Sajnálatosan ritka esemény lesz vasárnap Magyarországon. Még sajnálatosabb, hogy az eredménytől függetlenül biztosan tudhatjuk, hogy annak legnagyobb vesztese éppen Magyarország. Ha esetleg érvényes lesz, akkor pedig azt is, hogy győztesei Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin és az Iszlám Állam.

Ez a népszavazás és a kapcsolódó állami propaganda akkor is rendkívül káros lenne, ha tényleg menekültekről szólna. Az országnak nem EU-s kvóták miatt, nem megfelelési kényszerből kéne befogadnia a menekülteket. Még csak nem is kizárólag humanitárius okokból, bár azok már önmagukban is indokolnák. Hanem saját jól felfogott érdekei miatt. A részletes indoklás túlfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de nem is aktuális, hiszen a népszavazást annak is a bojkottálnia érdemes, aki egyébként egyetlen menekültet sem szeretne Magyarországon látni.

1. Ma már mindenki számára nyilvánvaló tény, hogy a népszavazás nem a menekültek befogadásáról vagy kiutasításáról szól.

A mindössze 1294 menendékkérő befogadásáról szóló egyetlen európai határozatot nem lehet utólag népszavazással megváltoztatni.

A szűk két hete megtartott pozsonyi csúcstalálkozó alapján már a kvótáról szóló tervek is lekerültek a napirendről. “Megváltozott az EU menekültpolitikája” – értékelték a találkozót a kérdésben a magyar kormánnyal legszorosabban együttműködő lengyel és a szlovák vezetők, szemben Orbán hazugságával.

Ha a jövőben mégis felmerülne a kötelező betelepítés lehetősége, akkor azt a magyar kormány népszavazás nélkül is visszautasíthatja. Nem az Orbán-kormány a kvóta egyetlen ellenzője, máshol mégsincs népszavazás.

Ugyanez igaz fordítva is: ha valaha ismét felmerül a menekültkvóta lehetősége, és a kormány hatalmi érdekei éppen azt kívánják, akkor a népszavazás sem fogja Orbán Viktort visszatartani a megállapodástól. Meg fogják találni a magyarázatot és a jogi megoldást. Láthattuk a görög kormányt meghajolni az Unió feltételei előtt, néhány nappal egy általuk megrendezett és a feltételeket visszautasító népszavazást követően.

Miközben a kormány az uniós kvótákkal fenyeget, az immár elvetett EU-s javaslatoknál jóval több, eddig közel 18 ezer (!) külföldi állampolgárnak adott el letelepedési kötvényt, köztük elítélt köztörvényes bűnözőknek is. Az ázsiai terjesztés mellett jelenleg is futnak az afrikai közönséget megcélzó letelepedésikötvény-hirdetések!

A kötvények értékesítése több, mint ötmilliárd forintos veszteséget okozott eddig az államnak, ugyanakkor százmilliárdos hasznot hoz az értékesítő cégeknek. A haszon döntő része kormányközeli offshore cégekben landol.

2. A tömeges bevándorlás tényleg nagyon komoly kihívás.

Alapvető kérdéseket vet fel és nehezen megoldható problémákkal jár együtt. A népszavazás ezek közül egyetlen egyet sem old meg, viszont további rendkívül súlyos károkat okoz.

Az elmúlt hónapok gyűlöletkampánya nem maradt hatástalan. Minden vonatkozó felmérés szerint nőttek a menekültekkel szembeni előítéletek. A kollektív gyűlölet roncsol és fertőz.

Magyarországnak önmagában csekély hatása van a világpolitikára, de amennyivel sikerül fokozni a menekültekkel szembeni gyűlöletet Európa szerte, pont annyival sikerül erősíteni a terroristákat. Ha az Iszlám Állam kérhetne egy szívességet a magyar államtól, akkor valószínűleg a népszavazáshoz hasonló akciót rendelne meg.

Nem kell nagyon messzire mennünk, hogy lássuk hova vezet a gyűlöletre uszítás. Két évtized telt csak el azóta, hogy a közvetlen szomszédunkban, az egykori Jugoszláviában tomboló kölcsönös gyűlölködés emberek tízezreinek életébe került. Egyik oldal sem úszta meg.

Sokkal aktuálisabb élmény egy másik értelmetlen népszavazás hatása. A Brexit óta Nagy-Britannia szerte ugrásszerűen megnövekedett a gyűlölet-bűncselekmények száma. Összhangban a Brexit-kampánnyal, ezek áldozatai elsősorban nem az ázsai és afrikai bevándorlók, hanem a kelet-európai munkavállalók. Az elszabaduló gyűlölet elől nincs menekvés: áldozatai lesznek a keresztény, fehér bőrű magyarok is.

A menekültválság elhúzódásán túl, önmagában a közös cselekvés megakadályozása is rombolja Európát. Pontosan látszik, hogy Brüsszelnek nem lehet olyan kezdeményezése a témában, amit a magyar kormány elfogadna. Hiszen akkor mit üzennénk Brüsszelnek?

A vasárnapi népszavazás központi eleme a szolidaritás megtagadása. A magyar kormány a menekültektől az emberi együttérzést, az őket fogadó országoktól a közös felelősségvállalást tagadja meg. Egyik európai állam sem engedheti meg magának, hogy szembe menjen az Unió egyik alapvető eszményével. Legkevésbé éppen a periférián lévő államok. Nehezen védhető álláspont lesz, amikor legközelebb mi kérünk segítséget.

