Így lett kegyvesztett Simicska Lajos után Spéder Zoltán is

Ezúttal pechje volt Spéder Zoltánnak: túl sok minden jött össze egyszerre. Nem elég, hogy bankjának, az FHB-nak évek óta milliárdos veszteségekről kellett magyarázkodnia, még az államnak is lóg egy rakás pénzzel, és a firkászoknak is pont most kellett előrukkolniuk egy kényes sztorival. Spéder internetes hírportálja, az Index írt arról, hogy a sportsérülése után spirituális útra tért Orbán fiút a terrorelhárítás hozta haza Ugandából. Egy rendes plebejus családban ilyen nem fordulhat elő. Következésképp ez nem is történt meg. Legalábbis ezt deklarálta a TEK, az újságíró pedig „közös megegyezéssel” vállalta a következményeket. Ez volt az a pillanat, amikor többen ráéreztek: most érdemes támadásba lendülniük Spéder ellen.

Az üzletember a rendszerváltás környékén egy borsodi faluból érkezett a Rajk-kollégisták fideszes körébe. Bankárrá Csányi Sándor OTP-jében avanzsált, és egy évtized kellett ahhoz, hogy önállósuljon, és Csányival egy szintre pozicionálja magát. Az általa vezetett és részben tulajdonolt FHB Jelzálogbank azonban az utóbbi években gyakorlatilag folyamatosan pénzszűkében volt. Ezért Spéder és FHB-s bankártársai zseniális tervet fundáltak ki.

2012 őszétől az FHB több embere, köztük Lontai Dániel, Vojnits Tamás és Szarka Zsolt – esetenként kormányzati pozíciókon keresztül – spriccelt szét a takarékszövetkezeti integráció, valamint a Magyar Posta vezető tisztségeibe. A takarékszövetkezeti integráció központi bankjának kiszemelt Takarékbankot pedig addig adták-vették az állami szereplők, mígnem az FHB-csoport jutott meghatározó szerephez benne. Ha most mindez a kormánynak már nem tetszik, csak magára vethet, hiszen korábban minden eszközzel segítette a bank boldogulását, mondván: gatyába kell rázni a nem kellően tőkeerős hazai takarékpénztárakat. A kormánytagok időt és pénzt nem kímélve magyarázták, mennyire észszerű és hasznos, ha a jövőben nem az Erste és az OTP, hanem az FHB-bankcsoport termékeit árulják a postahivatalokban, a postai szolgáltatásokat pedig a takarékokban. S hogy – egyebek mellett – ennek részleteit eltitkolhassák, még törvényt is alkottak.

Az FHB közben egyre több olyan postai leányvállalatban szerzett részesedést, amely vagy eleve nyereséget termelt, és így hajtott hasznot neki, vagy azzal jutott bevételhez valamelyik Spéder-érdekeltség, hogy szolgáltatást nyújtott a postás cégnek. Az FHB-hez tartozó Diófa Alapkezelő például átvette a takarékok alapjainak a kezelését, amihez felhasználta a posta nevét és hálózatát. Ha szükséges volt, az értékpapírok forgalmazásában részt vevő postai cég lemondott a számlavezetési díjról, a Diófa viszont bekasszírozta a neki járó összeget. Így nem csoda, hogy az FHB alapkezelője tavaly 737 millió forint nyereséget termelt a tulajdonosoknak, míg a postás cég csak a veszteségeket számlálhatta össze. Az FHB-csoport tulajdonhoz jutott a Díjbeszedő-csoport faktorálással foglalkozó vállalkozásában is, amelyből 2015-ben 7 milliárd forint osztalékot könyveltek el a tulajdonosoknak. Az FHB Jelzálogbank 600 millió forintot kapott a Takarékbank tavalyi profitjából. De hatalmas üzlethez jutott a bankcsoport érdekeltségében lévő informatikai cég, a Dom-P is, amely tavaly megbízást szerzett a takarékszövetkezetek egységes informatikai rendszerének kialakítására. Ennek keretében a takarékok 6,7 milliárd forintot fizetnek a Dom-P szolgáltatásáért.

Spéder szekerét kezdetben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és azon belül is Németh Lászlóné államtitkársága tolta. De hamar kiderült, hogy Spéder legfőbb támogatója Lázár János, aki baráti kapcsolatokat ápol az üzletemberrel. Spéder egyfajta gazdasági hátországot is jelenthetett a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, akiről időről időre felröppen a hír, hogy nem felhőtlen a viszonya Orbánnal.

