Ajándéklink létrehozása

Lett egy csapat, amely a vb-selejtezőkre magasra tette magának a mércét

A magyar szurkolók álmukból felkeltve fel tudnák mondani az ezerszer leírt és elmondott statisztikát, miszerint Magyarország 44 év után jutott ki Európa-bajnokságra. A többit már tudjuk; a magyar csapat csoportelsőként nyolcaddöntőig jutott a franciaországi tornán. A belgák elleni vereség után az a legnagyobb kérdés: mit érhet a bravúros Eb-szereplés az őszi világbajnoki selejtezőkön.

  • Mizsur András

„Nem sikerült, de valami elkezdődött.” „Nem a vég, inkább a kezdet.” „Végre van csapatunk!” – a sajtóban és a közösségi oldalakon szép számmal lehetett ilyen és ehhez hasonló reakciókat olvasni a magyar válogatott Belgium elleni 4-0-s veresége után. Bernd Storck, a válogatott szövetségi kapitánya is jobbára a jövőre koncentrált nyilatkozataiban. „Azt gondolom, hogy optimisták lehetünk a jövőt illetően. A múlt elmúlt, nagy feladatok állnak előttünk, a vb-selejtezőkre kell koncentrálnunk” – mondta a vasárnapi meccs után a német szakember.

Nagy kérdés, hogy mire lehet elég a bravúros Eb-szereplés, és a szép szavakon túl, kinek van reális esélye a jelenlegi keretből, hogy hosszú távon meghatározó tagja legyen a magyar válogatottnak. Már csak azért is, mert ahogy Storck is utalt rá, szeptember elején már világbajnoki selejtezőt játszik a magyar válogatott: először régi ismerősünkkel, Feröer-szigetekkel játszunk, majd egy hónapra rá jönnek a szintén Eb-nyolcaddöntős svájciak.

Csoportkép a Magyarország–Portugália-mérkőzés előtt június 22-én.
Csoportkép a Magyarország–Portugália-mérkőzés előtt június 22-én.
AFP / Kisbenedek Attila

Mi lesz veled, Király?!

Szinte biztos, hogy az Eb nagy sztárja, Király Gábor nem ezek közé a játékosok közé tartozik. A Hertha BSC, a Crystal Palace és a Fulham korábbi kapusa 40 évesen és 74 naposan védett a mostani Európa-bajnokságon (ezzel csúcstartó, az Eb történetének legidősebb játékosa), vagyis a 2018-as oroszországi világbajnokságon már 42 éves lenne. Persze láttunk már csodákat (lásd a kolumbiai Mondragón), de nemzetközi szinten nem ez a jellemző.

Ennek ellenére nem lepődnénk meg, ha a vb-selejtezőket még vállalná Király, mert a norvégok elleni pótselejtezőkön és az Eb-n is bebizonyosodott, hogy kisugárzása, rutinja sokat jelent a csapatnak. A belgák elleni vereség után úgy nyilatkozott a folytatásról, hogy „még meglátjuk”.

Abban bízhatunk, hogy kapusposzton mindig jók voltunk. Király mögött most is szép számmal találunk jó magyar kapusokat: Dibusz Dénes, Bogdán Ádám és Gulácsi Péter is méltó utódja lehet a Haladás kapusának.

Nagyon hiányozna egy jó Gera

Gera Zoltán, a West Bromwich Albion és a Fulham korábbi középpályása 37 évesen is meghatározó tagja volt a magyar válogatottnak. Mind a négy Eb-meccsünkön játszott, tényleg jól, egyesek szerint világklasszis szinten. Ő volt a középpálya esze és lelke, élvezet volt nézni, ahogy tette-vette a labdát, a portugáloknak lőtt gólja pedig igazi mestermunka volt.

Gera Zoltán öröme a portugáloknak lőtt első gól után.
Gera Zoltán öröme a portugáloknak lőtt első gól után.
AFP / Jean-Philippe Ksiazek

A vasárnapi meccsen azonban kijött, ilyen magas szinten már nem bír végig egy teljes meccset, viszont a magyar keretből nagyon hiányozna az a minőség, amit Gera jelent. A Gera–Nagy–Kleinheisler trió remek középpályát alkotott Izland és Ausztria lenne, de Elek Ákos vagy Pintér Ádám nem ugyanaz a szint.

A vesztes nyolcaddöntő után „Gerzson” az újságíróknak azt mondta, le fog ülni Storckkal, mielőtt dönt a folytatásról. Ha tippelnem kéne, akkor azt mondanám, Királyhoz hasonlóan Gera is vállalja a selejtezőket, de utána visszavonul.

Nagy Ádámék berobbannak

Egyértelmű, hogy a középpályán Nagy Ádám és Kleinheisler László jelentik a jövőt; ők most robbanhatnak be az európai futballvilág élvonalába. Sajtóhírek szerint Nagyot fél Európa vinné, természetesen érdemes ezeket az értesüléseket fenntartásokkal kezelni, de nem lenne meglepetés, ha a Benficáról szóló pletykák végül igaznak bizonyulnának. Kleinheisler számára is a 2016-2017-es szezon hozhatja meg az áttörést a Werder Bremennél.

