A nyílt levél szerzője hangsúlyozza, hogy magyar állampolgárságnak számára kiemelt érzelmi jelentősége van, amiért hálás a magyar kormánynak, de az október 2-i népszavazásról kapott levélben feltüntetett fogalmak közül párat nem, vagy csak nagyon nehezen tud értelmezni.
„Ezek közül hangsúlyoznám a levélben öt alkalommal kimondott pejoratív jelleggel említett „brüsszeli jelzőt” (…) amit azért nem értek, mert számomra Brüsszel az általunk is elérhetővé vált Európai Unió központjának, vezető testületének a jelképe (…), melyet mi, vagyis az összetevő államok képviselünk, tehát ha ilyen értelemben mi is brüsszeliek vagyunk, akkor talán felesleges saját magunknak üzengetni. (Üzenjük Brüsszelnek, hogy mi is megértsük?) Persze elképzelhető, hogy a meghirdetett szabadságharc kiteljesedése már olyan pontra jutott, amikor megfelelő szélmalom hiányában a vezérkar már saját magának is hadat üzen.”
A nyílt levél írója emellett a kényszerbetelepítést is a nehezen értelmezhető fogalmak közé sorolja, hiszen mint írja, naivság lenne feltételezni, hogy egyes források szerint 60 millió ember azért tartózkodna jelenleg menekülttáborokban, és élne még ugyanennyi menekültstátusz nélküli ember másutt, gyakorlatilag elviselhetetlen, embertelen körülmények között, mert valaki hívására vagy egy összeesküvés elméletnek köszönhetően jöttek Európába.
Mindemellett a szerző azt is írja, hogy a menekültválság elsősorban nem a közép-kelet-európai országokra rója a legnagyobb terhet Európában, mert nem mi vagyunk a bevándorlók számára az elsődleges célállomás: éppen ezért illene nekünk is kivennünk a részünket a válság kezeléséből.
„Hiszem és remélem, hogy ezekre a jelenleg megoldhatatlannak tűnő kérdésekre éppen Brüsszelben lehet közös rendezési terveket találni, és azokat megvalósítani. Ezzel szemben bármilyen ellenségkép kreálásának vagy akár az állandó ún. szabadságharcra történő buzdításnak ugyan lehetnek pillanatnyi politikai hozamai, de félő, hogy közép- és hosszú távon az ilyen hozzáállás Magyarországot még az egyre bővülő kerítésrendszernél is 'hatékonyabban' fogja elszigetelni.”
Az erdélyi magyar Balogh György végül így vonja le a következtetést: továbbra is szeretne az Európai Unióhoz tartozni, ezért a népszavazást teljesen értelmetlennek és feleslegesnek tartja, utólag kapott szavazati jogával nem kíván élni.
A sepsiszentgyörgyi újságíróra hatott a gyűlöletkampány: a konzulátuson már kezdeményezte a magyar állampolgárságról való lemondást.