Közben persze szép számmal gyűltek az FHB terjeszkedésének kárvallottjai. Némelyikük cseppet sem kispályás. A takarékszövetkezetek átszabásával több tucat olyan befektető érdeke sérült, akinek részjegye volt valamelyik takarékban, de az FHB térnyerésével kiszorult az irányításból. Köztük van a milliárdos Demján Sándor. Ő az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként 2013 óta ostorozta a kormányt a történtekért, de eddig nem figyeltek a véleményére. Alighogy Demján a napokban előrukkolt a kormányfőnek írt nyílt levelével, máris kiderült, hogy a Bankszövetség elnöke, Patai Mihály is támadja az FHB kedvezményeit. Márpedig a szövetségben valamennyi jelentős hazai bank képviselteti magát, köztük az OTP, élén Csányi Sándorral. Ők pedig már nagyon unták, hogy becsődölt brókercégekért, takarékokért és bankokért kell helytállniuk. Ennek a veszélyét érzékeltette a Bankszövetség elnöke, amikor arra panaszkodott, hogy a kormány évek óta könnyítéseket ad az FHB-nak, és ezzel torzítja a piaci versenyt. A kormánytagok ráadásul következetesen üzleti és egyéb titkokra hivatkoztak, amikor az ellenzéki képviselők, köztük a szocialista Tóth Bertalan a pénzmozgások értelmét firtatták.

Most viszont, amikor Orbán Viktor meghallotta Demján szavát, és 24 óra alatt módosíttatta a parlamenttel a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt, láss csodát, a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is megszólalt! Matolcsy Györgyék éppen azt kérték számon, amit egyébként a sajtó korábban számtalanszor megírt, hogy az FHB Jelzálogbank átláthatatlanul működik. Hirtelenjében az is kiderült, hogy a nyomozó hatóságokhoz már hónapokkal korábban eljutott egy feljelentés, ám az FHB-nál tartandó házkutatás csak a törvénymódosítás másnapján vált sürgőssé.

De miért csak most léptek az elvben független állami szervek? Az egyik ok kétségtelenül a Takarékbank június 15-ére tervezett, de időközben lefújt közgyűlése, amelyen ismét a takarékszövetkezetekkel vásároltattak volna meg FHB-érdekeltséget, hogy az anyabank pénzhez jusson. Ám úgy tűnt, Spéder elszemtelenedett. Nem kevésbé pedig a hírportálja, az Index, amelynek újságírói az Orbán fiú hírbe hozásával végképp kihúzhatták a gyufát Orbánnál. Erre pedig ráerősítettek a kormányfő legfontosabb súgóemberei, a médiabirodalmát építő Habony Árpád és Andy Vajna. Habony vadonatúj lapja, a Metropolt az ingyenes lapok piacáról kitúró Lokál, és Vajna tévécsatornája, a Tv2 olyan össztüzet zúdított Spéderre, hogy szinte még baloldali publicisták szemébe is könnyeket csalt az FHB-vezér sorsa.

A Fidesz-közeli vállalkozók kigolyózása legfeljebb addig adhat azonban okot szánalomra, amíg nem válik teljesen nyilvánvalóvá, mennyire szervezett együttműködésen alapult a tőke újraosztásának legeslegújabb kori folyamata. Márpedig a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János a HVG kérdésére a legutóbbi kormányinfón gyakorlatilag elismerte: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egy kormánydöntés alapján már 2012-ben bevásárolt az FHB Jelzálogbank kötvényeiből. Ez ugyanaz a 102 millió eurós, vagyis mintegy 30 milliárd forintos kötvénycsomag, amely miatt az MNB a minap megbírságolta az FHB-t. Az FHB úgy állította be, mintha külföldi befektető jegyezte volna le a kötvényeket. Ez azonban valószínűleg csak álca volt, a végső vevő a magyar állam lehetett. Ráadásul az FHB eddig sem fizette meg maradéktalanul a kamatot a nemzeti vagyonkezelőnek, miközben már nyakán volt az újabb fizetési határidő, június 15-e. Nem véletlenül volt az összekürtölt, de később lemondott takarékbanki közgyűlés tervezett időpontja június idusa.

Ha az FHB a takarékszövetkezetek pénze nélkül nem tud fizetni az államnak, a kegyvesztett Spédert immár könnyedén lesöpörhetik a sakktábláról. A múlt heti törvénymódosítás megerősítette a pénzügyi felügyelet jogkörét. Így az MNB vezetőket mozdíthat el az FHB vagy a takarékszövetkezeti integráció többi tagjának az éléről, és megkérdőjelezheti a tulajdonosok tőkeerejét, aminek következtében felfüggesztheti joggyakorlásukat. Kérdésünkre Lázár azt mondta, a döntés az MNB kezében van. Ha Spéder nem tudja magát visszabillenteni a hatalomba, az MNV birtokában lévő kötvényeket könnyedén részvényre cserélhetik, ezzel pedig állami többség alakul ki az FHB-ban. Így a kormány továbbra is úri kedve szerint játszhat a százmilliárdos vagyonokat mozgató banki-üzleti csoporttal. Ahogyan – mint azt Simicska Lajos példája már korábban megmutatta – bárkit kitömhetnek egyik napról a másikra milliárdos megbízásokkal, és ha „nem úgy fütyöl”, ahogy kell, pillanatok alatt tönkre is tehetik.