A kapusposzttal ellentétben tehát  itt az a nagy kérdés, hogy a következő években kit tud melléjük kinevelni  a magyar futball.

A magyar válogatott legértékesebb játékosa Dzsudzsák Balázs még csak 29, egy vébé még simán benne van, de kora alapján Lovrencsics és Stieber is évekig ott lehet a válogatottban. Stieber esetében az lesz a döntő, hogy újra be tudja-e indítani Bundesliga-karrierjét. Az osztrákok ellen gólt szerző Stieber a Hamburg játékosa, de kölcsönadták Hannoverbe.

Stieber Zoltán az osztrákok ellen játszott mérkőzésen június 14-én.
Stieber Zoltán az osztrákok ellen játszott mérkőzésen június 14-én.
AFP / Kisbenedek Attila

Összeállt a védelem

A Videoton védője, Juhász Roland is túl van pályafutásának zenitjén. A belgák ellen is meglátszott: már rég voltak az Anderlechtben eltöltött évek. A most 33 éves 94-szeres válogatott hátvéd vélhetően nem lesz már gyorsabb, ami nem feltétlenül lenne baj, hiszen számtalanszor láttunk már olyat, hogy egy korosodó védő helyezkedésével kompenzálta megkopó sebességét.

Csakhogy az NB I-ben nehéz a hétről hétre a Premier League-ban és a Bajnokok Ligájában edződő csatárok ellen felkészülni. Juhász már az Eb-n sem volt a first choice a védelemben, ha Fiola Attila nem sérül meg az osztrákok ellen, akkor vélhetően nem dobja be Storck. Ezek alapján teljesen reális lenne, ha a magyar válogatott Juhász nélkül vágna neki az őszi selejtezősorozatnak.

A védelmet tekintve talán még jobban állunk, mint a kapusposzton. A Guzmics–Fiola–Kádár–Lang kvartett nagyon összeállt; a levegőben szinte verhetetlen volt a védelem, és az északírek elleni Eb-selejtező óta mindössze kétszer kapott ki a magyar válogatott. Főleg a Newcastle United korábbi balhátvédje, Kádár Tamás nyújtott kiemelkedőt a védelem szélén.

Guzmicsék mind 30 alatt vannak, vagyis bőven van bennük még potenciál, és nagy előnyük, hogy – Langot és Fiolát leszámítva – külföldön (elsősorban Lengyelországban) játszanak. Fiola pályafutásán is nagyot lendítene, ha külföldön játszhatna, és a válogatottban mutatott játéka alapján minden esélye megvan, hogy eligazoljon az NB I-ből kiesett PAFC-ból.

Korhut Mihály, Guzmics Richárd és Nani
Korhut Mihály, Guzmics Richárd és Nani
AFP / Jean-Philippe Ksiazek

A nagy meglepetésre a 23 fős Eb-keretbe is bekerülő (sőt, a portugálok ellen pályára lépő) Bese Barnabás is jó korban van, az MTK védője mindössze 22 éves. Nála az lehet a döntő, hogy a következő években külföldre tud-e igazolni. Hasonló cipőben jár a Puskás Akadémia fiatalja, Kocsis Gergő, aki klubjában nem igazán játszik, de Storck 30 fős előzetes Eb-keretében ott volt.

A politikán nem múlik

Csatárposzton sem állunk rosszul; a sokat szidott Szalai Ádám még jó pár évig megoldás lehet a centerposzton – nem a gyorsaságán fog múlni. A pletykák szerint a Legia Warszawa gólkirálya, Nemanja Nikolics már idén a Bundesligába igazolhat. Ha ez így lesz, és állandó játéklehetőséget kap Nikolics, akkor nagy erőssége lehet a magyar támadószekciónak. Az utánpótlást Sallai Roland jelentheti; a Puskás Akadémia 19 éves csatára Kocsis Gergőhöz hasonlóan ott volt a 30 fős bő keretben.

Bernd Storck
Bernd Storck
AFP / Kisbenedek Attila

Dárdai Pál és Bernd Storck megmutatta, hogy mi hiányzott eddig a magyar fociból: a szakértelem. Ez most megvan; a magyar válogatott szervezett, jól védekező csapat lett, és támadásszervezésben is láttunk biztató momentumokat az Eb-meccseken.

És még egy dolog biztos: pénzen és a politikai akaraton nem múlik majd, hogy a csodaszámba menő Eb-szereplés tapasztalatait 30 év után végre világbajnoki kvalifikációra váltsa a magyar csapat. Ha a Dárdai és Storck szerepvállalásával megjelenő szellemiség gyökeret ver a magyar foci alacsonyabb szintjein is, akkor a magyar foci tényleg elindulhat a jó irányba. A belgák elleni meccs tisztán megmutatta: az évtizedekben mérhető lemaradásunkat nem lehet két év alatt ledolgozni.

Hozzászólások