Minden parlamenti párt vezetője előtt nyitva áll az ajtaja, beszélgetés, vita nélkül ugyanis nem lehet jó politikát csinálni – mondta Orbán Viktor a 180 percben, amikor arról kérdezték, lesz-e tárgyalás közte és az MSZP elnöke között. Molnár Gyula ugyanis tegnap közölte: az alaptörvény módosításáról nem beszél Orbánnal, de áll elébe a személyes találkozónak, ha a Magyarországot érintő biztonságpolitikai ügyekről, a jogállamiság, a sajtószabadság helyreállításáról vagy az európai uniós jövőről akar beszélni vele. Orbán szerint azonban most nem ennek, hanem a kényszerbetelepítés megakadályozásának van itt az ideje, most ezt kell gyorsan elvégezni.

Arra a felvetésre, hogy az alaptörvény szövegének módosításához elég lenne a Jobbikot meggyőzni, a kormányfő úgy reagált: nagy baj lenne, ha bárkit győzködni kellene az után, hogy 3,3 millió magyar nemet mondott a kvótákra a népszavazáson. Orbán hangsúlyozta: egyetlen országnak, Magyarországnak volt csak bátorsága, hogy kikérje az ott élők véleményét arról, hogyan válaszoljon az Európát gyötrő migrációs kérdésre. „Ez jó okot ad a büszkeségre” – jelentette ki. Szerinte ez is mutatja, hogy Magyarországon a demokrácia mértéke magas.

Beszélt arról is, hogy munkatársaival igyekezett a legszebb szöveget elkészíteni a módosításhoz, ezzel együtt érdemes a parlamenti vitát lefolytatni róla. Megfontolják az ellenzék javaslatait – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint „technikai kérdés, hogy az ország által aláírt, a menedékkérőkkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények tartalmát mennyire érdemes beemelni az alkotmányba. Hangsúlyozta: egyértelmű, hogy aki az életéért fut, azt be kell engedni. Emlékeztetett: Magyarországnak van gyakorlata abban, hogyan kell emberségesen, igazságosan és a nemzetközi jognak megfelelően eljárnia ilyen esetekben, hiszen a 90-es években a délszláv háború elől menekülőket is befogadta, segítette.

Az uniós jog és a nemzeti alkotmány kapcsolatára irányuló kérdésre Orbán azt mondta: az ő kiindulópontja az, hogy Magyarországon létrejött egy új egység, az emberek elmondták, mit akarnak, a kormánynak pedig kötelessége, hogy ennek az akaratnak érvényt szerezzen. Úgy fogalmazott: a nemzeti és az uniós jogok relációja bonyolult, de ez nemcsak Magyarországra, hanem a többi tagállamra is vonatkozik. Kijelentette ugyanakkor, hogy Magyarországon vannak olyan önazonossági kérdések, amelyeket az uniós jog nem érinthet, ezek a nemzeti létezés alapkérdései.

A beszélgetésből kiderült: Orbán arra számított, hogy a kényszerkvóta ügyét már az uniós belügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán leveszik a napirendről, de nem ez történt, így a jövő heti brüsszeli csúcson rájuk vár, hogy ezt elérjék. Mint mondta, a tagállamok miniszterelnökei két alkalommal is úgy szavaztak, hogy a menedékkérők befogadása csak önkéntes alapon történhet, az Európai Bizottság mégis a kötelező változatra mondott igent. "Ezért is emeltünk panaszt az Európai Bíróságnál, de reméljük, hogy a Bizottság még a bíróság döntése előtt belátja, hogy a miniszterelnökök döntése ellenére, jogszerűtlenül nyújtotta be a javaslatát” – magyarázta Orbán. Hozzáfűzte: aki így tesz, rombolja az Európai Unió egységét.

Beszélt arról is a miniszterelnök, hogy ha nem sikerül visszaállítani a tervek szerint november közepéig a szabad, ellenőrzés nélküli mozgást az unión belül – amit a migrációs válság miatt korlátozott több ország is –, azzal az EU beismeri, hogy nem tudják megvédeni a közösség külső határait. "Na persze nem Magyarország: ide egy madár sem tud egy kérdőív kitöltése nélkül bejutni” – fogalmazott.

Kijelentette: kormányra kerülésének évében arról beszélt, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet terveznek teremteni, számításai szerint pedig most 660-670 ezernél járnak, vagyis nem rossz az esély arra, hogy sikerüljön teljesíteni a kitűzött célt.

Orbán szerint ahhoz, hogy a versenyképességet javítani lehessen, megállapodást kell kötni a magángazdaság szereplőivel, a többi között a bérpolitikáról és az oktatás irányairól. Annak érdekében, hogy legyen egy "új többség” ezen a területen is – mondta, bár feltehetően a népszavazás óta ismert "új egység" fordulatot igyekezett elsütni itt is.

A szakképzés átalakításáról szólva elmondta: sokat egyeztettek arról a Kereskedelmi és Iparkamarával, de nem mondhatja, hogy a rendszer teljese elkészült. A kormány és a gazdasági szereplők látják a problémákat és kihívásokat – nyugtatott meg mindenkit.

A beszélgetés végén az 1956-os megemlékezésről kérdezték, amelyen beszédet mond majd Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnök is. Arra a kérdésre, hogyan lehet elkerülni, hogy az eseményt ne a migráció kontextusában értelmezzék, Orbán azt mondta: 56 a szabadságról szól, amit különböző dolgok fenyegetnek. Például a szovjet megszállás, de az is, ha ellenőrzés nélkül idegenek jelennek meg a határainknál, akik bejutván idővel ránk akarnák kényszeríteni a saját akaratukat.

Az interjúban a Népszabadság bezárásáról, a sajtószabadság kérdéseiről nem esett szó.