Indexre téve

Ha tiltólistára nem is került Spéder Zoltán, a hatalom célkeresztjébe igen. Ma még csak találgatni lehet, hogy melyik volt a bankár-médiamágnás G-napja, de esete sok tekintetben Simicska Lajoséhoz hasonló, és néhány mozzanatában idézi Töröcskei István kiszorítását is. Spéder távolabb állt ugyan a Fidesz belső köreitől, mint Simicska, de mégis közel, és nemcsak milliárdjai vannak, de médiája is, a mindenevő – tévét, rádiót, újságokat fenntartó – egykori fideszes pénzembertől eltérően elsősorban a feljövő digitális világban. Könnyen lehet, hogy ez lesz a veszte, miután – portálja, az Index főszerkesztőjének szavai szerint – „bizalmi emberből hirtelen a kormánypárt új médiájában goebbelsi/rákosista módszerekkel elkövetett karaktergyilkosság áldozatává vált”.   Az Index hírportál vágyott célpont lehet a kormányhatalom számára. A számok szerint csak második ugyan, de valójában a vezető – és 4,2 milliárd forintért nemrég gazdát cserélt, tavaly 5 milliárd forint árbevételű – Origo fő értéke nem a híroldal, hanem a Freemail levelezőrendszer és a hozzá tartozó tévécsatornák. Ráadásul az Index fiatalosabb és szókimondóbb (sok fideszes szerint egyenesen balliberális), Spéder pedig – bármennyire figyelt is bizonyos kormánypárti kérésekre – tudhatja, hogy a portál hirtelen politikai irányváltása tönkreteheti az oldalt.   Kérdés, ez mennyire érdekli a hatalom sáncain belül lévőket. A fideszes újbeszél lovagjait, például Habony Árpádot és Andy Vajnát már a 2018-as voksolásra való választási felkészülés mozgatja. Erre utal, hogy a kormánypárt köreiben egyre nagyobb jelentőséget kap a tömegmédia, és kitüntetett szerepet a bulvár. Habony közpénzes hirdetéseken felhizlalt, ingyenes lapokat osztogató Lokál-csoportja és Vajna nemrég állami kölcsön segítségével megszerzett Tv2-je – amelyek élen járnak a Spéder elleni személyeskedő támadásokban – még nem elég a kampánytervezőknek. Kell egy fiatalokat megszólítani tudó portál, márpedig az eddigi kormánypárti próbálkozások nem hoztak sikert: a politikai térben a 888.hu-tól a Pesti Srácokig marginális szerepet játszanak, a bulvárban utazó Ripost-Faktor páros hosszú távú jövője pedig kétes.   Nem csak a Spéder-ügy utal az önálló arcot mutató médiatulajdonosok elleni hadműveletekre. Varga Zoltán Centrál-csoportja a színes magazinok világában erős, és eltekintve a 24.hu portáltól, inkább a nőket vette célba, nem a politikamániásokat, mégis kikezdte az üzletembert a kormánymédia. Könnyen lehet, hogy ehhez elég volt, hogy az utolsó pillanatig küzdött az egyébként évek óta veszteséges Origóért, amelyet végül a médiavilágban üstökösként feltűnt ötletzseni, Száraz István cége szerzett meg. Neki a jelek szerint az a legnagyobb üzleti értéke, hogy Szemerey Tamás bankár egyik fiának köreihez tartozik, ami az üzleti álmodozáshoz szükséges támogatás- és hitelszerzéskor nem hátrány.   Spéder kapcsán az is kérdés, mi lesz a nyomdával is rendelkező Mediaworks-csoporttal, amelynek befolyásos a napilaprészlege: a Népszabadság és a Világgazdaság mellett a megyei lapok egy részét is kezében tartja. Az utóbbi különösen nagy kincs: a vidéki napilapolvasók ezekből tájékozódnak, már csak azért is, mert a Simicska-féle Magyar Nemzet példányszámesése miatt tulajdonképpen a Népszabadság az egyetlen országos politikai napilap. Sokak szerint Spéderen keresztül vezet az út a 16 milliárd forintos árbevételű Mediaworkshöz. Részint mert az általa elnökölt FHB Jelzálogbankban a sajtóvállalatot tulajdonló Heinrich Pecina osztrák üzletember társa, másrészt „Spéder-emberek” bukkantak fel a cégnél – mint például a korábban a Napi Gazdaságot irányító Rónai Balázs vezérigazgató. Vannak azonban olyanok, akik úgy spekulálnak, hogy Habony is betette a lábát, amit olyan jelekből olvasnak ki, hogy az ő Modern Media Groupjától igazolt vezetőt, Madarász Jánost, az országos lapjaihoz a Mediaworks.   Az Index és a Mediaworks-napilapok habonyizálása óriási médiaelőnyhöz juttatná a Fideszt. A Vajna-tv az RTL Klub kihívójává tehető 2018-ig: felpumpálható gazdaságilag állami hirdetésekkel, nézőszámban pedig a közmédia által esetleg átengedett sportközvetítésekkel. Ilyen környezetben a bal- és a radikális jobboldali ellenzék is sajtózárványokba szorulna vissza. A maradék független média pedig egyre inkább csak külföldre mutogatható dísz lenne az Orbán-rendszeren.