BIF-részvényt adtak el, vagyis a 380 forintos árral beszorozva 509 005 440 forintért szerezték meg az állam kezében lévő csomagot. Ha a BIF saját részvényvásárlási határozatában szereplő legmagasabb, 500 forintos árral számolunk, akkor a társaság ugyanezért a részvénycsomagért 669 744 000 forintot is adhatott volna. A két összeg különbsége valamivel több mint 160 millió forint – vagyis akár ennyivel több is befolyhatott volna az államkasszába az értékesített közvagyonért.

Azért hangsúlyozzuk, hogy a felső limitként meghatározott árral számoltunk, mert utólag természetesen lehetetlen megmondani, hogy a BIF igazgatótanácsával milyen áron lehetett volna üzletet kötni. A lényeg, hogy meg sem próbálták. És akkor még fel sem tettük a kérdést, vajon hogyan alakulhatott volna az ár a tőzsdén, ahol ezek szerint maga a BIF biztosan vevő lett volna ezekre.

Az időpontok egyértelműek: az igazgatótanácsnak 2015 májusában saját részvények megszerzésére adott felhatalmazás 2015. november 14-ig fennállt, így a lehetőség egyértelműen adott volt 2015. október 19-én, amikor Schmidték cége „tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylettel” jóval kevesebbért megkaparintotta a papírokat. Ráadásul a vagyonkezelő cég vezérigazgatója, Poják Zoltán kérdésünkre korábban azt állította, „egy hosszabb alkufolyamat részeként” fogadták volna Schmidték ajánlatát, vagyis ezek szerint lett volna idő feltérképezni, hogyan járna legjobban az állam, lehetnek-e jobb ajánlatok.

Tudtak róla, de meg sem kérdezték őket

Ahogy az várható volt, az állami vagyonkezelő arra hivatkozott, hogy a BIF saját részvényeiért maximum 500 forintot fizethet – vagyis ez még csak lehetőség. Ugyanakkor Poják Zoltán kérdésünkre egyértelműen elismerte: tudtak arról, hogy az részvénytársaság igazgatósága erre felhatalmazással rendelkezik. Hogy ennek ellenére még csak meg sem keresték a részvénytársaságot, hanem kizárólag a magas kormányzati pozíciót betöltő Schmidt cégével tárgyaltak, azt többféleképpen is magyarázni próbálta:

- A tőzsdén alacsony volt az elérhető likviditás, így egy piaci értékesítés jelentős indirekt költségekkel járhatott volna. A PIÓ-21 által fizetett 380 forintos ár egyébként is magasabb, mint „a döntés meghozatalakor ismert 361 forint/darab tőzsdei ár. Hogy az állami kezelő milyen dátummal hozta döntését, azt nem tudni, de ha már konkrét napokat nézünk, a szerződéskötésük napján, 2015. október 19-én 400 forinton zárt a BIF-részvény.

- A vezérigazgató arra is hivatkozott, hogy az igazgatóság már egy évvel korábban is kapott felhatalmazást a közgyűléstől saját részvény vásárlására, mégsem bonyolított ilyen tranzakciókat.

Forrásunk szerint viszont ennek az volt az oka, hogy a cégben nagyobb részvényesek vannak, vagyis kicsi az úgynevezett közkézhányad, de pont ezért a jelentősebb, 5 százalékos csomag már biztosan érdekelte volna őket. Másrészt ez nem magyarázat arra, hogy meg sem kérdezték a céget, hiszen nem tudhatták, hogyan reagálnak. „Kár arra hivatkozni, hogy az 500 forint csak elméleti lehetőség, hiszen ha csak 381 forintot fizetett volna a BIF részvényenként, az is több, mint amennyiért a PIÓ-21-nek adták” – jegyezte meg.

Schmidt Mária és Orbán Viktor 2014. március 14-én a Parlamentben.

