Nem adja könnyen iskoláit Csömör önkormányzata; a település nemrég közvélemény-kutatásba kezdett, amely során többek között arról kérdezték az embereket, hogy mit tartanak jobbnak: ha az önkormányzat az iskolák fenntartója és működtetője, vagy az állam.

Az eddig feldolgozott kérdőívek alapján a csömöri “mini nemzeti konzultáció” azt mutatja, hogy a többség, azaz a válaszadók 80 százaléka nem ért egyet a kormány törekvéseivel, vagyis azt jelölték be, hogy igenis az önkormányzatokra kell bízni az iskolákat. A felmérés eredménye egybevág a szülők véleményével; június elején a csömöri iskolák szülői munkaközösségei is az önkormányzati fenntartás mellett voksoltak.

Jobban utálják, mint a boltzárat

Ezzel szemben a megkérdezett emberek kevesebb mint öt százaléka gondolja úgy, hogy az állam az iskolák lehető legjobb gazdája. A válaszadók hat százaléka azt válaszolta, hogy mindegy, ki kezeli az iskolát. Nyolc százalékuk pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben.

 Az iskolai államosítás elutasítása még a nemrég nagy vitát gerjesztő vasárnapi boltzárnál is jóval nagyobb”

– olvasható a csömöri önkormányzat közleményében.

Fábri István, Csömör polgármestere a hvg.hu-nak elmondta, még zajlik a közvélemény-kutatás, de “az akkut helyzet”, vagyis a nemrég bejelentett totális államosítás miatt döntöttek úgy, hogy közzéteszik az eddig feldolgozott kérdőívek eredményeit. Összen kb. 2000 kérdőívre számítanak, de a válaszok aránya várhatóan érdemben nem fog változni, mondta a Fábri.

Palkovicsék május közepén jelentették be, hogy a kormány meglépi azt, amiről már hónapok óta lehetett hallani, miszerint a fenntartás után a működtetést is állami kézbe adják. A totális államosítás ötletét ugyan az önkormányzatok “esztelennek és veszélyesnek” tartották, de ez sem tartotta vissza a döntéshozókat, hogy az államra bízzák azokat az iskolákat is, ahol eddig be volt fizetve a gázszámla, és volt elég kréta meg WC-papír.

Mint a szocializmusban

Csömör nem először megy szembe a kormány akaratával; május végén a nagyközség képviselő-testülete egyhangúlag támogatta azt a határozatot, amelyben Csömör visszakérte az államtól általános és zeneiskolájának fenntartását. Ezt korábban is kérték az Emmitől, de az önkormányzat levelére máig nem érkezett válasz.

 A csömöri közvélemény-kutatás legnagyobb kérdése, hogy az önkormányzatok meg tudják-e akadályozni az iskolák államosítását. Csömör polgármestere kijelentette, ha nem lesz más megoldás, akkor a járási szerződéshez hasonlóan  (2012-ben megtagadták Csömörtől a helyi járási kirendeltség létesítését, ami azt jelentette, hogy a csömörieknek Gödöllőre vagy a szomszédos Kistarcsára kellett volna utazniuk, hogy elintézzék ügyes-bajos dolgaikat) az iskolai államosításról szóló szerződést sem fogja aláírni az önkormányzat.

Anno a járási szerződés elutasításával komoly eredményeket (pl. helyben maradt az ügyintézés) tudott kiharcolni az önkormányzat, ezért végül aláírták a megállapodást. Fábri most viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy elfogadják az államosítást szentesítő szerződést, ami “a szocializmust idéző módon” állami fenntartásba kényszerítené az iskolákat.

Szerinte nagyon sok település fog így cselekedni, hozzátéve, hogy a jelenlegi jogi környezetben a lépésnek sokkal inkább szimbolikus jelentősége van, mert ha nem írják alá a szerződést, akkor Balog Zoltán Emmi-miniszter dönt az iskolák sorsáról.

Minden rosszabb lesz

Azt még nem tudni, hogy az önkormányzatoknak meddig kell aláírniuk az államosításról szóló szerződést. Ami biztos, hogy az államnak 2017. január elsejéig át kell vennie az összes önkormányzati működtetésben lévő iskolát. Várhatóan ez nem megy majd olyan könnyen, mert az intézkedés több száz települést érint, és a kormánynak minden egyes önkormányzattal külön kell megegyeznie, például az iskolai sportlétesítmények használata miatt.

Hasonlóan rejtély, hogy az államosítás mennyibe kerülni majd Csömörnek, vagyis hogy a jövőben mennyi szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a településnek már állami működtetésbe vett iskolái után. Fábri több tízmilliós összeggel számol, ugyanakkor hangsúlyozta, a totális államosításban

nem a pénz a döntő, hanem az, hogy minden rosszabbul fog működni, ami az oktatás színvonalának romlásával jár majd.

Az önkormányzatok azért sem lelkesednek az államosításért, mert a Klik, vagyis az állam sok helyen a fenntartói – vagyis az oktatással összefüggő –  feladatait sem képes ellátni.

Fábri István egy korábbi cikkünkben arról beszélt, hogy Klik a szakmai kiadások megvonásával, az ingyenes táboroztatás megszüntetésével és a diákok szakmai programjainak leépítésével próbált spórolni a csömöri iskolákban. Előfordult, hogy az önkormányzatnak kellett besegítenie, hogy az iskolákban legyen megfelelő számú logopédus, pedagógiai asszisztens és pszichológus, mert a Klik erre már nem költött.