Mindezek együttesen Magyarországot még távolabb viszik Európa centrumától. És még közelebb Moszkvához. Önmagában a népszavazás nem jelent kilépést az EU-ból, de egy újabb – talán nem is olyan apró – lépés a kijárat felé.

Nem utolsó sorban pedig a népszavazás és a hozzá kapcsolódó állami gyűlöletkampány rendkívül drága mulatság. Összesen közel 20 milliárd forintra becsülik az egész cirkusz költségeit és ebbe a Fidesz-szavazók végigtelefonálására befogott minisztériumi alkalmazottak munkabére benne sincs. 20 milliárdból 4-5 új stadiont is fel lehetett volna építeni. Vagy egy egészen másik világban, 60 ezer gyerek egész éves napközis étkeztetését biztosítani.

Ezt a pénzt mi, az ország összes polgára dobtuk össze, közösen álljuk a számlát. Amit Rogán Antal szomszédja nyújt be

3. A népszavazás kizárólag Orbán Viktor hatalmi érdekeit szolgálja.

Az országnak ugyan nem áll érdekében és számos hátrányos következménye van, a miniszterelnöknek több okból is megéri a referendum megtartása és a hozzá kapcsolódó központi kampány.

Ma már a Fidesz szavazói is pontosan látják, hogy Orbán Viktor és kegyeltjei hogyan lopják szét az országot. A pénzünket vidéki uradalmaikra, gyerekeik svájci taníttatására, budai kuxuslakásokra, horvátországi nyaralókra és jachtokra, újabban szeretőik kitartására költik. Közben a szegények kilátástalanabb helyzetben élnek mint valaha, az egészségügy és az oktatás romokban, a fiatalok tömegesen hagyják el az országot.

De minderről addig se esik szó, amíg a közbeszédet a kvóta lehetősége és a népszavazás uralja.

Közismert, hogy a diktatúráknak ellenségre van szükségük. Amikor harcolni kell, akkor indokolt a központi hatalom megerősítése. Ezért ha nincsen ellenség, akkor a hatalomnak gyártania kell. 2010 óta Magyarország folyamatosan hadban áll, csak az ellenség változik. Harcoltunk már az IMF-fel, a bankokkal, az adósság és a rezsi ellen, a civil szervezetekkel. Most a bevándorlók és Brüsszel az ellenség.

A menekültválság nyilvánvalóan gyengíti az Európai Uniót. Minél később és minél nehezebben alakul ki a közös rendezés, annál rosszabb helyzetbe kerül az Unió. Ez pedig éppen egybevág a hidegháborús szembenállást felélesztő Putyin érdekeivel.

Pakstól kezdve az orosz gázszállítás ügyén át az ukrajnai konfliktus kezeléséig számos jele van annak, hogy Orbán Viktor különalkut köthetett Putyinnal. Nem valószínű, hogy a magyarországi népszavazás az orosz kormányfő ötlete lett volna. De, hogy jól jön neki, az egészen biztos.

A menekültek tömeges megjelenése előtt a Fidesz sorozatban vesztette el az időközi választásokat. Erre 2006 óta nem volt példa. Egy-egy választást elbuktak, de olyan tendencia nem volt, mint amit az újpesti, veszprémi, tapolcai, ózdi és salgótarjáni választások mutattak. Nem működtek a Kubatov-listák.

Orbán ezért a Fidesz kampánygépezetének újraszerelése mellett döntött. Ennek éles tesztje a népszavazás. Az elmúlt hónapokban és főleg a vasárnapi mozgósítás a Fidesz legnagyobb hadgyakorlata az országgyűlési választásokra.

4. A népszavazás az egyik legfontosabb demokratikus intézmény.

Az Orbán-kormány azonban kizárólag olyan kérdést enged népszavazásra, amely a saját hatalmi érdekeit szolgálja.

A menekültkvótákkal ellentétben több olyan kérdés is felmerül, amelyeket valóban országos vagy helyi referendumon kellene eldönteni. Mindenekelőtt az Alkotmány helyére lépő Alaptörvényt lett volna indokolt népszavazásra bocsátani.

A Paksi Atomerőmű bővítése, Budapest olimpiai pályázata, a Városliget beépítése és a Budai Vár kormányzati kisajátítása olyan ügyek, amelyekről működő demokráciákban népszavazás döntene. A kormány nemcsak, hogy nem kezdeményezi, de adminisztratív eszközökkel el is lehetetleníti az ezekről szóló népszavazási kezdeményezéseket.

És amikor az adminisztratív eszközök már nem működnek, akkor a rezsim nyílt erőszakhoz nyúl. Ezt láthattuk, amikor verőlegényeket vezényelt ki a vasárnapi zárvatartás eltörléséről szóló szocialista kezdeményezés megakadályozására.

Ha a népszavazás érvénytelen lesz, akkor Orbán politikailag egyértelműen megbukott. Bár már bejelentette: tudja, hogy mit tesz a népszavazás után, de nem árulja el.

Isten nem ver bottal, és Allah se véd meg tőle.

A szerző az Együtt alelnöke, V. kerületi önkormányzati képviselője.