MTI / Kovács Attila

- „Az állami vagyonkezelő és a BIF képviselői között volt találkozó a 2015. májusi közgyűlés előtt, ahol (egyebek mellett) kiderült, hogy a (saját) részvény tranzakcióval kapcsolatos elképzeléseink nagymértékben eltérnek” – állította Poják, vagyis arra utalt, felesleges lett volna megkeresni a részvénytársaságot.

A hvg.hu ugyanakkor belső forrásból megtudta: tényleg volt egyeztetés köztük, csakhogy akkor teljesen más kérdés miatt merült fel a részvényeladás. Az ingatlanhasznosító cégbe ugyanis több saját projekttársasága beolvadt 2013-ban és 2014-ben, a hasonló összevonásnál tárgyalni szoktak a nagyobb részvényesekkel, mert lehet, hogy az átalakulás alkalmával kiszállnának. A BIF-en belülről úgy tudjuk, a 2013-as egyeztetésen valóban alacsonyabb részvényárakról volt szó, csakhogy ez két teljesen eltérő helyzet összemosása.

Elherdálták? No comment.

Rákérdeztünk a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-nél arra: nem érzik-e a közvagyon elherdálásának, hogy akár 160 millió forintos veszteség is érhette az államot, amiért verseny nélkül, alacsonyabb áron adták el e részvényeket. „A kérdésében megfogalmazott vádat nem áll módunkban kommentálni” – válaszolt erre Poják, aki szerint „a hatályos szabályoknak és az aktuális piaci helyzetnek megfelelően, az ellenoldal szándékaival, eljárásával kapcsolatosan jóhiszeműen kötötte meg” az állami vagyonkezelő.

Az részvényeladás a másik oldalon is erősen aggályos: a BIF közgyűlése a vállalat igazgatótanácsát hatalmazta fel, hogy legfeljebb 500 forintos árig saját részvényt vegyen. Utóbbinak pedig Schmidt Mária lánya, Ungár Anna is tagja volt, vagyis amikor a családi cégüknek 380 forintos áron megvette a részvényeket, pontosan tudta, hogy a BIF maga is megvenné ezeket, ráadásul többet is fizethetne értük az említett határozat nélkül. Ráadásul – ahogy arról cikksorozatunk második részében írtunk – Schmidték cége annak tudatában hajtott az állami papírokra és növelte üzletrészét, hogy már folytak a tárgyalások a vállalat eladásáról.

A cég 66 százaléka a kormánybiztosé

A Terror Háza Múzeum főigazgatójaként, a 2016-os emlékév kormánybiztosaként eleve aggályos, hogy a családi cégük verseny nélkül szerzett meg állami papírokat, amelyekkel 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt részesedésük a BIF-ben. Az viszont még durvább, hogy ezek szerint alacsonyabb áron jutott hozzá a felélt magánnyugdíjvagyon részét képező BIF-részvényekhez. A PIÓ-21 Kft. 66 százalékos, többségi tulajdonosa Schmidt Mária, még ha saját elmondása szerint lánya intézi is a családi bizniszt ügyvezetőként. A BIF-részvényeket Schmidt férjétől, Ungár Andrástól, a vállalat legendás alapító/vezetőjétől örökölte két gyermekével együtt 2006-ban. Az ezeket tulajdonló PIÓ-21 Kft. törzstőkéje 2 milliárd 3 millió forint a társasági szerződés alapján. A kormánybiztos lányának, illetve fiának, az LMP színeiben politizáló Ungár Péternek 17-17 százalékos részesedése van.

66 százalékos tulajdonrészével Schmidt Mária a cég legfontosabb ügyeiben döntő taggyűlésen így majdnem négyszer akkora szavazati erővel bír, mint ügyvezető lánya vagy a fia. A társasági szerződésből az nem derül ki, hogy az állami BIF-részvények megvásárlásáról a hármójukból álló taggyűlésnek kellett-e dönteni. Ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy Schmidt Mária – aki a BIF vevőjelöltjeivel is maga tárgyalt nagyrészvényesként – ne tudott volna arról, családi cégük hogyan szerzi meg a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal elvett részvényeket.